Varga Zsolt Andrást választotta meg az Országgyűlés a Kúria élére. A volt alkotmánybíró, a velencei bizottság tagja 2021 januárjától veszi át a hivatalát kilenc évre. 

Varga Zsolt Andrást választotta meg az Országgyűlés a Kúria élére. A volt alkotmánybíró 2021 januárjától veszi át a Kúria vezetését kilenc évre Darák Pétertől. 

2014 óta volt Alkotmánybíró

Varga Zsolt Andrást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1995-ben. 1995 és 2000 között az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott, 1999-től 2000-ig hivatalvezetőként. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese, 2006 és 2010 között címzetes főtanácsos ügyész, 2013 után címzetes főügyész a Legfőbb Ügyészségen. 2013 októbere óta az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyar tagja. 

2004 óta tanít alkotmányjogot és közigazgatási jogot a PPKE Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén, 2008. júniustól tanszékvezető, 2013 és 2016 között a kar dékánja. 2003-ban doktorált (PhD), 2010-ben habilitált. 2012 szeptemberében egyetemi tanár lett. 2020. október 16-án lemondott alkotmánybírói megbízatásáról, mert Áder János köztársasági elnök a Kúria elnöki tisztségére jelölte.

Nem befolyásolhatja az ítéleteket

Varga Zsolt András jelölti meghallgatásán kiemelte: az alaptörvény ruházza a Kúriára a jogegységesítés feladatát, és ennek felelősségét a Kúria nem ruházhatja át, oszthatja meg, terítheti szét. A jogegységért viselt felelősséget a bírói szervezeten kívül és azon belül is viselni kell – szögezte le. Hozzátette, hogy a Kúria ezt a feladatát csak akkor tudja ellátni, ha állandó, érdemi és valódi kommunikációt folytat a bíróságon belül. A jelölt kitért arra is, hogy  „végtelenül fontos" a Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása, hogy „talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg". 

Varga Zsolt András, a Kúria új elnökeForrás: MTI/Illyés Tibor

Mint mondta, a Kúria elnökeként igazgatási feladatot lát el, és nem befolyásolhatja az ítélkezést, ítélkező bíróként pedig álláspontja egy a döntés meghozatalában részt vevő többi bíró álláspontja között. Megjegyezte: a bírói függetlenség minden bíró személyes tulajdonsága és személyes feladata, a politikai befolyásnak pedig könnyű ellenállni, mert az törvénysértő. Hangsúlyozta: a Kúria elnökének az egyes ítéletekre roppant kevés befolyása van, és ez így helyes.  Nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke - emelte ki.

„A jövőben is lesz személyes véleményem”

Varga Zsolt András szólt arról is, hogy a Kúriának meg kell tartania az alaptörvényt és a jogszabályokat, de kötelessége az európai uniós és nemzetközi jog alkalmazása is. Ez azonban nem feloldja, hanem megerősíti a Kúria és a Kúria elnöke működésének feltétlen kötöttségét az alaptörvényhez – jegyezte meg. Mint mondta, a bíró hatalmának forrása és mércéje az alaptörvény, ezért követeli meg az alaptörvény, hogy a bíró a jogszabályokat az alaptörvénnyel összhangban értelmezze. Ugyanakkor – jegyezte meg – „külső erőtérként" hat a bírói igazságszolgáltatásra az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai bírósága, valamint az Alkotmánybíróság. 

Mindkét erőtérre figyelemmel kell lenni, kiegyensúlyozásuk, az úgynevezett alkotmányos párbeszéd az elkövetkező évtized talán legnagyobb kihívása nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában - jelentette ki. Hozzátette: „éppen ez az a feladat, amely miatt számomra megérte megfontolni a Kúria fölötti alkotmányos kontrollban ellátott szerep felcserélését a Kúria igazgatási vezetésével", vagyis „a mindig kényelmesebb külső kritika helyett" a nehezebb feladatot választani. Megismételte az alkotmánybírói kinevezése előtt mondottakat, hogy volt és vélhetően ezután is lesz személyes véleménye a különböző közjogi kérdésekről, esküt azonban Magyarország Alaptörvényére, és nem saját tudományos meggyőződésére kell tennie, ha az Országgyűlés megválasztja.

Szánthó Miklós: Szuverenista álláspontot képvisel Varga Zsolt András 

A Varga Zsolt Andrást kúriai elnökjelölése miatt ért kritikák kifejezetten méltánytalanok, és újfent rámutatnak arra a kettős mércére, amit egyesek közjogi tisztségeket betöltő személyek kapcsán is alkalmaznak Magyarországon – mondta korábban Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója kiemelte, hogy  Varga Zsolt András több évtizedes gyakorlati és elméleti múlttal rendelkező jogász, akit most azért támadnak, mert egyes közjogi kérdésekben szuverenista álláspontot képvisel.  Ahogy tette azt akkor is, amikor a migránskvóta kapcsán kifejtette, hogy a hazánkat akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen uniós döntés sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője szerint méltánytalan támadások érték az új kúriai elnökötFotó: Csudai Sándor - Origo

Szánthó Miklós rámutatott: a jelölt a közigazgatási és az alkotmányjog elismert kutatója. Korábban az ombudsmani hivatal hivatalvezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja és kilenc éven át a legfőbb ügyész helyettese is volt, tehát nonszensz állítás, hogy ne lenne vezetői vagy tárgyalótermi tapasztalata. – Ráadásul évek óta a sokszor hivatkozási alapnak tekintett velencei bizottságnak is tagja – tette hozzá az Alapjogokért Központ igazgatója, hangsúlyozva, hogy releváns bírói tapasztalatnak számít, hogy Varga Zsolt András alkotmánybíróként éppen a kúriai és más felsőbírósági döntések feletti alkotmányossági kontrollt is végezte az elmúlt hat évben.