Varga Judit: A jogállamiság leépítéséről szőtt brüsszeli narratíva álságos és hamis - videó

A magyar igazságügyi miniszter a BBC HARDTalk című műsorának adott interjút, mutatjuk magyar leirattal!

A magyar igazságügyi miniszter szerint a BBC HARDTalk című műsorának adott keddi interjújának segítségével sok európai számára nyilvánvalóvá vált, hogy a jogállamiság leépítéséről szőtt brüsszeli narratíva álságos és hamis.

Vargha Judit Facebook-oldalán megosztotta a BBC-nek adott interjú videóját, amely fölé azt írta,

sajnálom, hogy Európa talán legismertebb és legnézettebb politikai műsorában 24 perc alatt is csak a jól ismert panelekre épülő vádakra futotta: CEU, civiltörvény, index.hu, haldokló sajtószabadság, beteg demokrácia, stb.

Hozzátette, ahogy az interjúban is gyorsan kiderült, a magyar ellenzék segítségével felépített, Magyarország ellen a nyugati sajtóban zajló, összehangolt dezinformációs kampány könnyedén "kidurran", ha az ember jogi érvekkel és "szikár tényekkel" felel a vádaskodásra.

Bármilyen hangerőn is kiabálják, bármennyiszer ismétlik is el, hogy Magyarország és Lengyelország akadályozta meg a történelmi megállapodást, a valóság ezzel szemben az, hogy azoké a morális felelősség, akik az uniós szerződéseket megkerülve,

ideológiai okokból át akarják írni a 27 uniós állam- és kormányfő egyhangú júliusi megállapodását

- hangsúlyozta, hozzátéve,

legyen mindenki számára világos, Magyarország nem zsarolható!

Ugyanakkor közölte azt is, amint visszatérnek a korábban egyhangúlag elfogadott megállapodáshoz, vagy egy, ideológiai zsarolástól mentes és az uniós szerződéseknek megfelelő szöveg kerül újra a tárgyalóasztalra, Magyarország elsőként fogja azt elfogadni.

Addig is mindent megteszünk, hogy Magyarország és a magyar emberek hangja egyre hangosabban hallatsszon Európa-szerte, mert hisszük, hogy erre a tiszta, őszinte hangra rég nem volt akkora szüksége az öreg kontinensnek, mint napjainkban. A haza minden előtt

- írta a Varga Judit.

A teljes videó itt nézhető meg:

A magyar leirat:

Stephen Sackur:: Varga Judit, üdvözlöm a HardTalkban.

VJ: Jó napot! Köszönöm a meghívást.

SS: Miniszter Asszony, hol van abban a logika, hogy Magyarország, bár tagja az európai klubnak, de mégsem hajlandó elfogadni az EU bíróságát, értékeit és szabályait?

VJ: Nos, amikor csatlakoztunk a klubhoz, a klubnak ugyanaz volt a mottója, mint ma is: Egység a sokféleségben. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti identitás sokfélesége ugyanolyan fontos, mint az egység. Magyarország nagyon erősen Európa-párti ország, ezt évszázadok óta bizonyítjuk, mindig is idetartoztunk. De ma azt látjuk, hogy az a szerződéses keret, melyhez 16 évvel ezelőtt csatlakoztunk, nagy változásokon megy keresztül, és egyre több próbálkozás történik egy olyan föderalista unió megteremtésére, melyet mi sosem akartunk. Egyben azt is látjuk, hogy bizonyos, alapvetően szuverén kompetenciákat akar az Unió magához vonni. Azt hiszem, nem kell elmagyaráznom az Egyesült Királyság polgárainak, hogy mi a probléma az egyre szorosabb Unió koncepciójával.

SS: De ez nem az egyre szorosabbá váló unió koncepciójáról és a nemzeti szuverenitás lopakodó megtámadásáról szól, hanem arról, hogy az EU minden tagállama aláír bizonyos alapelveket. Ideértve a demokratikus kormányzást, a jogállamiságot, a független igazságszolgáltatást, a szabad média elismerését, az emberi jogok tiszteletben tartását, és mindezek miatt az EU és különböző intézményei azt tapasztalják, hogy Magyarország megsérti, és nem teljesíti a különböző alapvető normákat.

