„Csak a legszükségesebb esetekben helyezik át az orvosokat más kórházakba. Az orvosok esetében az átvezénylés nem olyan, mint a katonáknál vagy a rendőröknél, hanem inkább olyan, mint a bíróknál és az ügyészeknél" - mondta Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztere az Origónak. Hozzátette: a törvény csupán az áthelyezés elvi lehetőségét teremti meg, amelyet csak akkor alkalmaznak, amikor arra valóban szükség van. Durva torzításnak nevezte azt is, hogy az orvosok ne dolgozhatnának magánpraxisban. Ez nem igaz - mondta a miniszter -, csupán engedélyt kell kérni, és ezután is dolgozhatnak magánrendelőkben az orvosok. A miniszter beszélt az orvosok történelmi béremeléséről is, és arról, hogy a járvány jelenlegi helyzetében várhatók-e további szigorítások. Interjú Kásler Miklóssal.

Mi alapján állapították meg az orvosi béremelés mértékét?

A miniszterelnök úr október harmadikára hívta meg a kamara vezetőségét. A megbeszélésen jelen volt az orvosi kamara elnöke, a két alelnök, és az érintett miniszterek: Varga Mihály pénzügyminiszter, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és én magam, mint az EMMI minisztere. Másfél órán át tárgyaltunk, és a miniszterelnök a megbeszélés végén változtatás nélkül elfogadta azt, amit a kamara javasolt. Emellett a törvény ennél többet tartalmaz - néhány kiegészítés is belekerült. Amikor a tárgyalás végére értünk, őszinte meglepetést láttam az orvosi kamara vezetőinek szemében. Azt nem tudom, mi volt a meglepetés oka, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a kormány már korábban is foglalkozott az orvosi béremelés kérdésével. Valószínűleg azért lepődtek meg, mert az általuk javasolt, soha nem látott mértékű béremelést elfogadtuk.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztereFotó: Csudai Sándor - Origo

Milyen arányú lesz a béremelés az orvosoknál, és milyen ütemezéssel hajtják végre?

A kamara javaslata úgy szólt, hogy a kezdő orvos fizetése 255 ezer forintról emelkedjen 687 ezer forintra. Egy 41 éves, szakorvosként dolgozó orvos fizetése pedig 655 ezerről kétmillió-háromszáznyolcvanezerre. Akik életkorban és képzettségben a kettő között helyezkednek el, arányosan hasonló béremelést kapnak. Az orvosok három lépcsőben - először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban kapják az emelést. Amikor felálltunk a megbeszélés végén, semmiféle vitás kérdés nem maradt. Úgy jöttünk el, hogy mindent megbeszéltünk - és mindenki elégedetten távozott. 

Azóta több kérdés - vagy vita - felmerült. Az orvosok például azt kifogásolják, hogy áthelyezhetők más városba, más kórházba a törvény szerint. Mit jelent ez pontosan - mármint, az áthelyezés -, mikor, kiket és hová vezényelhetnek át?

Az orvosok jogállása megváltozott. A kormány létrehozta az egészségügyi jogállást - ez lehetővé teszi az átvezénylést. Ez pedig ugyanazt jelenti, mint a bíróknál vagy az ügyészségnél. Semmiképpen nem azt, mint a rendőröknél és a honvédségnél. Az orvosok csak abban az esetben helyezhetők át, ha átvezénylésükre feltétlenül szükség van. Ennek megfelelően nem azt jelenti az orvosok átirányítása, hogy folyamatosan küldjük őket új és új kórházba dolgozni két hétre, aztán megint tovább. Egyáltalán nem erről van szó. Például jelen pillanatban, amikor járványhelyzet van, és vannak területek, ahol kevesebb az orvos, át kell vezényelni néhányukat - éppen azért, hogy ne fordulhasson elő, hogy a beteget nem tudja az adott kórház ellátni. Most az összes magyarországi orvos egy százalékát sem érinti az átvezénylés. Úgy, hogy - hangsúlyozom - járványhelyzet van. Az orvosok átvezénylése lényegében elvi lehetőség. Nyilván „Békeidőben", amikor minden a megszokott rendben halad, és nincs szükség sehol sem plusz orvosi jelenlétre, nem szükséges az orvosok átvezényelése sem.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztereFotó: Csudai Sándor - Origo

Az orvosok közül többen azt nyilatkozták, hogy ők nem katonák, hogy átvezényeljék őket...

A bírák sem katonák, az orvosok sem azok. Erről természetesen szó sincs. Ezek torzítások.  Ahogyan említettem, az áthelyezés elvi lehetőség, csak akkor alkalmazható, ha valóban különleges helyzet alakul ki - például most, amikor járvány van.

Az orvosok részéről több kérdés felmerült a magánpraxis ügyében is. Az új törvény alapján dolgozhatnak magánrendeléseken az orvosok, vagy sem?

