Marhára nem érdekelnek minket azok a szabályok, amelyeket a baloldali saját maga számára hozott, és melyek között ők - természetszerűen - jól érzik magukat - nyilatkozta az Origónak Megadja Gábor, a napokban indult Kontra főszerkesztője, aki vallja, hogy senkinek sem lehet monopóliuma a hírértelmezési versenyben. A lapvezető mesélt terveiről, az erőltetetten odamondogató, öntelt újságírókról, de még a fűthető medencék is szóba kerültek a beszélgetés során. Interjúnk a főszerkesztővel, aki új hanggal ment neki az "önfényező" balliberális médiaelitnek, és hamis narratívájának.

Éles vélemények, szatíra, és mélyfúrás

Origo: Az amerikai elnökválasztás napján indult útjára a Kontra, amely kompromisszummentességet és vállaltan jobboldali irányvonalat ígér. Arról viszont kevesebbet tudnak az olvasók, hogy mi volt az útja a portálnak. 

Megadja Gábor: A Kontra ötlete már meglehetősen régi, nyilván ennek minden részlete nem tartozik a nyilvánosságra. Maga a Kontra létezett már az oldal megszületése előtt is, de többet nem kívánok első körben segíteni az őrkutyáknak. Végezzék el a munkájukat! :)

Magának a honlapnak a tényleges megszületéséig meglehetősen göröngyös, megpróbáltatásokkal teli út vezetett - de azt hiszem, minden új születés nehéz műfaj. A kalandokról tudnánk mesélni Halkó Petrával, de ezek most már maradjanak a közösség exkluzív emlékei.

Origo: A mai, egyébként eléggé telített médiapiacon mennyire van létjogosultsága egy új internetes oldalnak? Miben tud újat kínálni a Kontra? Miért fognak az olvasók az oldalra kattintani?

Megadja Gábor: Hogy van-e létjogosultsága, azt majd az olvasók eldöntik. A Kontra semmiképp sem egy híroldal és nem is elfogulatlan, ezt le is szögeztük rögtön az elején. A különbség a libernyák és balos felületekhez képest, hogy mi nyílt színen vállaljuk, hogy nem pusztán híreket közlünk, hanem kommentálunk. A balliberális média ugyanezt teszi amúgy, csak hazudik az olvasóknak, amikor tényeknek nevezi a véleményeket.

Ugyanígy hazudtak, amikor a "tények utáni politika" kifejezést - a saját értelmezésükkel megspékelve - rávarrták a hajdani Breitbartra és néhány hasonló felületre. Az eredeti értelmezés ugyanis arról szólt, hogy ma már nem elég pusztán híreket közölni, értelmezni is kell azokat, és izgalmasan kell őket tálalni. A Kontrára tehát elképzelésünk szerint azok fognak kattintani, akik nem félnek az éles véleményektől, a hosszabb, a dolgok mögé néző mélyfúrásoktól, és adott esetben a szatírától sem. Utóbbit különösen fontosnak tartom manapság, mert a politikai korrektség tűzzel-vassal irt minden iróniát, gúnyt, szatírát, mert ezek ugye "sértőek". Majd feldolgozzák. 

Nem célunk mérsékeltnek lenni. 

Megadja Gábor, a Kontra főszerkesztője hadat üzent a balliberális média narratívájánakForrás: Kozma Zsuzsi - Kontra/Origo

Senki sem lehet kiváltságos

Origo: "Igazából semmiféle öntetszelgő „szakmaiságnak" nem kívánunk megfelelni ezen a felületen. Bár semmi jónak nem vagyunk az elrontói, de jelezzük, hogy az „ez nem újságírás", „ez propaganda" - írtad nem kicsit provokatív módon az Állást foglalunk elnevezésű köszöntődben. Tekinthető-e ez a gondolat a lap ars poeticájának? Karcos véleménycikkekre, az idézőjeles szakma által lefektetett szabályok figyelmen kívül hagyására, és egyértelmű politikai állásfoglalásra számíthatunk Tőletek?

Megadja Gábor: Igen, igen és igen. Azok ugyanis, akik "szakmának" nevezik magukat, úgy érzik, ők kiváltságosak a történések értelmezése terén. Tehát, miközben amúgy folyamatosan az egyenlőséget propagálják, ők kiemelik saját magukat az egyenlők közül. Szerintünk pedig nincs értelmezési monopóliumuk. A politika mindenkié, az értelmezésének lehetősége pedig nem egy "szakma" hitbizománya. Csak jeleztük jó előre, hogy marhára nem érdekelnek minket azok a szabályok, amelyeket saját maguk számára hoztak, és melyek között ők - természetszerűen - jól érzik magukat.