VJ: Ez kérdés vagy megállapítás? Mert a magyar alkotmány ugyanazokra az alapelvekre épül. És néha megfeledkezünk arról, hogy a 2. cikkelyben felsorolt értékekért, mint például a szabadság és a demokrácia, Magyarországnak keményen meg kellett küzdenie. Ezért nem igazán helyes az a megfogalmazás, hogy bizonyos országok nem tartják ezeket tiszteletben. Azonban az ideológiai és politikai zsarolás esetében nem használhatjuk a 'jogállamiság' kifejezést, mert nincsenek ahhoz köthető objektív kritériumok. Ezzel pedig megszegnek olyan alapelveket, mint a jogbiztonság. Az embernek tisztában kell lennie, hogy mi az a bűn, melynek elkövetése esetén büntethető. Ezért van az, hogy a Szerződések nagyobb garanciát biztosítanak az alapértékek esetében. Ez pedig a 7. cikkely szerinti eljárás, amely egyhangúságot kíván meg, és azt, hogy a tagállamok kormányfői nézzenek egymás szemébe, és kezdeményezzenek párbeszédet ezekről az értékekről, ideértve a jogállamiságot. Önnek is felteszem tehát a kérdést: meg tudja határozni a jogállamiság fogalmát? Mit jelent ez?

SS: Miniszter Asszony! Érdekes, hogy azt mondja, legyen párbeszéd a jogállamiság kérdéséről. Nekem úgy tűnik, hogy az Ön által említett 7. cikkely szerint az Európai Parlament által indított eljárás azon a komoly aggodalmon alapul, hogy Magyarország megszegte ezeket az alapértékeket a kormányzás és a jogállamiság tekintetében. Amióta ez megtörtént két évvel ezelőtt, ahelyett, hogy együttműködő párbeszédet folytatna, a magyar kormány egyszerűen kemény retorikával válaszol, és olyan intézkedéseket vezetett be, melyek az unió vezetői szerint csak súlyosbítják a problémát.

VJ: És erre a válasz az, hogy kerüljük meg a Szerződéseket? Mert ma frusztrációt látunk, azt látjuk, hogy megpróbálják megkerülni a Szerződésekben a jogállamisággal kapcsolatosan előírt egyhangúságot, valamint megszegik az Európai Tanács júliusi találkozóján megszületett történelmi megállapodás rendelkezéseit. Ebben a megállapodásban az európai vezetők teljesen egyértelművé tették – és erre kezet is ráztak –, hogy nem kötnek semmiféle ideológiai zsarolást az uniós pénzek kifizetéséhez. A jelenlegi helyzetben, amikor minél előbb el kellene indítani ezt a történelmi helyreállítási tervet, és a vezetők teljesen egyértelműen megállapodtak az erre vonatkozó csomag szemléletéről, ami azt jelenti, hogy semmiről nincs megállapodás, ameddig nincs mindenről megállapodás. Van egy szerződéses keret, és ha van valami probléma a 7. cikkely szerinti eljárással, vagy az értékekkel, akkor azokkal a megfelelő jogi szinten kell foglalkozni, nem pedig megkerülni azokat. Azt látjuk most, hogy ez a feltételességi szabály, amiről kompromisszumos megállapodás született november 5-én, valójában sérti ezeket az elveket, nem is említve a tagállamok lojális együttműködésének követelményét. Nem védhető a jogállamiság a jogállamiság megszegésével. Ami az Európai Parlamentet illeti, hadd tegyem hozzá, hogy az egy politikai testület, mely olyan határozatot fogadott el, mely sérti saját eljárási szabályzatát, mivel a tartózkodásokat nem vették figyelembe. Magyarország megtámadta ezt a döntést, és az erre vonatkozó bírósági eljárás folyamatban van. Ez még nem született meg, talán a jövő év elején dönthet a bíróság. Tehát én azt látom, hogy az intézmények maguk nem tartják be pont azokat a jogállamisági szabályokat, melyekre maguk hivatkoznak. Mindenesetre ezt a történelmi csomagot minél előbb el kell indítani, és a pénzt oda kell adni azoknak, akiknek a leginkább szükségük van rá. A morális felelősség azoké, akik ennek a rendkívül értékes jogállamisági elvnek a nevében ideológiai zsarolással próbálnak nyomást gyakorolni.

SS: Nagyon sok információt említ, aminek egy részét kicsit bonyolult befogadni jó pár embernek, aki ezt a műsort követi szerte a világban, de a november 5-i döntés , amit Ön folyamatosan zsarolásnak nevez, valójában nagyon egyszerű: úgy tűnik, hogy az EP és az Európai Tanács első alkalommal állapodtak meg arról, hogy az EU összekapcsolja a pénzügyi támogatás elosztását – különösen a COVID-járvány utáni sürgősségi pénzügyi csomagot – a jogállamiság tagállamok általi tiszteletben tartásával, és Önnek ezzel alapvető problémája van, mert az EU-intézmények úgy gondolják, hogy Önök nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. Igazságügyi miniszterként mit fog tenni ez ügyben?