Ez is durva csúsztatás. Természetesen nyithatnak magánpraxist, dolgozhatnak magánrendelőkben az orvosok amellett, hogy állami kórházban is dolgoznak. A gyakorlat eddig az volt, hogy az orvosnak, aki állami fenntartású kórházban dolgozik, be kellett jelentenie a felettesének, ha magánrendelőt nyit, vagy elmegy egy magánkórházba dolgozni mellékállásban. Volt, aki bejelentette, volt, aki nem. Nem is lehetett követni. Most annyi változott, hogy engedélyt kell kérni a magánpraxis megnyitására, vagy arra, hogy magánrendelőben dolgozhasson az orvos. Az új törvény alapján nem rendezetlenül, 6-8 helyen, akár összeférhetetlen módon dolgozna az orvos, hanem engedély birtokában, tisztességes és rendezett viszonyok között dolgozhat magánpraxisban. Senkinek nem érdeke az, hogy az orvosok ne dolgozzanak magánrendelésen. De az mindenkinek fontos - elsősorban a betegnek, de az orvosnak is -, hogy ne rohangáljon öt-hat hely között az orvos, amitől aztán folyamatosan fáradt, és mindig késik mindenhonnan. Azt gondolom, hogy ez a jövedelem, amit az új törvény biztosít, több mint két-három magánvállalkozásnak a bevétele. Természetesen nem mindenkinél, hanem a magánpraxisok döntő többségénél.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztereFotó: Csudai Sándor - Origo

Még a hálapénznél is több?

A kamara nagyon markáns javaslata volt, hogy a paraszolvenciát vezessük ki a rendszerből. Ez természetesen egyezett a kormány véleményével is.  Elfogadta tehát a kormány az orvosi kamara javaslatát, hogy aki elfogad, vagy aki ad hálapénzt, az szankcionálva legyen.  Az orvosok legalább hatvan százaléka nem kap hálapénzt - nincs benne ebben a rendszerben. Ilyen az aneszteziológus, a patológus, és még sorolhatnám. De most már a sebészek és a nőgyógyászok sem feltétlenül.

Mikor várható, hogy az egészségügyi szakdolgozók fizetését is tovább emelik?

A szakdolgozók fizetése 2019 és 2022 között 72 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy 2010-től 2022-ig két és félszeresére növekszik.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztereFotó: Csudai Sándor - Origo

Az orvosok közé tartoznak háziorvosok, családorvosok is. Az ő bérük rendezése mikor várható?

Ez a törvény most az állami és az önkormányzati orvosok fizetésemeléséről szól. A miniszterelnök már bejelentette, hogy a családorvosok, vagy a csoportpraxisban dolgozók helyzetével egy újabb törvény foglalkozik majd. Ugyanígy napirendre kerül a szociális ágazat munkatársainak fizetésemelése is. De sorolhatnám a kultúrában dolgozók és a pedagógusok béremelését is. Nincs olyan negyedév, hogy valamelyik ágazat valamelyik dolgozói rétegének fizetésemeléséről szóló javaslatát ne vinném a kormány elé, és ne fogadnák azt el. Most a pedagógusoké, az iskolaigazgatóké és a helyetteseké is emelkedik. Visszatérve az egészségügyhöz: ösztöndíjat adunk a nővéri pályát választóknak, és ez a támogatás is folyamatos. Azt gondolom, hogy durva torzítás, hogy nincsenek fizetésemelések. Ez egészen egyszerűen nem igaz. Soha nem látott fizetésemelésekről döntöttünk, és folyamatosak a béremelések.

Térjünk át a járványra. Ha jól tudom, néhány perce kereste önt az Európai Bizottság egészségügyi biztosa. Miről beszéltek?

Arról érdeklődött, hogy milyen a magyar járványhelyzet. Elmondtam neki a jelenlegi adatokat, és azt is, hogy körülbelül mi várható az elkövetkezendő napokban, egy-két hétben.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztereFotó: Csudai Sándor - Origo

És mi várható? Azt látjuk, hogy drasztikusan emelkednek a számok...

Jelentősen növekszik a fertőzöttek száma, ez igaz, de még mindig sokkal jobb a helyzet, mint Európa több országában. A halálozás az egyetlen korrekt adat. Egymillió lakosra számolva Belgiumban a halálozás tizenkétszer annyi, mint Magyarországon. Svédországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban is sokkal több. Az európai államok közül összesen hat olyan ország van, ahol kevesebben halnak meg a járvány miatt, mint itthon. Ennek okát vizsgálva azt láthatjuk - és erről senki sem beszél -, hogy a járvány első fázisát rendkívül jól kezeltük. Amikor elindult a második hullám, jelentősen alacsonyabb betegszámról indult, mint más országokban. Igen, valóban emelkedik a betegek száma, de nem ugyanonnan indultunk, mint a legtöbb országban. Az első fázis kedvező eredményei még most is hatnak. Emiatt kevesebb a halálozás is.

