Az Új Selyemút a kelet-közép-európai országokon keresztül éri el Európát, ezért a Nyugat és a Kelet találkozási pontjaként ez a térség lesz az új Eurázsia kulcsövezete – mondja Csizmadia Norbert geográfus, akinek november végén jelenik meg legújabb könyve magyar és angol nyelven.

A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnökét, többek között arról kérdeztük, miként lehet a 21. század gazdasági-társadalmi és geopolitikai kihívásait a földrajz által bemutatni; hogyan készül egy geofúziós térkép, és milyennek látszik Magyarország a geofúziós világtérképen.

Miért kell újrarajzolni a hagyományos földrajzi térképeket a 21. században?

Mert sokkal összetettebbé vált a világunk. Az információ-technológia robbanásszerű fejlődése nagymértékben megváltoztatja az emberi, társadalmi, földrajzi, gazdasági, politikai, kulturális kapcsolattartást, hiszen jelentősen megkönnyíti a világról szerzett tudáshoz való hozzáférést, az adatok felhasználását, az ismeretek gyarapítását. A térképek pedig azzal segítenek, hogy vizuális képpé alakítják a sok-sok adatot és információt – 1 (tér)kép = 1000 szó –, így a sokkal gyorsabb tájékozódást szolgálják.

A tudományos együttműködések kapcsolati hálója 2005–2009 közöttForrás: Sciene-Metrix, Scimago Lab, Inc, Oliver H. Beauchesne – adatok scopus – Elsevier
A tudományos együttműködések kapcsolati hálója 2010–2016 közöttForrás: Sciene-Metrix, Scimago Lab, Inc, Oliver H. Beauchesne – adatok scopus – Elsevier

Az új térképek segítségével alkothatunk képet 21. századi világunkról: stabilitást és alapot adnak az eligazodáshoz, az összefüggések felfedezéséhez és megértéséhez.

Miért fontos a földrajz még a 21. században is?

A földrajz évszázadokon át a Föld leírását jelentette, mára azonban kinőtt ebből a szerepből. Mint előző könyvemben, a Geopillanat címűben is rámutattam, a tudományok, különösen a társadalomtudományok széles köre fordul a földrajzhoz. A közgazdaságtan és a geográfia határterületein például figyelemre méltó intenzitással születnek új gondolatok. A közgazdasági gondolkodás fő sodrában ugyanis mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy a földrajzi adottságok központi szerepet játszanak az egyes országok és a világgazdaság egészének fejlődésében.

A 21. század „geofúziós” világtérképeForrás: Geofúzió – a Földrajz szerepe a 21. századi gazdasági és geopolitikai világrendben

Például a földrajz, a geopolitika és a közgazdaságtan határán formálódó geoökonómia tudományának felemelkedése mögött is az a belátás húzódik, hogy a globális léptékű fejlődést a földrajzi és történelmi összefüggések magyarázzák leginkább.A természetföldrajz és társadalomföldrajz mellett egy harmadik földrajzra is szükség van, ez pedig a „funkcionális földrajz", amit én új földrajzi fúziónak vagy „geofúziónak" nevezek. Ennek lényege, hogy a földrajzi hely/tér igenis számít, és ez a szintézis globális trendeket hivatott tükrözni.

Miként lehet a földrajzon keresztül bemutatni a 21. század gazdasági-társadalmi és geopolitikai kihívásait?

A geopolitikában kiemelt jelentősége van a térnek, a helynek, a határoknak, az identitásoknak, a civilizációknak, a geopolitikai mintáknak és kódoknak, a globalizációs folyamatok értelmezésének egyaránt.

A geopolitika szorosan kapcsolódik a földrajzhoz, a történelemhez, a közgazdaságtanhoz és a társadalomtudományokhoz. A nemzetközi térszerveződés napjainkban alapjaiban változik meg, és komoly hatása lesz a regionális és lokális folyamatokra is. A geofúziós térképek alkalmazásával, a földrajzi tényezőkből kiindulva meghatározhatjuk a geopolitikai szerkezeteket, geopolitikai struktúrákat, és ezáltal a többközpontú világgazdaság legfontosabb erőközpontjait is kijelölhetjük.

A 21. század legfontosabb „password"-jei, azaz jelszavai az összekapcsoltság, a konnektivitás, a komplexitás és a fenntarthatóság lesznek. Így az új világtérképeinken egyre fontosabb szerepe van az összekapcsolt vonalaknak, gondoljunk csak például az úthálózatokra, a csővezetékekre, a repülőgép-útvonalakra, a tudományos, oktatási és kutatási együttműködésekre, a globális és regionális értékláncokra vagy épp a közösségi média összekapcsolódó hálózataira.

Gazdasági erőközpontok, csomópontok és együttműködésekForrás: MIT, Future Lab, 2019.

Ezek csomópontokba sűrűsödnek. Összekapcsolt világunkban egyértelműen felértékelődnek ezek a funkcionális központok, a HUB-ok. Ma 64 globális város adja a világ GDP-jének jelentős részét.

Hogyan született a geofúzió elnevezés?

