Európa az elmúlt időszakban rég nem látott kihívások elé került. A koronavírus-járvány térhódítása, az ezzel összefüggő gazdasági nehézségek, valamint a fokozódó migrációs nyomás kezelése kapcsán az európai polgárok jogosan formálhatnak igényt Brüsszel hatékony szerepvállalására, illetve olyan - uniós szintű - döntések gyors meghozatalára, amelyek érdemi segítséget jelentenek a tagállamok számára. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra fókuszál,  melyből kiderül, hogy az európai polgárok ugyan elkötelezettek az Európai Unió - mint közösség, illetve együttműködési konstrukció - mellett, azonban kifogásolják az Uniót vezető brüsszeli bürokrácia tevékenységét. A felmérés kitért a tagállami szuverenitás, az európai és nemzeti identitás, illetve a politikai nyomásgyakorló tevékenységet végző NGO-k és lobbiszervezetek megítélésére is.

A kutatás alapján megállapítható, hogy az európai polgárok relatív többsége (49 százaléka) pozitívan vélekedik az Európai Unióról – mint az európai nemzetállamokat összefogó közösségről –, ezzel szemben a 31 százalékuk eltérő álláspontra helyezkedett. Érdekesség, hogy a V4-országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) megkérdezettjeinek az 58 százaléka fogalmazott meg kedvező véleményt az Európai Unióról, vagyis kijelenthető, hogy e térség polgárai – Csehország kivételével – erősen Európa-pártiak. Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy az európai válaszadók több mint kétharmada (69 százaléka) bízik az Európai Unióban, ugyanakkor a 27 százalékuk bizalmatlanságát fejezte ki. A visegrádi országok esetében ezek az arányok 76 és 20 százalék. Az európai megkérdezettek EU-tagság iránti elkötelezettségét mutatja, hogy több mint kétharmaduk (67 százalékuk) a maradásra szavazna egy EU-tagságról szóló népszavazáson, és mindössze a 24 százalékuk voksolna a távozásra. A V4-országok polgárainak a háromnegyede (75 százaléka), továbbá a magyarok 81 százaléka támogatja, hogy országa továbbra is az Unió tagja maradjon.

Az európaiak szerint csökkenteni kellene a brüsszeli bürokráciát

Fontos kihangsúlyozni, hogy az Európai Unióval mint együttműködési formával kapcsolatos pozitív véleményekkel szemben a brüsszeli bürokrácia teljesítménye eltérő megítélés alá esik. A felmérés rámutat, hogy az európai válaszadók közel háromnegyede (74 százaléka), illetve a V4-es polgárok 77 százaléka szerint csökkenteni kellene az adminisztratív akadályokat, az erre fordított pénzt, illetve a bürokraták létszámát. Érdekesség, hogy valamennyi tagállam megkérdezettjeinek többsége támogatná az uniós bürokrácia leépítését.

Forrás: Századvég

A túlburjánzó szervezetrendszer, továbbá a tisztázatlan felelősségi viszonyok negatívan befolyásolják az Európai Unió működőképességét. Ennek tükrében nem meglepő, hogy – Dánia kivételével – valamennyi uniós tagállam válaszadóinak többsége úgy véli, hogy amennyiben krízishelyzetben Brüsszel nem lép időben, a brüsszeli vezetőknek is politikai felelősséget kell vállalniuk, és távozniuk kell posztjukról.

Forrás: Századvég

Ennek megfelelően megállapítható, hogy  az európai polgárok 71, a V4-országok megkérdezettjeinek 74 százaléka, valamint a magyarok több mint háromnegyede (81 százaléka) helyesli a brüsszeli elit szigorúbb elszámoltathatóságát.  Ezenfelül valamennyi tagország polgárainak többsége úgy gondolja, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá kellene tenni az Európai Unió működését. Az európai és V4-es válaszadók 82-82, illetve a magyarok 81 százaléka támogatja Brüsszel tevékenységének az átláthatóbbá tételét.

