Az Európai Néppárt szerdai európai parlamenti frakcióülésén vita kerekedett a magyar és lengyel költségvetési vétó miatt. Manfred Weber, a néppárti frakcióvezető a jogállamisági diskurzus margóján pedig azt találta mondani: a magyar jogállamiságot elítélő Sargentini-jelentés érvei nem állnák meg a helyüket az Európai Unió Bírósága előtt - írja a Magyar Nemzet.

A bajor politikus tehát kimondta a magyar kormány korábbi érvét, miszerint jogi szempontból aggályos a dokumentum - értesült a lap néppárti forrásokból.

Weber márpedig 2018 őszén maga is megszavazta a jelentést, amely alapján aktiválták hazánk ellen a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást. Erre az ellentmondásra a magyar delegációból Győri Enikő hívta fel a figyelmet az online ülésen.

A beharangozott jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatosan Szájer József, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke azt hangoztatta, hogy uniós berkekben ma politikai célokra használják fel és önkényesen alkalmazzák a jogállamiság követelményét. A Fidesz politikusa szerint abszurd lenne, ha Magyarországot a vétó miatt büntetnék, ahhoz ugyanis az uniós szerződések biztosítanak jogot. 

Források szerint – ellentétben azzal, amit Weber egy szerdai Twitter-bejegyzésben ír – az EPP európai parlamenti frakciójában nem volt teljes az összhang az uniós pénzügyi csomaghoz csatolandó feltételrendszert illetően. Árulkodó ugyanakkor, hogy a finn Petri Sarvamaa, az ügy néppárti jelentéstevője, a hazai kormány kritikusa azt hangoztatta, hogy az Európai Parlamentnek, így az Európai Néppártnak ki kell tartania a beharangozott kondicionalitás mellett.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciója szerdán a Twitteren is közölte, hogy a frakcióülésen támogatásukról biztosították a kormányzati álláspontot, miszerint a költségvetési feltételrendszer a jelenlegi formájában elfogadhatatlan - írja a lap.