Ha a világ öt legjelentősebb globális városa egy államot alkotna, az USA és Kína után ez lenne a világ harmadik legnagyobb gazdasága. Az új típusú városi versenyképességi tényezők sorában egyre fontosabbá válik az összekapcsoltság, a tudás, a technológia, az innováció, a globális kereskedelembe való bekapcsolódás, a jóléti tényezők, a biztonság, az élhetőség, a fenntarthatóság. Ezek alapján a városok új rangsora: Szingapúr, Sencsen, Tokió, London, New York, Párizs, Szöul, Sanghaj és Peking. Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriuma elnökének írása.

Amíg 200 évvel ezelőtt a világ lakosságának csupán 3%-a lakott városokban, addig ez a szám ma már meghaladja az 55%-ot, és 30 év múlva 67,7% lesz, több mint 6,3 milliárd városlakóval. Hatvan évvel ezelőtt összesen 83 olyan város létezett a világon, amelynek népessége meghaladta az egymillió főt, ma 577-re nőtt a számuk. Közülük 28 pedig több mint tízmillió fős népességgel rendelkezik. Mára nemcsak a nemzetgazdaságok, hanem a nagyvárosok is versenyben állnak egymással.

Richard Florida, a Torontói Egyetem professzora, óriási adatbázissal bizonyítja, hogy életünk legfontosabb tényezője, hogy hol élünk. A városok a gazdasági fejlődés motorjai. A globális gazdaságot már nem csupán néhány pénzügyi központ irányítja, hanem a városok széles körű, összetett hálózata vesz részt a javak, szolgáltatások, a munkaerő és a tőke nemzetközi áramlásában, jelentősen hozzájárulva a globális növekedéshez.

A globális városok a gazdasági élet fő ütőerei és célterületei. A fúziók és hálózatok korában még jobban felértékelődnek a városok szerepkörei. Az élhetőség, a sokszínűség, a kulturális adottságok, a nemzetközi összekapcsoltság, a pénzügyi és tudományos életben betöltött szerepkörei – lásd a startup és okos városok, a világ legjobb egyetemeivel – új funkciókat jelölnek ki.

Az új funkciók összekapcsolásával új fúziók alakulnak ki: a globális városok, azaz az új „fúziópoliszok" összesen 64 globális és térségi erőközpontot alkotnak.  

A globális városi versenyképesség új sorrendet eredményez. A népességszám, a gazdasági mutatók, a technológiai, pénzügyi és kulturális szerepkör, az elérhetőség, a globális gazdaságba való bekapcsolódás, az infrastruktúra, valamint az olyan új mutatók, mint a zöld területek nagysága, a digitális nomád munkahelyek száma, a fenntartható városi közlekedés, család- és gyerekbarát volta, a kulturális központok és a startup vállalkozások száma, az egyetemek és a high-tech vállalkozások kapcsolata, a sportlehetőségek, az élhetőség és a fenntarthatósági kritériumok is egyre fontosabb szerepet kapnak a városok versenyképességében.

A világ globális fúziópoliszaiForrás: Csizmadia Norbert – Geofúzió 2.0

A „fúziópoliszok" versenyében az elsők között – helyezési sorrendben – van Szingapúr, Hongkong–Sencsen–Kanton (a kínai Gyöngy-folyó deltája), Tokió, London, New York, Párizs, Szöul, Sydney, Amsterdam–Rotterdam, Torontó, Sanghaj, Los Angeles és Peking.

A világvárosok jövője – meghatározó a fenntartható növekedés

A városok globális rendszere állandó változásban van. Új vezető városok emelkednek ki, és ez folyamatában újraértelmezi a városok közötti versenyt. Húsz évvel ezelőtt London, New York, Tokió váltak a pénz, az emberek és a gondolatok globális áramlásának csomópontjaivá. Ezek a városok nem csupán pénzügyi központokként, hanem kulturális metropoliszokként, a kreativitás fészkeiként is működnek. Időközben újabb olyan városok emelkedtek ki, mint Sanghaj, Sencsen, Szingapúr, Szöul, Dubai és Abu Dhabi.

A hosszú távon fenntarthatóan fejlődő és a világviszonylatban leginnovatívabb gazdasággal rendelkező városok jelentős pénzösszegeket fektetnek a technológiai és digitális iparba. További közös jellemzőjük, hogy a fenntarthatóság fontos részét képezi a várostervezésnek. Az oktatásnak is kiemelt szerepe van, sok világszinten elismert egyetem és kutatóközpont található ezekben a városokban.

A városok túlélik a járványokat is

A világjárvány átformálja a globalizációt, és ezáltal a globális gazdaság csomópontjait, megmutatja a városok sebezhetőségét. Ugyanakkor a történelem során a városok már számos járványt, gazdasági összeomlást, háborút és természeti katasztrófát, hurrikánokat, földrengéseket túléltek, egyik sem vetette vissza tartósan a növekedésüket.