Forrás: Századvég

Az európaiak az erős nemzetállamokból építkező EU-ban hisznek

A brüsszeli szervek és a tagállamok közötti hatáskörök megosztásával, továbbá a tagállami szuverenitás mértékével kapcsolatos közéleti viták állandó kísérői az európai politikának. A kutatás rávilágít arra, hogy az európai polgárok relatív többsége (49 százaléka) a tagállamoknak adna több hatalmat Brüsszel felett, és mindössze a 34 százalékuk véli úgy, hogy az EU-nak több hatalma kellene, hogy legyen a tagállamok felett.  A nemzeti szuverenitás iránti igény még erősebb a közép-európai térségben: a csehek 71, a szlovákok 69, illetve a magyarok 54 százaléka támogatja az erősebb nemzetállami kereteket a brüsszeli hatáskörbővítéssel szemben.

Forrás: Századvég

Ezzel összefüggésben a felmérés arra is rámutat, hogy az európai polgárok számára a nemzeti identitás megelőzi az európai azonosságtudatot, ugyanis több mint a háromnegyedük (77 százalékuk) elsősorban a saját országához tartozónak, mint európainak vallja magát. Érdekesség, hogy egyetlen uniós tagállamban sincsenek többségben a magukat inkább európainak, mintsem a saját nemzetéhez tartozónak tekintő megkérdezettek. Mindezek tükrében elmondható, hogy  az európaiak – és különösen a magyarok – a nemzeti identitást tiszteletben tartó, erős nemzetállamokból felépülő európai együttműködésben hisznek, a túlzott brüsszeli hatalomkoncentrációval szemben. 

Az európaiak erős elkötelezettsége a tagállami hatáskörök védelme, illetve a saját országukhoz tartozásuk kifejezése tekintetében – egyebek mellett – arra vezethető vissza, hogy nincsenek meggyőződve arról, hogy Brüsszel megfelelően képviseli az érdekeiket. A felmérés szerint az európai válaszadók mindössze 35, a visegrádi országok polgárainak pedig a 38 százaléka véli úgy, hogy Brüsszelben képviselik az érdekeit, míg az európaiak 53, illetve a V4-együttműködés megkérdezettjeinek 49 százaléka ellenkező véleményt fogalmazott meg. Országok szerinti bontásban megközelítve a kérdést kijelenthető, hogy a vizsgált 28-ból 17 ország polgárainak többsége elégedetlen érdekeinek brüsszeli képviseletével.

Forrás: Századvég

Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy  

az európai polgárok 58 százaléka úgy gondolja, hogy kettős mérce érvényesül saját országával szemben az Európai Unióban, 

ezzel szemben a 24 százalékuk szerint Brüsszel minden ország ügyeit egyformán bírálja el. A brüsszeli kettős mérce a vizsgált 28-ból 22 ország válaszadóinak többsége szerint létező jelenség. Magyarországon azon megkérdezettek aránya, akik kettős mércét tapasztalnak a brüsszeli szervek részéről, 60 százalékra tehető.

Forrás: Századvég

Európában és Magyarországon is ellenzik az NGO-k növekvő térnyerését

Megfigyelhető jelenség, hogy az elmúlt években különböző külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek – az uniós és tagállami politikai viszonyok befolyásolásának szándékával – egyre hangsúlyosabban jelennek meg az európai politikai térben. E szervezetek társadalmi beágyazottságának a hiányát mutatja, hogy  az európai válaszadók 56 százaléka ellenzi, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek NGO-kon, illetve egyéb lobbiszervezetek segítségével beleszólhassanak az uniós országok belügyeibe, és mindössze a 26 százalékuk támogatja az ilyen beavatkozásokat. Érdekesség, hogy a magyarok több mint háromnegyede (80 százaléka) elutasítja az említett NGO-k politikai nyomásgyakorlási kísérleteit, ezzel szemben a 9 százalékuk eltérő álláspontra helyezkedett.

Forrás: Századvég

Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI – módszerrel.