Nevetséges vádaskodásnak nevezte Magyarország diktatúrázását Douglas Murray brit konzervatív író, újságíró, politikai gondolkodó a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Szerinte az egyre intoleránsabb baloldal a szélsőséges eszméinek a foglya, s úgy vélte, hogy a rendőrség felszámolását és a kemény drogok liberalizációját hirdető világképpel szemben a konzervativizmus kínálhat alternatívát az értelmes életre. A nemzetközileg elismert szerző azt mondja, egy rendkívül érdeklődő és kulturált társadalom a miénk, amelyet foglalkoztat, mi történik a világban. Murray jelenleg az MCC – Danube Institute Patriotic Talks online találkozó-sorozatán vesz részt.

A brit konzervatív író kérdésre válaszolva elmondta, nevetségesnek tartja, hogy Magyarországot azzal vádolják – többek kötött Amerikából is –, hogy diktatúra lenne.

Douglas MurrayForrás: Getty Images/Awakening/Simone Padovani

Véleménye alapján az az oka az éles támadásoknak, hogy Kelet- és Nyugat-Európa erősen elbeszél egymás mellett, s a nyugat-európai országok sok esetben fenyegetőznek, ami elég sajnálatos dolog. A gyakran szándékos félreértés helyett több odafigyelésre, egymás megértésének a szándékára volna szükség. Bár nyilván meg lehet fogalmazni különböző kritikákat más országok belső működésével kapcsolatban is, ám megértéssel kell kezelni, hogy bizonyos döntések miért születnek. Douglas Murray rendkívül káros dolognak tartja, hogy Nyugat-Európa nem képes elfogadni, ha a kontinens keleti felében nem a neki tetsző módon alakulnak a dolgok. Szerinte ez abból fakad, hogy Nyugat-Európában a baloldali eszmék dominálnak,  ezeket pedig sajátos történelemszemlélet jellemzi, amely szerint elkerülhetetlen iránya van a történelmi fejlődésnek, ez pedig egyfajta türelmetlenséget és intoleranciát szül. Ma gyakran a szabadságot szélsőségesen előtérbe helyező és követelő amerikai liberális felfogás érvényesül. Nyilván a szabadság fontos érték, ám annak kizárólagos hangsúlyozása olyan torz eredményekhez vezet, mint a kemény drogok legalizálása vagy a rendőrség leépítése - tette hozzá. A szabadságkultusz pedig szervesen összekapcsolódik az egyenlőség elvi és konkrét fogalmának az összemosásával.

A Magyarország elleni támadások okait firtatva elmondta, hogy bár Magyarország a támadások frontvonalában van, sokakat állítanak pellengérre, mert az amerikai típusú baloldal mindenhová üt.  Nem veszi figyelembe az egyes kultúrkörök sajátosságait, és ugyanazt követelik mindenkitől például faji kérdésekben, holott ebben teljesen más a kiindulópont és a realitás az USA-ban, valamint Európa keleti és nyugati felén.  Nemrégiben keményen bírálta a tengerentúli sajtó Emmanuel Macron francia elnököt, amiért az országa eliszlámosodása ellen szólt - emelte ki. A The Washington Postban olyan képtelen vádakkal illették a Macron-féle vezetést, hogy összeterelik – mintegy lágerbe – a muzulmán iskolásokat.

A baloldalon például a volt dán migrációs miniszter asszonyt, Inger Støjberget is sorozatosan rágalmazták, fasisztának titulálták, miután a skandináv ország jelezte, hogy nem akarnak illegális bevándorlókat fogadni. Amikor pedig úgy határoztak, hogy a törvénysértő módon az ország területére lépő migránsok vagyonából elkobozható akkora összeg, amennyi költséget az államnak okoztak, a baloldal a holokausztra utaló „ékszertörvénynek" nevezte el a jogszabályt, amelyet egyébként egyszer sem alkalmaztak.