2013-ban a 3D Map Technology „Geofusion" névvel egy valós idejű műholdfelvétel-programot indított el, ez a szoftver fut a repülőgépeken. Ez az a speciális fúziós térkép, amely pontosan mutatja, hol jár adott pillanatban a repülőgép, amin éppen ülünk. Ez a térkép a virtuális valóságot és a 3D-s vizualizációs technikát integrálva elindította a valós idejű „kartográfiai forradalmat". Sokat utaztam repülővel, és magam is mindig követtem ezt a speciális térképet, és ekkor gondoltam arra, hogy ha az összekapcsoltságot, a komplexitást és a valósidejűséget egyszerre ábrázoljuk a földrajzi térben, akkor a helyek új találkozási csomópontjaként jönnek létre az új „geofúziók". Számomra a geofúziós elnevezés a földrajz és a geopolitika hálózatát is jelenti egyben. A „geofúzió" a gazdaságpolitika, a közgazdaságtan, a technológia, a design és vizualizáció egyszerre történő alkalmazásával újat hoz létre a földrajzban. A geofúziós térképek a 21. század összekapcsolt világrendjét jelenítik meg: infrastrukturális hálózatok, kereskedelemi, gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális együttműködések rajzolódnak ki rajta.

Hogyan lehet meghatározni az egyes országokat a geopolitikai és fölrajzi tényezőcsoportok alapján? Hogyan mutatja meg a geofúziós világtérkép a gazdasági erőtereket?

Egy adott ország geopolitikai helyzetét és mozgásterét földrajzi és geopolitikai tényezők határozzák meg. Ezek négy nagy csoportra oszthatók: természeti, demográfiai-társadalmi, gazdasági-strukturális, valamint technológiai és összekapcsoltsági tényezőkre. Ahhoz, hogy meghatározzuk az egyes országok helyzetét, mind a négy nagy csoport szempontjait együttesen kell értékelnünk.A gazdasági erőtér két legfontosabb szereplője az Amerikai Egyesült Államok és Kína. Az Egyesült Államok többek között a nominális GDP, a vállalkozások, a pénzügyi központok, a katonai kiadások, a technológiai cégek, illetve nanotechnológiai szabadalmakat illetően áll az első helyen. Kína pedig vezető exportőr a világban, a legtöbb unikornis cég házigazdája, a legnagyobb K+F kiadásokat vállaló, a legnagyobb kikötőt birtokló, az egészségügyben a különböző technológiákat leginkább fejlesztő, a mesterséges intelligencia kutatásában élenjáró, a legtöbb 5G szabadalmat létrehozó, illetve a megújuló energiába legtöbbet fektető ország.

Csizmadia Norbert: A természet- és a társadalomföldrajz mellett a „funkcionális földrajzra” is szükség van, amit én új földrajzi fúziónak vagy „geofúziónak” nevezek.Forrás: Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány

A TOP 10 között szerepel még Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, India, Oroszország, Szingapúr és Dél-Korea. Az utóbbi kettő példája mutatja, hogy

nem az ország mérete a legfőbb meghatározó tényező. Szingapúr első helyezést ért el a legjobb repülőterek és az okosvárosok tényezői alapján, és a világ legversenyképesebb gazdasága is egyben. Dél-Korea jól teljesít az innovációs és technológiai indexben, valamint jelentős high-tech-exportőr is.

Milyennek mutatja a geofúziós világtérkép a geopolitikai erőteret?

Az új geofúziós térképekről is leolvasható, hogy több központú geopolitikai világrendben élünk. Ezen belül két globális kiterjedésű erőteret állapíthatunk meg: Észak-Amerikát és Eurázsiát, két nagyhatalmi vezető állammal: az Egyesült Államokkal és Kínával. Regionális nagyhatalomnak tekinthető Oroszország, India, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Törökország, Izrael, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Skandinávia, Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság. Az országokon belül fontosak lesznek a globális városok, a HUB-központok: 64 ilyen funkcionális központ található San Franciscótól Szingapúrig.

HUB-csomópontok és konnektivitási kapcsolatokForrás: Shutterstock

A jövőre nézve azonban a legfontosabbak – földrajzi elhelyezkedésüknek köszönhetően – a kapurégiók lesznek. Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia, a Perzsa-öböl országai, valamint Dél- és Kelet-Közép-Európa.

Milyennek látszik Magyarország a geofúziós világtérképen?

A gazdasági gravitációs erőtér egyértelműen és jelentősen kelet felé mozdult el. Az Új Selyemút Európát a kelet-közép-európai országokon keresztül éri el, ezért a térség jövőbeni szerepe még fontosabb lesz, ez lehet az új Eurázsia kulcsövezete. Kína és a kelet-közép-európai országok 17+1 kezdeményezésével egy összefüggő – Pireusz és Rotterdam/Hamburg közötti – téregység szerveződik, amelyet keleten a Via Carpatia autópálya, nyugaton az Új Borostyánút, keletről és délkeletről pedig az Új Selyemút érint. A térség, és benne természetesen Magyaroroszág, a földrajzi helyzetét kihasználva geopolitikai értelemben is felemelkedik, és a Nyugat és a Kelet találkozási pontjaként egyre jelentősebb szerepet fog betölteni az elkövetkező időszakban is.