Azt nyilatkozták az Operatív Törzs egyik korábbi tájékoztatóján, hogy körülbelül három hétre látnak előre a járványt illetően. Most hogyan látják, mi lesz három hét múlva?

Az első hullámnál kicsit tovább láttunk. Az összes többi országnál két-három héttel korábban meghoztuk a legjobb járványügyi intézkedéseket - így a fertőzések és halálozások számát alacsonyan lehetett tartani. A járványügyi gócpontoknál többnyire nem terjedt tovább a vírus. Főként idősotthonokban betegedtek meg az emberek, és egy-két kórházban. Nyáron megnyíltak a határok, és sokan behozták a vírust Magyarországra, a külföldre utazó magyarok pedig megfertőződtek, és hazahozták a kórokozót. Most ott tartunk, hogy a vírus terjedése közösségi - itt már teljesen más a helyzet. Lényegében bárhol meg lehet fertőződni, ha valaki nem vigyáz magára, nem tartja be az előírásokat. Az első fázisban mi szabtuk meg a járvány viszonylatait, most a járvány határozza meg a társadalom mozgását.  Vagyis: ha valaki beteg lesz, vagy találkozott fertőzött emberrel, otthon kell maradnia - természetesen -, aki pedig egészséges, tud dolgozni, tudja végezni az egyéb munkáit – szigorúan betartva a járványügyi előírásokat.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztereFotó: Csudai Sándor - Origo

Akkor most lényegében az egyén védekezése a legfontosabb, ha jól értem...

Igen, most az egyéni védekezéssel lehet megakadályozni, hogy a vírus tovább terjedjen. Nagyon egyszerű szabályokat kell betartani.  A vírus egyrészt cseppfertőzéssel terjed - légzés, beszéd közben a levegőben lebegő részecskékre tapad, amelyet belélegezhetünk. Ez ellen szájmaszkkal és távolságtartással védekezhetünk - a maszk használatával másokat is védünk, és magunkat is óvjuk. Rendkívül fontos a helyes maszkviselés - az orrot és a szájat is el kell takarni. Csak így akadályozható meg, hogy a vírus a levegőbe kerüljön. A másik terjedési lehetőség a felszíni fertőzés. Vagyis: a vírus megtapad különböző felszíneken - asztallapon, kilincsen, villanykapcsolón, számítógépes klaviatúrán, és még sorolhatnám. Ezért kell rendszeresen - akár óránként - fertőtleníteni a felületeket, és gyakran kezet mosni, fertőtleníteni. Ha valaki ezt a kettőt figyelembe veszi - vagyis tartja a távolságot, maszkot visel, kerüli a csoportosulást, fertőtleníti a felületeket otthon is, a munkahelyén is, rendszeresen kezet mos -, nagyon sokat tesz azért, hogy elkerülje a fertőzést.

Ön biztonságban érzi magát akár a munkahelyén, akár más közösségi terekben, ahová a munkája miatt el kell mennie?

Nézze, az egész életemet maszkban töltöttem, és naponta hússzor mosakodtam be, amikor az Onkológiai Intézetet vezettem. Ez nekem nem újdonság. Természetesen most is mindent megteszek a fertőzés ellen.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztereFotó: Csudai Sándor - Origo

Látjuk, hogy jelentősen emelkedik a betegszám Magyarországon. Van elegendő kórházi ágy és orvos a betegek ellátására?

Igen, elegendő a kapacitásunk. Az összes kórházi ágy 53%-án fekszik beteg jelen pillanatban. Úgy, hogy minden kórház teljes kapacitással működik. Most látjuk, hogy a korábbi 66%-os ágykihasználtságnál előfordult, hogy olyan emberek feküdtek kórházi ágyakon, akiknek nem volt szükségük kórházi ellátásra. De ez egy másik kérdés. Térjünk vissza a jelenlegi helyzetre! Tehát most a kórházi ágyak 47%-a üres, ezek nem egészen a felét készítettük elő koronavírusos betegek fogadására - ez a mostani igénybevételnek legalább az ötszöröse.  De ha szükséges, tovább tudjuk növelni a kapacitásainkat.

A környező országokban azt láthatjuk, hogy tovább szigorítanak, intézményeket zárnak be, az iskolákban átállnak az online oktatásra. Ha ilyen marad a járvány tendenciája Magyarországon, itthon is számíthatunk hasonló korlátozásokra, vagy esetleg a tavaszihoz hasonló teljes karanténra?

Jelen pillanatban ilyen intézkedésekre nem kell számítani. Fel vagyunk készülve, és ha mindenki betartja a szabályokat, valószínűleg nem is kell további korlátozásokat bevezetni. De ha a későbbiekben úgy látjuk, hogy szükséges, akkor szigorítunk.