VJ: Az Európai Parlamentben is vannak olyan javaslatok, melyek felvetik ezt a kérdést, de hadd ismételjem meg: azt látjuk, hogy ez a szerződéses keret megszegése, a 7. cikkely szerinti eljárás megkerülése. Mivel az egyhangú döntéshozatalt követel meg. Most ezt minősített többséggel akarják megkerülni, és egyben megszegik a júliusi történelmi uniós megállapodást. Erről van szó valójában. Mindezt azért teszik, hogy politikai és ideológiai nyomást gyakoroljanak. Ha nekem nem hisz, akkor olvassa el az erre vonatkozó nyilatkozatokat, a liberális képviselők, európai parlamenti képviselők és néhány biztos lelkes nyilatkozatait, akik azt mondják, hogy ha nem állsz be a sorba olyan ideológiai kérdésekben, mint a családpolitika vagy a migrációs politika, akkor most van egy eszközünk, amivel engedelmességre kényszeríthetünk. Nem emlékeztet bennünket ez bizonyos olyan rendszerekre, amiket Magyarország már megtapasztalt a múltban? Ugyanaz a logika, mint a Sargentini-módszer. Nincs probléma egyes törvényekkel, és amikor Magyarországnak volt valamilyen problémája, akkor megindították a kötelezettségszegési eljárást, és annak a végén harmonizáltuk törvényeinket az uniós jogszabályokkal. Ez az az eljárás, mely összhangban van az európai standardokkal. De amikor az ember bebizonyítja, hogy igaza van, és nincs további vitája jogi értelemben az Európai Bizottsággal, akkor előjönni egy olyan állítással, hogy nem illeszkedsz az ideológiai képbe, és ezért az egész kép hibás, erre azt kell mondanom, hogy ez a kommunista idők ritmusát és módszertanát idézi: ha nem állsz be a sorba, ha nem illeszkedsz a főáramlatba ideológiailag, akkor megbüntetünk. És engem meglep, hogy milyen nyersen beszélnek erről. Nézze csak meg néhány európai parlamenti képviselő és biztos nyilatkozatait!

SS: Ott ül Budapesten, gondolom, és az Európai Parlamentet valamiféle kommunista intézményhez hasonlítja, és mondhatja, hogy Magyarországnak igaza van, és az Európai Unió összes többi tagállama téved...de ez nagyon nehéz, és talán veszélyes álláspont...

VJ: Én nem...én csak az Európai Parlamentről beszélek...

SS: Hát ez elég nehéz, és talán veszélyes álláspont, hadd idézzek csak egy EU-s vezetőt, a Bizottság alelnökét, Vera Jourovát, aki nemrég azt mondta miniszterelnökéről, főnökéről, Orbán úrról, aki előszeretettel mondja, hogy illiberális demokráciát épít, szóval azt mondta, hogy szerintem, igazság szerint ő egy nagyon beteg demokráciát épít. A magyar demokrácia az európai vezető személyiségek számára jelenleg nagyon betegnek tűnik, mégpedig a kormánya által hozott döntések miatt.

VJ: Ön szerint egy ilyen nyilatkozat összeegyeztethető a biztosi szereppel, akinek „színvaknak" kellene lennie? Politikai nyilatkozatot tesz, megtámad egy országot, és megsérti annak hírnevét mindenfajta jogi bizonyíték nélkül, de ha van is bármilyen bizonyítéka, ez nem elfogadható annak a Bizottságnak az egyik alelnökétől, mely a Szerződések őre. Tehát engem kifejezetten meglep, hogy miért nem kérdőjelezik meg a viselkedését, nem is szólva arról, hogy a cseh médiában tagadta, hogy informális és nagyon is rendszeres kapcsolatban állt a Brüsszelben dolgozó magyar ellenzéki képviselőkkel a magyarországi jogállamisági jelentés elkészítése során. Ez politikai együttműködés az Európai Bizottság egyik tagja részéről, akinek pártatlannak kellene lenni, akinek garantálnia kellene a tisztességes eljáráshoz való jogot. Szóval engem igazán meglep, hogy miért nem ő van ennek a kérdésnek a középpontjában. Elmondhatom Önnek, hogy Magyarországon érvényesül a jog uralma, és csak a magyarok ítélkezhetnek ebben a kérdésben. Olyan politikai nyilatkozatokról beszélünk, melyek szégyenteljesek a Bizottság alelnöke szájából, és ezen változtatni kellene a jövőben.

