Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt 2006 után drasztikus kórházbezárásokra került sor, annak ellenére, hogy az akkori egészségügyi miniszter, Molnár Lajos megígérte: nem lesz kórházbezárás. Ezenkívül számos kórházban csökkentették az aktív ágyak számát, összevonások, kapacitásleépítések történtek. Kiderült: Gyurcsány nőgyógyászokat akart letartóztattatni a rendőrökkel, hogy megfélemlítsék az orvosokat.  Most, a koronavírus-járvány idején, amikor Nyugat-Európa egészségügyi rendszere azért küzd, hogy ne omoljon össze, most, amikor a magyar egészségügy hősiesen teljesít, érdemes az akkor történteket feleleveníteni.

2006 és 2009 között Gyurcsány Ferenc második MSZP-SZDSZ kormánya több kórházat is bezáratott, így próbálva meg spórolni, miután a parlamenti választás előtt túlköltekeztek, és amúgy is eltitkolták a költségvetési hiányt.

Gyurcsány FerencForrás: MTI/Kovács Tamás

Spórolni pedig a magyar emberek egészségén terveztek.  A második Gyurcsány-kormánynak három egészségügyi minisztere volt, Molnár Lajos (2006. június 9.–2007. április 6.), Horváth Ágnes (2007. április 6.–2008. április 30.) és Székely Tamás (2008. május 5-től). Molnár Lajos az SZDSZ frakciójában ült a parlamentben, de nem volt párttag. Horváth Ágnes 2007-ben lett SZDSZ-tag. 
Az egészségügy leépítése, a kórházi részlegek, sőt egész kórházak bezárása Molnár és Horváth miniszterségére estek. Molnár Lajos 2010-ben megjelentetett egy könyvet Miért lettem antipatikus cím alatt, amelyben leírja, hogy a második Gyurcsány-kormány megalakulása után rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy nincs pénz, ezért megszorításokról kell dönteni, a legnagyobb elvonás pedig az egészségügyet érintette.  Molnár arról írt a könyvében, hogy reformokhoz nincs szükség pénzre, sőt azok megtakarításokkal fognak járni.

Molnár LajosForrás: MTI/Bruzák Noémi

Az újdonsült egészségügyi miniszter eskütétele utáni első személyes találkozóján Gyurcsánnyal néhány nőgyógyász letartóztatása is felvetődött ötletként, hogy megfélemlítsék az orvosokat, és letörjék a megszorítások miatti ellenállást. 

Nem kellene példát statuálni, követni a pozsonyi példát? - fordult Molnárhoz Gyurcsány. „Pár nappal korábban a magyar sajtó is közölte a hírt, hogy szülésért előre kért hálapénz átvételekor a rendőrség letartóztatott egy pozsonyi nőgyógyászt a rendelőjében. Én ezt nem tartottam szükségesnek" - írta Molnár. Magyarán:  az orvosok letartóztatása Gyurcsány ötlete volt, hogy így félemlítse meg őket. Az is jól látszik, hogy a miniszterelnök és a miniszter úgy tárgyalt egymással a letartóztatásokról, mintha egy jogállamban ehhez nekik közük lenne. 

Gyurcsány és Molnár tervei nyomán kidolgoztak egy kórházbezáratási törvényt, amelyet 2006. december 18-án a Fidesz tiltakozása ellenére megszavaztattak a parlamentben. Ennek alapján 5 kórházat kellett volna bezárni, 8-ban pedig megszűntették volna az aktív ágyakat.  A bezárásra ítélt kórházak a következők voltak: a fővárosi Schöpf-Merei Kórház, a Budai MÁV kórház, a borsodi Dialízis Center, a kecskeméti Repülőkórház és a Parádfürdői Állami Kórház.

A bezárásra ítélt kórházak listája nemsokára kibővült az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel (OPNI), amelynek közismert neve Lipótmező volt.

Molnár egyébként 2006. november 17-én – amikor bejelentette, hogy kórházreformot tervez a kormány – azt mondta, hogy a reform miatt egyetlenegy kórházat sem fognak bezárni, csupán átalakítani. Elég hamar kiderült, hogy nem mondott igazat. 

Az aktív ágyakat a következő kórházakban szűntették volna meg: a bonyhádiban, a kapuváriban, a szikszóiban, a várpalotaiban, a zirciben, a nagykőrösiben, a soproni szanatóriumban, valamint a fővárosi Szent Rókus Kórházban.

A kórházak bezárása ellen 2007 márciusában és áprilisában heves tüntetések robbantak ki, a Fidesz pedig Alkotmányírósághoz is fordult az ügyben, mindhiába. A kórházbezárási törvény az év áprilisában lépett hatályba, Molnár Lajos néhány nap múlva pedig lemondott. Állítólag Kuncze Gábor erre azt mondta, hogy most van vége az SZDSZ-nek.  Erre azonban még kellett várni egy kis időt. Kunczénak akkor azonban tényleg „vége lett", a párt új elnököt választott Kóka János személyében. 

Molnár utódja pedig az SZDSZ-es egészségügyi államtitkár, Horváth Ágnes lett. 

Horváth ÁgnesForrás: MTI

Ráadásképpen Gyurcsányék bevezették a vizitdíjat, amely az első lépés volt az egészségügy privatizációja felé, ahogy azt az SZDSZ és személyesen Gyurcsány Ferenc akarták, még az MSZP-ben sem értett egyet mindenki. A fizetős egészségügyet jelentő vizitdíj 2007. február 15. és 2008. március 31. között volt érvényben. A Fidesz ugyanis ellenzékből élve a népszavazási kezdeményezéssel, a vizitdíj témaköréről 3 kérdést magánban foglaló népszavazást kezdeményezett, amelyre 2008. március 9-én került sor.

Ez összességében véve nemcsak a vizitdíjról, hanem a Gyurcsány-kormány politikájáról is szóló népszavazás volt. A népszavazás sikeresnek bizonyult, ennek eredményeképpen Gyurcsány - saját lemondása helyett - megbuktatta a vizitdíj „arcává vált" Horváth Ágnes minisztert, az SZDSZ pedig nem jelölt helyette újat, sőt kilépett a kormányból. Bár kívülről természetesen támogatta Gyurcsányt. Igaz, egy év múlva pedig Gyurcsány is bukott.

Néhány kórházbezáratást az ellenzék, a szakma és a közvélemény tiltakozásának köszönhetően sikerült megakadályozni, azonban más intézmények nem voltak ilyen szerencsések. A Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központot, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (Lipótmező) és a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetet bezárták, továbbá összevonták, illetve leépítették a Margit Kórházat, a Budai Gyermekkórházat és a János Kórházat. Különösen a Lipótmező bezárása váltott ki értetlenséget, majd pedig botrányt, hiszen Európa-színvonalú intézmény volt, és már 1868-tól működött. A döntés miatt rengeteg pszichiátriai beteg lett hajléktalan.

A LipótmezőForrás: MTI/H. Szabó Sándor

Kocsis Máté 2013-ban – amikor még a Fidesz kommunikációs igazgatója és Józsefváros polgármestere volt – a következőképpen összegezte a kórházbezárásokat: ezek miatt 8000 egészségügyi dolgozó elveszítette munkahelyét, nem volt elég eszköz, gyógyszer, mentőautó, orvos, ápoló. 

A baloldal kormányzása idején.