A brit író arra számít, hogy Joe Biden hivatalba lépése után lehetnek különböző gazdasági és politikai jellegű szankciók, mert a magyar kormányzatra egyszerűen és helytelenül, „Trump-csatlósként" tekint a Biden–Harris-tandem, ezért revansot igyekeznek majd venni rajta. De ez a helyzet például az Egyesült Királysággal is, amelyet a brexit kapcsán akarnak megbüntetni. Konkrétan azzal fenyegetőznek a demokraták, ha a szigetország nem az USA által jóváhagyott feltételekkel lép ki az EU-ból, akkor nem hajlandók kereskedelmi megállapodást kötni. Arról nem is beszélve, hogy a baloldali sajtóban azt hangoztatják, a brexit miatt sokan fognak éhezni az országban, leépül az infrastruktúra és összeomlik a gazdaság.

Murray szerint  a baloldal le kellene, hogy építse a saját radikális elemeit,  mert minden társadalomban van igény rá, hogy legyen párbeszéd a jobb- és baloldal között, de a radikálisok ennek akadályát képezik. Léteznek olyan hagyományosan baloldali felvetések, amelyek időnként fontosak lehetnek. Az író személy szerint örülne, ha a baloldalnak lennének jó ötletei az olyan már említett butaságok helyett, mint hogy vonják meg a rendőrség pénzügyi támogatását vagy tegyék legálissá a kemény drogokat.

Hozzáfűzte, a szélsőjobboldali mozgalmaktól a jobboldal sokkal jobban elhatárolódik, mint a baloldal. Erre Magyarországon a Jobbik esete egyértelmű példa. Majd arról beszélt, hogy a baloldal intoleráns, erre jó példa J. K. Rowling írónő története, aki a balliberális oldalhoz tartozott, de most ki akarják átkozni azért, mert a transzszexualitással kapcsolatban a józan észen alapuló, hagyományos feminista álláspontot képvisel. A migrációval kapcsolatosan elmondta, hogy a magyar kormány hatására sok európai politikus látványosan újrafogalmazta nézeteit – az egyik jó példa erre Macron, aki mára nagyon hasonló állásponton van a migráció kérdésében, mint a magyar kabinet –, de ugyanakkor nem várható, hogy a baloldal kanosszát járjon. Az olyan nézetek, mint a nyílt társadalom felületes értelmezésben sokak számára hangzik vonzóan, mert a kötöttségek lebontását és a szabadság növelését jelenti. És ezeket az eszméket népszerűsíti a baloldallal szoros szövetségben lévő amerikai szórakoztatóipar, Hollywood is, ami rendkívül erős hatást fejt ki globálisan.

Murray külön kihangsúlyozta, ha a magyarok nem akarnak tömeges bevándorlást, nem szabad ezt rájuk kényszeríteni, mint ahogy más országokkal ez már megtörtént. A brit választók például soha nem szavaztak a tömeges bevándorlásról, mégis bekövetkezett ez.  A történelem Magyarország álláspontját igazolja majd ebben a kérdésben és nem Angela Merkelét – nyomatékosította álláspontját. A magyarok egyre kevésbé vannak egyedül a migrációs álláspontjukkal. Macron mellett például Sebastian Kurz osztrák kancellár is ellenáll a kvóta szerinti elosztásnak.

Végezetül arra a kérdésre, hogy van esély Európa megújulására, a konzervatív író azt felelte: a fiatalok legalább 1968 óta azt tanulják, hogy keserűek legyenek. Szerintem inkább a hála kellene hogy legyen az alapvető irányultságunk. Ha Budapesten sétálgatva egy gyönyörű épületet látok, érezhetek keserűséget, hogy nem az én tulajdonom, nem én élek benne, de lehetek hálás is, mert megadatott, hogy eljussak ide, és lássam, milyen szép. Mindnyájunknak rengeteg lehetőségünk van az elégedetlenkedésre, de nem szabad keserűvé válnunk, inkább hálásnak kell lennünk. 

A Douglas Murray brit konzervatív író, újságíró, politikai gondolkodóval készült interjú teljes egészében itt olvasható el