SS: Nos, Ön folyton a jogállamiságról beszél, és tudom, hogy Ön igazságügyi miniszter. Nem aggasztja, hogy az elmúlt hónapokban két kulcsfontosságú európai bírósági ügyben ítélték el a magyar kormányt, mert megsértette az európai jogot?

VJ: Megnézte a statisztikákat is? Mert nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt. Sok országnak, minden tagországnak van kötelezettségszegési eljárása, és néha veszítenek, néha meg nyernek a bíróságon. És újra elmondom, hogy más uniós országokkal ellentétben Magyarország mindig tiszteletben tartotta a bírósági ítéleteket, a bírósági döntéseket, mert a Szerződések alapján a bíróság dolga, hogy döntsön jogsértések ügyében. Mi ezeket a döntéseket tiszteletben tartjuk. Általában egy év alatt zajlik le az eljárás, néha hosszabb ideig tart, de tisztességes, legtöbbször tisztességes. Ez egy európai párbeszéd az Európai Bizottság és Magyarország szakértői között. Mi mindig minden kérdést sikeresen lezártunk, még a Barroso-bizottság idejében is.

SS: Tényleg el vagyok ragadtatva, hogy most határozottan követni akarja az Európai Bíróság útmutatásait, és hogy vélhetően megváltoztatja a szabályozást a jogsértés megszüntetése érdekében. Térjünk a lényegre, októberben az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország európai jogot sértett, amikor a budapesti Közép-Európai Egyetemet arra kényszerítette, hogy a tevékenységeit helyezze át külföldre. Most tehát garantálják majd, hogy a CEU visszajöjjön Magyarországra, ugye?

VJ: Az ítélet egy felsőoktatásról szóló magyar törvénnyel kapcsolatos, és azt nézték meg, hogy a törvény módosítása összhangban van-e az uniós jogszabályokkal, sőt tulajdonképp a WTO-szabályokkal való összhangot vizsgálták. Leszámítva azt, hogy az ítélet nagyon hosszú, és ezért nagyon részletes elemzésre van szükség a megfelelő értelmezés érdekében, természetesen már megkezdtük a párbeszédet, illetve hamarosan megkezdjük a párbeszédet az Európai Bizottsággal, és ezúttal is teljes mértékben összhangba fogjuk hozni a felsőoktatási törvényt a vonatkozó standardokkal. Jelenleg más tagállamok felsőoktatással kapcsolatos eljárásait és jogszabályait vizsgáljuk, mivel azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitásnak minimálisan része, hogy meghatározzuk az egyetemek, illetve felsőoktatási intézmények struktúráját. Most például a bajor törvényt vizsgáljuk, de az ítéletet sokféleképpen lehet végrehajtani.

SS: Tehát nem tudja megmondani, hogyan fogják teljesíteni az Európai Unió Bíróságának ítéletét ebben az ügyben, ezért próbálkozzunk egy másikkal, az Európai Unió Bírósága szerint az a magyar törvény, mely előírja, hogy a külföldi finanszírozással rendelkező civil szervezeteket regisztrálják, és az NGO-k hozzák nyilvánosságra a külföldi adományozójukat, szintén egyértelműen uniós jogba ütközik. Ez természetesen tükrözi Orbán Viktor Soros Györggyel szembeni megszállottságát, és különösen azzal, ahogyan a demokráciapárti szervezeteket finanszírozza többek között Magyarországon. Mit fog tenni annak érdekében, hogy megváltoztassa ezt a törvényt?

VJ: Sackur úr, nagyon örülök, hogy erről az esetről is kérdez, mert maga az Európai Bíróság is leszögezi a magyar törvény magyarázatával összhangban, hogy a finanszírozás, illetve a finanszírozás mértéke és volumene miatt bizonyos civil szervezetek igenis képesek lehetnek a közvélemény befolyásolására, és ez egy legitim ok arra, hogy nagyobb átláthatóságot kívánjunk meg ebben az esetben.

SS: Úgy tűnik, nem érti a lényeget...