Origo: Ha úgy hozza a helyzet, akkor az általatok nyíltan támogatott jobboldalnak is oda fogtok mondani?

Megadja Gábor: Ez a kérdés fontos. Ugyanis mi van amögött az elvárás mögött, hogy valaki minden "oldalnak" "odamondjon"? A nettó öntetszelgés. Az öntelt újságíró nézegeti magát a tükörben, és közben megdicséri ÉN-t, hogy ő annyira független, hogy ő aztán mindenhova odamond. Ez kevésbé irritáló tevékenység, ha valaki otthon, a négy fal között csinálja.

"Odamondani" akkor érdemes, ha az ember tényleg úgy érzi, hogy indokolt - és ha legfőképp, ha tényleg van is mit mondani. Ha valaki helyteleníti egy családtagja vagy barátja viselkedését, akkor sem egyből kürtöli szét ország-világ előtt. Kivéve az újságírót, ő úgy érzi, neki minden ilyesmit kötelező kihányni a köztérre.

Ha pedig az a kérdés, hogy előfordulhat-e, hogy odamondunk jobboldali szereplőknek is, a válasz igen. De nincs előre megfontolt szándékunk, hogy feltétlenül oda kell mondanunk, mert akkor majd kapunk egy fejsimit a "szakmától". A közösség megelőzi a "szakmai ÉN" legfőbb szempontját, azaz a tükör előtti tetszelgést. A Kontra a jobboldali politikai közösség része, és ezt a közösséget fogja képviselni a maga sajátos módján. 

Van további rossz hírem is: a Kontra nem "fideszes", hanem orbánista. Azt kikötöttem rögtön az elején, hogy míg indokolt esetben jelenhet meg bírálat a jobboldal felé, a miniszterelnök irányába - amíg én itt vagyok - biztosan nem. Próbálkozni lehet, de sajnos sosem találom indokoltnak. Maradjunk annyiban, hogy van épp elég felület, amely jól megél a mindennapi orbánozásból, szóval ez a piac telített, lehet válogatni bőven.

Fiatalok készítik nemcsak fiataloknak

Origo: Aki rákattint a zöld-fekete színekben pompázó oldalra, azt látja, hogy megjelenése fiatalos, az elérhető tartalmak pedig jó értelemben véve polgárpukkasztóak. Elsősorban a jobboldali fiatalokat céloztátok meg, és így egyfajta korosztályos portálként lehet a Kontrára tekinteni, vagy ennél szélesebb rétegekhez szóltok?

Megadja Gábor: Nem hinném, hogy előre lefektetett kategóriákban lehetne gondolkodni. Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok a tervek embere (meg a rendszerezettségé sem, tehát igyekeztem olyan embereket választani magam mellé, akik ezeket az izéket értik). A tartalom és a nyelv ki fogja válogatni a közönségét, és fordítva. 

Én ebből a "fiatalosságból" sem csinálnék brandet, kicsit elkoptatta ezt is a libernyák média. 

Forrás: Kozma Zsuzsi - Kontra/Origo

Rátolta a jobboldaliakra, hogy ők erőlködnek ezzel a fiatalos akármivel (miközben a Fidesz a fiatalok körében is jelentős előnnyel rendelkezik, tehát mégsem erőlködik a jobboldal annyira). Az biztos, hogy a mag-szerkesztőség legtöbb tagja (legnagyobb bánatomra) fiatalabb nálam. A huszonévesek a szerkesztőségben pont olyanok, amilyennek egy huszonévesnek lennie kell, én meg majdnem olyan vagyok, mint egy harmincöt éves, csak kicsit infantilisebb.

Ha követnénk azt a kamu károgást, amit a haladók előadnak, akkor eljutunk a csecsemősírásig, hiszen az a legfiatalosabb tevékenység - miközben a legtöbb haladó annyira fiatalos, hogy csak segítséggel tud kimenni a rötyire.

Origo: Jelenleg hat rovat látszik az oldalon: a Füles, a Kontratube, a Firka, a Same In English, a Mélyfúrás, és az USA Választás 2020. Milyen tartalmakat kínáltok, fogtok kínálni az érdeklődőknek?

Megadja Gábor: Az USA választás rovat nyilván csak a kezdeti időszakra vonatkozott. Azt viszont tervezzük, hogy egy kvázi mikroblogot továbbra is fenn fogunk tartani az oldalon - ezen még dolgozunk. A KontraTube nyilvánvalóan a videós tartalmakat takarja; a Firka a véleményrovat; a Same in Englisht elsősorban Gavin Duncan fogja írni, aki egy nagyon régen hazánkba szakadt skót (és amúgy született showman); a Fülesben lehet megtalálni a podcastokat; a Mélyfúrásba a nagyobb lélegzetű - mint a neve is mutatja - mélyre ásó elemzések kerülnek.