Városok népességnövekedése 1950-2030 közöttForrás: World Urbanization Prospects Adatforrás: UN World Urbanization Prospects UN (2015)

Az urbanizáció ugyanis erősebbnek bizonyult, mint a 14. századi pestisjárvány, a 19. századi koleravész vagy a 20. századi spanyolnátha. A jelenlegi válságok inkább soha vissza nem térő lehetőséget jelentenek arra, hogy átgondoljuk a gazdaság és a társadalom működését, és igazságosabb, befogadóbb és ellenállóbb rendszereket építsünk. Az új „szupersztár városok" az ezredforduló óta egyre inkább koncentrálják az innováció-vezérelt iparágakat, és olyan mértékben be vannak ágyazva a városi környezetbe, amit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni.

Az elemzések rámutatnak, hogy a járvány terjedésében a magas népsűrűség nem mindig magyarázó tényező: számos olyan sűrűn lakott városban, mint Szingapúr, Szöul, Tokió nem alakult ki súlyos járványgóc, ahogy például San Franciscóban sem. Azonban azokban a városokban, amelyek a globális értékláncokban fontos szerepet töltenek be, mint például Vuhan, Detroit vagy az észak-olasz Lombardia központjai, ott erőteljesen jelentkezett, hiszen a Covid19 járvány terjedése az utazási mintázatot követte.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a városokat, amelyek továbbra is az innováció, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés alapvető motorjai, valamint az egészségesebb, fenntarthatóbb és ellenállóbb jövő élen járói. Továbbra is New York, London és Sanghaj lesznek a világ pénzügyi központjai, San Francisco, Sencsen és Szingapúr pedig a világ technológiai csomópontjai.

A kisvárosok felemelkedése

A koronavírus-járvány elhozta a távoli munkavégzés forradalmát, amelynek egyik következménye lehet a kis- és közepes városok felemelkedése – a megavárosok további túlburjánzása helyett. A digitális platformok lehetővé teszik a távoli szakmai kapcsolatteremtést, például Európában és az Egyesült Államokban a munkakörök egyharmadát el lehet látni távolról is. A kisebb városokban nagyobb a vásárlóerő, és ugyanakkora jövedelemmel sokkal jobb életszínvonal érhető el, mint a megavárosokban. A helyi gazdaságban pedig egy magasan képzett munkaerő öt alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyet teremt, minden ott élő számára emelve az életszínvonalat. A tudásalapú munkahelyek a technológiai és pénzügyi központokban sűrűsödnek, így az a város, ahol ilyen munkaerő nagyobb koncentrációban rendelkezésre áll, versenyképesebb.

A kínai mondás szerint a kerékben a küllő és a levegő egyformán fontos alkotórész, ugyanígy a globális városok sem léteznek nemzetállamok nélkül, továbbá a kisvárosok is alternatívái lesznek a globális városok egy részének. Akárcsak a 60-as évek Amerikájában, amikor a tőke és a középosztály kitelepült az elővárosokba, a high-tech és tudásgazdaságban foglalkoztatott fiatalok egyre nagyobb tömegei pedig a kiürült nagyvárosi központokat találták meg. Ők aztán újra odavonzották a cégeket.

A tudásalapú munkahelyek a technológiai és pénzügyi központokban sűrűsödnek.Forrás: Shutterstock

Vagy a másik példa a változásra: a 14. században a bubópestis következtében a fiatalok átköltöztek vidéki területekre – ahogy Boccaccio műveiben is olvastuk –, ez akkor hosszú távú változásokat okozott. Később, amikor Velence elérte gazdaságának a csúcsát, Genova átvette tőle a vezető szerepet, majd a 16. század végén a kereskedelmi útvonalak megváltozása miatt jelentős hanyatlást szenvedett.

Ahogy ma is az új városversenyt már nem az angolszász világ fővárosai, hanem a délkelet-ázsiai régió nagyvárosai vezetik.

A városok diadala folytatódik

A mai napon mutatják be magyar nyelven Edward Glaeser, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszorának „A város diadala" című világhírű könyvét, amelyet a Pallas Athéné Könyvkiadó jelentetett meg. A mű azért is aktuális, mert arra ad választ, hogyan tesznek minket a városok gazdagabbá, intelligensebbé, zöldebbé, egészségesebbé és boldogabbá. Egyik fő megállapítása, hogy a városok azok a terek, amelyek a leginkább képesek támogatni az emberek gyors és hatékony együttműködését, a tudás közös megteremtését, valamint a tanulás és az új információk folyamatos és gyors áramlását.