VJ: Nem, bocsánat, én teljes mértékben ismerem a kérdést, én vagyok az igazságügyi miniszter, olvastam az ítéletet, és talán jobban ismerem a részleteket, mint más külföldi szakértők vagy újságírók. A közvélemény Nyugat-Európában valahogy nem akarja észrevenni azt, hogy a cél tekintetében nem állunk vitában, nincs köztünk nézeteltérés, mert a Bíróság is legitimnek találta az általunk megfogalmazott célt. Ez egy eszközökről szóló ügy vagy vita. Meg fogjuk találni annak módját, hogy miként tudjuk a közérdeket legjobban szolgálni abban a tekintetben, hogy teljes mértékű átláthatóságot követeljünk meg az olyan civil szervezetek esetében, melyek képesek a közvéleményt befolyásolni. Ez egy nemzetbiztonsági kérdés, ez egy legitim, demokratikus kérdés, amely az európai értékekről is szól. Az átláthatóság, mint tudja, minden biztos legfőbb elve. Nézze meg, hogy mi folyik az Európai Parlamentben: százötven százalékos átláthatóságot követelnek meg a civil szervezetek finanszírozása tekintetében. Nem így van? Miért gond, ha Magyarország ugyanezt követeli meg?

SS: Mint rámutatott, Ön az igazságügyi miniszter, én egy egyszerű újságíró vagyok, és újságíróként kérdezem, hogy törődik-e Ön a sajtószabadsággal Magyarországon?

VJ: Természetesen. A sajtószabadságot az Alaptörvény garantálja. Tehát az alapértékek közé tartozik, a médiaszabályozás kereteit már a Barroso-bizottság is jóváhagyta. A Velencei Bizottság szintén, tehát a magyar sajtószabadság teljes szabályozási keretét jóváhagyták. Tehát mi a kérdés valójában?

SS: Tehát, várjon, rendben, szóval most akkor állítsuk szembe az elkötelezettségét a valósággal: „A riporterek határok nélkül" szervezet szerint a kormány és szövetségesei által ellenőrzött állami média szintje, idézem: "példátlan egy EU-tagállam esetében". A független megfigyelő Freedom House azt állítja, hogy már nem tekinthető Magyarország a mutatók szerint demokráciának, annyira alacsonyra süllyedt a jogállamiság és a sajtószabadság szintje. És csak egy konkrét esetet hadd mondjak, amely miatt aggódhatna, ha törődik a sajtószabadsággal. Áprilisban egy Orbán úrhoz közeli üzletember 50 százalékos részesedést vásárolt az Indexet irányító társaságban, amely az egyik utolsó független újságírói platform volt Magyarországon. Megint csak ő felügyeli az Index hirdetési bevételi forrásait, és tudja mit? Júliusban, alig pár hónappal később elbocsátották az Index főszerkesztőjét. Ennyit a sajtószabadság iránti elkötelezettségéről, Miniszter Asszony.

VJ: Igen, most tulajdonképp arra kéri a végrehajtó hatalom tagját, hogy avatkozzon be a piacba, ez olyan, mondjuk, mintha az igazságügy-miniszterét arra kérné, hogy emelje fel a telefont, amikor a tulajdonos elbocsátja a Guardian főszerkesztőjét. Tehát nem nagyon értem a kérdést. Ez a médiapluralizmus Európában. Amelyet a piac és a piaci trendek határoznak meg. Tehát ha figyelmesen hallgatja...

SS: Itt nem a médiapluralizmusról, hanem a médiakoncentrációról van szó, az úgynevezett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról...

VJ: Miért?

SS: Várjon, hadd fejezzem be, a magyarországi médiumok túlnyomó többségének tulajdonosa...

VJ: Rendben, bocsánat...

SS: Ez egy egyértelmű eset, amikor a kormány és szövetségesei nagyon hatékonyan és eredményesen törekszenek az ország médiaiparának irányítására...és úgy tűnik, egyáltalán nem aggasztja Önt...

