Okosotthonok, digitális asszisztensek, önvezető metró. A mesterséges intelligencia mára a mindennapi életünk szerves részévé vált, sőt, az idő múlásával az erről alkotott apokaliptikus jövőkép víziók is változni látszanak. A gazdasági szakemberek szerint az automatizálás elengedhetetlen az új kereskedelmi irányzatokban. Milyen lehetőségeket és kockázatokat hordoz az intelligens robotizáció? Veszélyeztethetik-e a mesterséges intelligencia alkalmazások az emberi jogokat? Ezekre a kérdésekre is keresték a választ az M5: Ez itt a kérdés című műsorának október 28-ai adásában.

Dr. Balázs Krisztina jogász, az ELTE munkatársa; Istenes Zoltán, az ELTE Informatikai Karának docense; dr. Levendovszky János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs rektor-helyettese és Boa László, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Alkalmazás munkacsoport vezetője vállalta, hogy kifejti a véleményét az életünket érintő legfontosabb kérdésekről a témában.

Gulyás István azzal a felvetéssel indította a beszélgetést, hogy szerinte a médiafogyasztó lakosság jelentős részének a mesterséges intelligencia a Terminátorból ismert Skynet, vagyis egy fiktív, katonai védelmi célokra használt számítógépes program, amely arra törekszik, hogy elpusztítsa a világot. Vajon ez lenne az igazi mesterséges intelligencia? Balász Krisztina válaszolt először a kérdésre.

Pillanatkép az M5: Ez itt a kérdés című műsorának október 28-i adásábólForrás: MTVA

Azt mondta, több fogalommal is le lehet írni, majd arról beszélt, hogy

próbáljuk meg egyfajta szoftverként felfogni,

mivel a szerzői jogi törvény is így kezeli a mesterséges intelligenciát. Ezután kitért arra, hogy a jognak, a szabályozásnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az emberek félelmét megbízhatósággal, biztonságos szabályozással tudja kezelni a kormányzat. A BME rektor-helyettese máshonnan közelítette meg a kérdést.

Olyan algoritmusokról beszélünk, amelyek gyakorlatilag képesek a környezet hatásait figyelembe venni és bizonyos célokért optimálisan működni. Ez egy meglehetősen tág definíció. Szintén nagyon fontosnak érzem a robotikának és a mesterséges intelligenciának a viszonyát rendezni. A mesterséges intelligencia nem biztos, hogy egy hardverben kell, hogy manifesztálódjon, tehát nagyon sokszor ez valami nagyon komplex szoftverprogram. Ugyanakkor egy robot esetében a végrehajtási részekkel együtt ez egy hardverrel egyesült entitás"

– közölte Levendovszky János, majd hozzátette, hogy a szolgáltatások szintjén ez már átszövi az életünket, és jól látható, hogy mennyi pluszt is ad a társadalmunknak.

Pillanatkép az M5: Ez itt a kérdés című műsorának október 28-i adásábólForrás: MTVA

Az ELTE Informatikai Karának docense egyetértett ezekkel az állításokkal és felhívta a figyelmet arra, hogy már azt nagyon nehéz megmondani, mi az intelligencia és mikortól intelligens egy eszköz. Úgy látja, sok eszközre fogjuk rá, hogy intelligens, miközben a hozzáértők szerint az nem más, mint egy kicsit módosított szoftver. Emellett az is gyakori, hogy az emberi viselkedést imitáló programok vagy gépek kapnak ilyen jelzőt, például ilyen az intelligens mosópor. Szerinte mindig az adott dolog hasznát vagy veszélyét kellene mérlegelnünk. Boa László ehhez annyit tett hozzá, hogyha a használhatóság oldaláról közelítjük meg a mesterséges intelligenciát, akkor nem a Skynetről beszélünk,

hanem olyan tárgyakról, amelyek segítik az emberek mindennapi életét.

Az egészségügyben felhasznált mesterséges intelligencia után Gulyás István újra felvetette a keddi műsorban elhangzott gondolatát, hogy a multinacionális cégek a szabályozás ellenére is azt tesznek, amit akarnak. Úgy fogalmazott, az a multi, amelyik Magyarország éves GDP-jének negyedét megtermeli, könnyen mondhatja, hogy „neki senki se mondja meg, mit csináljon." Szerinte a tudományos életben etikus, ellenőrizhető szegmensek vannak, a vállalkozói piacon viszont „elszabadulhat a pokol". A felhasználók mellett szóba kerültek azok is, akik a mesterséges intelligenciát megteremtik, megalkotják.

Végül a robotok saját jogainak helyzetéről beszélgettek annak kapcsán, hogy a 4 évvel ezelőtt Japánban készült robot,

Szofi, Szaúd-Arábiában állampolgárságot kapott.

Ezzel kapcsolatban Balázs Krisztina elmondta, hogy a jogalkotók úgy érezték, hogy az állampolgárság megadása nonszensz lépés volt, mert felmerült bennük a kérdés, lehet-e egyáltalán jogalany egy robot.