Nem másokhoz mérik magukat

Origo: Korábban említetted, hogy nem akartok versenyezni a nagyobb portálokkal, nem kívántok beszállni a hírversenybe. Ez azt jelenti, hogy a tartalom minősége az első, a kattintásszám csak a második? Mi a célotok, mik a legfontosabb célkitűzéseitek?

Megadja Gábor: A Kontra inkább blog, mint bármi más. A jobboldali közösségnek szeretnénk egy olyan felületet adni, amely segíti őket a történések értelmezésében.  Még mielőtt: ez nem jelenti azt, hogy bárkire is rá akarnánk kényszeríteni a saját értelmezéseinket. A liberálisokkal szemben nem gondoljuk, hogy afféle evilági hittani kongregáció lennénk - az értelmezés végső soron mindig az olvasóé. Azt viszont reméljük, hogy tudunk olyan szempontokat bemutatni, ami az olvasót elgondolkodtatja, esetleg szórakoztatja - vagy épp felbőszíti.

Origo: Hova helyeznéd a Kontrát a hazai médiapiacon?

Megadja Gábor: Sehova. És a meglepő válasz mögött az a szilárd meggyőződésem húzódik, hogy rossz irány az, hogy mindig mindenki mások viszonylatában határozza meg magát.  A saját hangunkon fogunk beszélni. Mivel nem vákuumban élünk, nyilván ez a hang rokonságban lesz már létező hangokkal és messzebb lesz más, szintén létező hangoktól.

Origo: Alig jelentek meg az első cikkek a portálon, a baloldali média máris össztüzet zúdított rátok. Példának okáért: a Szalay Dániel–féle Média1-en azonnal egy, a személyedet támadó anyag jelent meg. Számítottál a támadásokra? 

Megadja Gábor: Nem hogy számítottam rá, egyenesen türelmetlen voltam, hogy hol késnek már. 

A Média1-cikk címét konkrétan előre megjósoltam, úgyhogy a szerkesztőség tagjai harsány röhögés közepette szóltak nekem, hogy beletrafáltam. 

De még legalább két címet jósoltam meg előre, azokat még meg akarom várni. És lehet, fogadok is a szerkesztőséggel, hátha ezzel nyerek egy üveg piát vagy valami hasonlót. A kijárási korlátozások idejére ezek hasznos javak.

Szóval még nem látom az össztüzet és a menetrendszerű gyűlöletcunamit sem, de igyekszem türelmes lenni és reménykedni, hogy megérkezik.

"A politikai korrektség tűzzel-vassal irt minden iróniát, gúnyt, szatírát" - a Kontránál mindez bőven beleférForrás: Kozma Zsuzsi - Kontra/Origo

Kis csapat komoly célokkal

Origo: Mekkora egyébként a Kontra stábja? Újoncok alkotják a szerkesztőséget, vagy a jól ismert arcok viszik majd a hátukon a lapot? Kiemelnél-e valakit?

Megadja Gábor: Senkit nem tudok kiemelni, mert az első terheléses teszten mindenki kiválóan teljesített. A csapat rendkívül kicsi, aminek van persze hátránya, de azért előnye is. Mindenkivel - tehát nem csak újságírókkal - együtt a tucatnál egy kicsivel többen. Vannak, akik nem saját néven írnak és teljesen újoncok. Nem a politika vagy a politikai újságírás világából jönnek. Némelyiküknek annyira jó íráskészsége és stílusa van, hogy bármelyik "szakmabeli" mehet hozzá cipőt pucolni. Nekik azért is örülök különösen, mert tényleg friss, újfajta hangot ütnek meg, nem olyat, amit mások rutinból tudnak hozni.

Aztán van a jól ismert Pesti Srácokos különítmény, akikkel heti egy műsort készítünk. Ők már eléggé kipróbált bajkeverők. Maradjunk annyiban, hogy akár az ismert, akár az ismeretlen arcokról van szó, garantáltan ki fogjuk vágni a biztosítékot.

Origo: Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Azzal elégedett lennél, ha mondjuk öt év múlva egy szerkesztőségi bulin arra tudnátok koccintani, hogy a Kontra él, virul, sőt, a magyar médiapiac, azon belül a jobboldali média egyik meghatározó és fontos lapja lett? Vagy ennél nagyravágyóbb vagy? 

Megadja Gábor: Amíg nincs fűthető medencém, addig elégedetlen maradok - szerencsére a libernyákok gondoskodnak arról, hogy ez ne legyen elérhetetlen cél.

Ha a Kontra kiharcolja magának a helyet, ha már mindenki köt hozzá egy hangot, egy karaktert - és ha eköré még közösség is szerveződik, akkor én már elégedett leszek.