VJ: Megnézte a statisztikákat is? Bizonyos sajtóorgánumok népszerűségéről van szó. Ez a konglomerátum az üzleti észszerűség érdekében csak követi az európai normákat, vannak konzorciumok, konglomerátumok. Ha megnézzük, hogy mekkora piaci részesedéssel rendelkezik a finn Sanoma vagy a német Bertelsman Group, akkor valójában látnia kellene, hogy ugyanarról a mintáról van szó. Szerintem amikor a médiapluralizmusról beszélünk, akkor fontos, hogy az érvényesüljön, és garantálni kell a közvéleményben és a nyilvános vitákban a valódi pluralizmust, és a média összképét a jogszabályi keretnek kell biztosítania. Magyarországon pedig – mint a világ minden táján – nyíltan biztosítják, hogy a piaci szereplők saját maguk dönthessenek az üzleti észszerűség alapján. Javasolnám, hogy hallgassa meg a holnapi vitát, amely néhány más országra vonatkozó jogállamisági jelentésekről szól. Mert értékes információkkal gazdagodhatna más országok médiapiacáról. Miért mindig a magyar média helyzetén lovagolnak? Nyissa meg az online médiát: 80 százalék kormánykritikus, és a liberális orgánumok főleg az online szektorban dominálnak, és mindannyian tudjuk, hogy az emberek éjjel-nappal az internetet nézik, tehát nem értem a kérdést és a gyanút bármivel kapcsolatban.

SS: Sajnálom, hogy nem érti a kérdésemet, de próbáljuk meg egyszerűsíteni a dolgokat, nekem úgy tűnik, hogy Önök vannak most bajban. Mint Európa számos országa, Magyarország is a Covid-19-járványtól szenved. Önök jelenleg speciális korlátozásokat vezettek be, ideértve az éjszakai kijárási tilalmat; a gazdaság szenved, és vízválasztó különbség kezd körvonalazódni az EU-ban. Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány utáni pénzügyi segítséget ezekhez a fent említett témákhoz kötik majd. Ön azt mondja, hogy Magyarországnak egyetlen problémája van, és Európa nem jól érti. Az Önök problémája az, hogy Brüsszel nem így látja az ügyet, és a gazdaságuk nagyban függ az EU-ból érkező pénzektől. A Covid előtti időszak GDP-jének 45%-a az EU-ból származik, és nem engedhetik meg maguknak, hogy úgy vitatkozzanak az EU-val, hogy az befolyásolja a pénzügyi jövőjüket. Tehát visszatérek az alapvető kérdésre. Végül felhagynak a dacolással és megalkusznak Brüsszellel?

VJ: Sackur úr, ha nem tartanám tiszteletben azt, hogy Ön nagy tapasztalattal bíró, elismert újságíró, ami miatt igazán csodálom Önt, akkor keményen visszautasítottam volna az ilyesfajta állítást, amelyet, mintegy zsarolást, a kérdésében már eleve megfogalmazott. Nézze, a magyar emberek és Magyarország nagy teljesítményt vitt véghez, valamint gazdaságilag is sikeres volt az elmúlt tíz évben. Természetesen nem szabad, senkinek sem szabad politikát csinálnia ebből a nagyon sajnálatos helyzetből, amelyet a Covid-válság okozott. De nem hiszem, hogy Magyarország küzd a legsúlyosabb gazdasági problémával, és mindig is ezt mondtuk: júliusban annak ellenére, hogy filozófiai aggodalmaink merültek fel egy hatalmas hitel felvételével, és ezáltal a következő generáció harminc évre szóló adósságba taszításával kapcsolatban (ugyanis mi a kommunizmus idején megtanultuk, hogy ez nem egy jó recept), mégis túlléptünk ezen a filozófiai aggodalmon. Félretettük, aláírtuk ezt a történelmi szolidaritási megállapodást, és mindazoknak, akik annak ellenére, hogy Magyarország valójában soha nem árult semmiféle zsákbamacskát, azt mondtuk, hogy soha nem fogunk engedni ennek az ideológiai zsarolásnak, amelynek valójában a jogállamiság az ürügye, amely ebben a koncepcióban megvalósul. Akkor azoknak, akik valójában így alakították ezt a helyzetet, hogy Európa ebben a patthelyzetben van –, azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát. Az az üzenetünk számukra, hogy azoknak a tagállamoknak kellene forráshoz jutniuk, akiknek sokkal nagyobb szüksége van erre a pénzre. Erkölcsileg felelőtlen magatartás az, hogy nem a Covidra és a válságra, a gazdasági válságra koncentrálnak, hanem ideológiai vitákkal gyakorolnak nyomást és zsarolnak bizonyos országokat, miközben mind jól tudták, hogy ezt soha nem fogjuk elfogadni. Tehát nevén kéne neveznünk a gyereket.

SS: Sajnos kifutottunk az időből, szóval, Varga Judit Miniszter Asszony, köszönöm szépen, hogy csatlakozott hozzánk a HardTalkba Budapestről.

VJ: Ó, élveztem a beszélgetést. Köszönöm szépen.