Egyre rosszabb helyzetbe kerül a budapesti tömegközlekedés

Az elmúlt több mint egy évben mindössze egy kamucéggel kötött szerződésre futotta a Karácsony Gergely-féle fővárosi vezetéstől a buszbeszerzések terén, miközben a BKV vezérigazgatója is arról beszélt, hogy évente legalább száz-százötven új buszt kellene vásárolni. Míg a városvezetés a hozzájuk közel álló üzleti köröknek személyre szabott tenderekkel kedvez, addig naponta több száz műszaki hiba miatt kényszerülnek leállásra a budapesti tömegközlekedési eszközök - írja a Magyar Nemzet.

Ha Karácsony Gergely továbbra is sunyít, és elutasít minden érdemi vizsgálatot a botrányos buszbérlési tender ügyében, akkor nem lehet más következtetésre jutni, mint hogy Tüttő Kata, a városfejlesztésért felelős helyettese mellett – akinek volt élettársa, Leisztinger Tamás áll a nyertes kamucég mögött – a főpolgármester is tevékeny részese ennek a botrányos ügynek – jelentette ki Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.

Hangsúlyozta: a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. (BKV) sajtóban megjelent belső vizsgálatának a tartalma egyértelművé teszi, hogy

a kamubuszbotrányban a közlekedési vállalat és a fővárosi önkormányzat döntéshozói tudatosan, a tényeket ismerve hozták ki a közbeszerzés győztesének az offshore hátterű, biztonsági kockázatot jelentő céget májusban.

Láng Zsolt közölte: haladéktalanul az offshore hátterű kamucég ügyének érdemi kivizsgálását kezdeményezik ismét, a meglévő és nem teljesített szerződés felmondásával együtt, valamint a hiányzó pótlóbuszok azonnali beszerzését és forgalomba állítását, mert hiányuk a járványhelyzet közepén a budapesti utazók egészségét, életét veszélyeztetheti.

A mindösszesen hat busz bérléséről szóló szerződésről az is meglehetősen árulkodó, hogy Karácsony Gergely hazugsággal igyekezett csitítani a botrányt. A főpolgármester többszörösen ellentmondott önmagának, amikor először azt állította, hogy nem kötnek szerződést, holott az október 30-án bizonyíthatóan megtörtént. Később pedig már azt hangoztatta, hogy kötbért követelnek a cégtől a teljesítés elmaradása miatt, ám ez csak az érvényes szerződés megléte esetében lehetséges - írta a Magyar Nemzet.

Buszbaleset Budapesten Fotó: Csudai Sándor - Origo

A BKV döntéshozóinak egyébként tudniuk kellett arról, hogy a használt, alacsony padlós csuklós autóbuszok bérlésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárására a „legjobb" ajánlatot benyújtó CR–Facilities Zrt. egy frissen alapított, referenciák és jogelőd nélküli vállalat. Ez a Magyar Nemzet birtokába került, a fővárosi közlekedési vállalat belső ellenőrzési főosztálya által készített vizsgálati anyagból derült ki, ahogyan az is, hogy a BKV felügyelőbizottsága tisztában volt azzal is, hogy a Leisztinger Tamáshoz köthető CR–Facilities Zrt. átvilágítása során közepes szintű vállalatbiztonsági kockázatot állapítottak meg, mivel a cégnek

a tulajdonosi háttere ismeretlen, referenciái nincsenek, működéséről nincs információ.

A vizsgálati anyag szerint a BKV-n belül működő Autóbusz- és Trolibusz-üzemeltetési Igazgatóság már 2020. május 25-én, az ajánlattevő CR–Facilities Zrt. felbukkanásakor azonnal átvilágítást kezdeményezett a vállalatbiztonsági csoportnál, mivel a céget mindösszesen egy héttel azelőtt jegyezték be 17 millió forint törzstőkével „egy alsó hangon is 200 millió forint indulótőkét igénylő projektre".

Karácsony Gergely Fotó: Koncz Márton - Origo

A vizsgálat megállapításai alapján a BKV döntéshozóinak tudniuk kellett arról is, hogy a CR–Facilitiesnek nincs se telephelye, se fióktelepe, részvényeseiről a cégadatok között nincs információ, a székhelyként megadott címen további 128 cég van bejegyezve, illetve elérhetőségként a cégjegyzésre jogosult személy saját gmailes email-címe van megadva. A vállalatbiztonsági csoportnak az is szemet szúrt, hogy a CR–Facilities Zrt.-nek nincs saját honlapja, hirdetései, a cégbejegyzésen kívül nem található róla információ. A jelentés az offshore háttérre utalva arra is felhívta a figyelmet, hogy

feltehető, hogy a CR–Facilities Zrt.-t célzottan erre a közbeszerzésre egy olyan üzleti társaság hozta létre, amely valamilyen okból a háttérben akar maradni.

A Hír TV Informátor című műsora is számos gyanús körülményt derített fel a CR–Facilities Zrt.-vel kapcsolatban. A tendert megnyerő cég többségi tulajdonosát, a Cratis Ingatlanbefektető Zrt.-t egy ciprusi székhelyű offshore cég, az Agria Holdings birtokolja, és tisztségviselői között Tüttő egykori élettársának, Leisztinger Tamás nagyvállalkozónak az emberei is megtalálhatók. A cég bejegyzett székhelyén az Informátor stábja érdeklődésére eleve olyan telefonszámot adtak a CR–Facilities Zrt.-hez, amelyet a Cratis egyik tulajdonosa, Dudás Rita vett fel, aki rendkívül gyanakvóvá vált, amikor kiderült, hogy a CR–Facilities Zrt. illetékeseit keresik a busztender ügyében. Ráadásul a közbeszerzést megnyerő cégnek mindössze egy munkatársa van bejegyezve, de ott senki nem nyitott ajtót a stáb megkeresésére.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Szintén rendkívül különös körülmény - írja a Magyar Nemzet -, hogy a CR–Facilities Zrt.-nek nincsenek saját buszai, és a pályázaton az általa legyőzött cégtől vásárolnák meg az ajánlatában szereplő buszokat. Az adásban arról számoltak be, hogy

a székesfehérvári székhelyű Truck-Trailer and Parts Haszongépjármű- és Alkatrész-kereskedelmi és Szolgáltató Kft. telephelyén találhatók azok a buszok, amelyekkel az első helyezett nyert, ám azok elképesztő módon a tenderen vesztes cég tulajdonát képezik, s a CR–Facilities Zrt. tőlük akarta megvásárolni a járműveket.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke megerősítette, hogy a vesztes pályázat ugyanazt az Oslóból származó, honosítási procedúrán átesett buszflotta néhány darabját mutatta fel, mint amelyből a BKV jelenleg is bérel. Szerinte ezeket a közbeszerzéseket jellemzően egyetlen cégre írják ki, mivel annak a tulajdonában van az a néhány jármű, amelyet a BKV bérelni szeretne.

Az április 28-án kiírt tenderen a BKV-nak 12 hónapra béreltek volna hat, 12 évesnél nem régebbi, legalább Euro IV-es környezetvédelmi besorolású, használt, alacsony padlós autóbuszt. A BKV Zrt. a CR–Facilities Vagyongazdálkodó Zrt.-t hozta ki a pályázat nyerteseként, ami meglehetősen különös annak tükrében, hogy

a céget 2020. május 11-én, azaz egy héttel a pályázati kiírás lezárása előtt alapították meg.

A BKV a közbeszerzési eljárásban nyertes céggel október 30-án egyéves, határozott idejű szerződést kötött, a buszmutyibotrány kirobbanását követően azonban a megállapodást felmondta a fővárosi közlekedési vállalat. Amellett, hogy offshore tulajdonosi hátterű társaság a magyar jogszabályok szerint nem nyerhet közpénzből finanszírozott, közszolgáltatást nyújtó közbeszerzésen, a CR–Facilities Zrt. a pályázat azon kritériumának sem felel meg, amely szerint csak olyan cég indulhat az eljáráson, amelynek az elmúlt három üzleti évben az általános forgalmi adó nélkül számított teljes árbevétele elérte a százhatvanmillió forintot.

Még ha nem is lenne egyértelműen kamucégről szó, mekkora segítség hat darab használt busz bérlete egy Budapest méretű metropoliszban?

Márpedig megvalósulása esetén mindösszesen ezt a beszerzést lehetett volna a Karácsony-féle városvezetéshez kötni - írja a lap. Ugyanis a legutolsó buszbeszerzési szerződést, amit a fővárosi önkormányzat megkötött, még Tarlós István főpolgármesteri hivatali idején hozták össze. Ugyanezt a szerződést használta a BKV is, amely alapján lehívott 34 darab török gyártású Mercedes Conecto buszt. Ráadásul a két részletben – decemberben és januárban – érkező járműveket is a kormány utófinanszírozza, a főváros jövőre tehát megkapja a 3,2 milliárd forintnyi összeget. Bár a napokban megtartott buszátadáson Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója azt hangoztatta, hogy keresik a forrásokat, és hogy a szerződésben szereplő maradék 111 buszt is megvásárolják, idén összesen csak negyven buszt tudtak beszerezni. A BKV vezetője egyébként maga ismerte el, hogy

az 1600 darabos fővárosi buszpark átlagéletkorának fenntartásához évente legalább 100-150 új buszt kellene vásárolni.

A Közlekedő Tömeg Egyesület közérdekű adatigénylésére a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy naponta átlagosan 207 műszaki hiba történik. Csaknem kétezer-ötszáz járműről van szó, ami azt jelenti, hogy minden tizenkettedik jármű segítségre szorul, beleértve a buszokat, a villamosokat és a trolikat is - írja a Magyar Nemzet.