Az elmúlt 100 év gazdaságtörténetét veszi górcső alá a Magyar Nemzeti Bank legújabb kiadványa a trianoni békediktátumtól a koronavírus-válság kedzetéig. A műben többféle szempont alapján elemzik a magyar gazdaság teljesítményét, de abban konszenzus van, hogy a 2010-19 közötti időszak sikerült a legjobban.

Az elmúlt 100 évben a hazai gazdasági törekvések mellett világháborúk, globális válságok, éles politikai váltások formálták gazdaságunkat, társadalmunkat. Ráadásul részben ezen eseményekhez kapcsolódva, részben ezektől függetlenül időről-időre visszatért a magyar gazdaságpolitika külső eladósodásra való hajlama. Nem meglepő, hogy ilyen feltételek mellett növekedési ciklusaink rövidek, miközben kiigazítási periódusaink a szokásosnál is gyakoribbak voltak – derült ki a Magyar Nemzeti Bank könyvsorozatának legfrissebb, az 1920–2020 Tízszer tíz év számokban – Magyarország elmúlt 100 évének gazdaságtörténete című műből. 

Korszakos művet tett le az asztalra az MNB szerzőgárdájaForrás: Origo

Csak eladósodásból ment a felzárkózás

Felzárkózást csak ritkán, akkor is többnyire külső eladósodásból finanszírozva tapasztalhattunk. 2010-ben a hazai gazdaságpolitika új utat választva szakított az évtizedes beidegződésekkel, és az egyensúly vagy növekedés közötti választást az egyensúly és növekedés kettősévé alakította. 2013 óta egy új, a korábbiakhoz képest egyedülálló felzárkózási periódust nyitottunk, ami az elmúlt 100 év legsikeresebb évtizedévé tette az elmúlt 10 évet.

A könyv gazdaságtörténeti kontextusban vizsgálta a magyar történelem egyik legszomorúbb napjának, a trianoni békediktátum aláírásának – 1920. június 4. – következményeit: Magyarország elveszítette területének több mint 70 százalékát, népességének kétharmadát, ipari termelésének és élelmiszeriparának pedig csaknem 50 százalékát. A kötetből kiderül, hogy a geopolitika időről – időre komoly hatással van a magyar gazdaság működésére. Ezt támasztja alá, hogy a trianoni békediktátummal együtt az elmúlt 100 évben a magyar gazdaságnak már ötször kellett szembenézni az újrakezdés problémájával.

Sikerült megtalálni az egyensúlyt

A kötetben bemutatják, hogy a gyorsabb növekedési periódusokat külső forrásokra építve érték el, ennek következtében viszont jelentősen nőtt a külső eladósodottság. Ezeket a periódusokat a kiigazítás követte, amely pedig a növekedést vetette vissza. Ebbe a kérdéskörbe hozott egy teljesen új megoldást a 2010-es évtized, ahol úgy sikerült magas gazdasági növekedést elérni, hogy közben az ország külső adósságai csökkentek. Ezen felül 2010 – 2019 azért is kivételes időszak volt az ország életében, mert ez az egyetlen egyensúlyi felzárkózási periódus az elmúlt 100 évben, ráadásul ebben az évtizedben hozott intézkedések következménye, hogy a magyar gazdaság erős és megfelelő alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy a koronavírus-járvány után helyre tudjon állni.

Matolcsy: Csak így nyerhetjük meg a jövőt!

Az elmúlt tízszer tíz év lényegének átlátása nélkül esélyünk sem lenne megnyerni a jövőt. Érdemes figyelnünk arra, hogy erős ismétlődő mintázatok rajzolódnak ki gazdaságtörténetünkben a lehetőségek és a kockázatok terén egyaránt. Mindig sikerült felállnunk a minket ért csapásokból, de – eddig – soha nem sikerült felemelkednünk a fejlett európai és ázsiai országok szintjére. Miért nem és hogyan volna lehetséges mégis ennek az elérése? – tette fel a kérdést Matolcsy György a kiadvány előszavában. Az MNB elnöke szerint a tíz évtized közös vonása a folyamatos újrakezdés. A minta kísértetiesen ismétlődik: felálltunk egy végzetes ütésből, éppen megindultunk felfelé, de újabb ütést kaptunk és visszazuhantunk. Évtizedenként e három szakasz végigfut az elmúlt 100 évben: ideje megtörni.

Matolcsy szerint az ütések zömében kívülről jöttek: az első világháború és Trianon, az 1929-1933-as világgazdasági válság, a második világháború, a szovjet megszállás és kommunista fordulat, a magyar forradalom leverése, az olajsokkok, a szovjet birodalmi keretek szétesése, a ránk kényszerített sokkterápiás piaci átmenet, a 2007/2009-es globális pénzügyi válság, a 2010/2012 közötti euróválság és most a Covid-19.

Matolcsy György: A politika és a pénzpolitika együtt nyerte meg az évtizedetForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Belső ütések

De érkeztek ütések belülről is. A hazai politika és gazdaságpolitika súlyosan téves döntései azonos erővel formálták az eddigi 100 év kudarcait. Közelebbről nézve: az 1956-os forradalom véres megtorlása, az 1968-as gazdasági reform visszafordítása, az 1970-es évtized külső eladósodása, az 1980-as évek közepének hibás beruházási gyorsítása, az 1990-es évtized liberális sokkterápiája, a 2002 utáni hibás gazdaságpolitikai fordulat, majd a 2008 őszén nyílttá váló államcsőd hibás kezelése legalább olyan mértékben vetették vissza a magyar gazdaságot, mint a külső sokkok – vélte az MNB elnöke.

Matolcsy úgy véli, fontos tanulság, hogy még az óriási vereségekből és a történelmileg lehetetlen helyzetekből is fel tudtunk állni, képesek voltunk helyreállítani a magyar gazdaság korábbi fejlettségi szintjét. Ez történt Trianon után, amikor már 1927-re helyreállítottuk a korábbi gazdasági fejlettség szintjét, tehát az osztrák fejlettségi szint 48 százalékát, mégpedig az új országhatárok között. 2010-ig valójában ez volt a Trianon utáni magyar gazdaságpolitika legnagyobb eredménye, ami egy sikeres politikai konszolidáció /Bethlen István miniszterelnök/ és egy példás pénzügyi szanálás /Popovics Sándor MNB elnök/ közös műve.

Korábban nem tapasztalt fenyegetés

A sikeres évtized mögött tapinthatóan az húzódik meg, hogy sikerült a politikát és a gazdaságpolitikát úgy összehangolni, hogy azok középpontjában a munka és munkahelyteremtés, valamint a növekedés és egyensúly együttes elérése áll. Ez a munka-alapú társadalom, valamint a „növekedés és az egyensúly" gazdasága – véli az MNB elnöke. Az elmúlt évtizedet úgy nyertük meg, hogy először az egyensúlyt állítottuk helyre, amit növekedési és felzárkózási fordulat követett.

A politika és a pénzpolitika együtt nyerte meg az évtizedet, mert a költségvetési egyensúlyt egy teljesértékű adóreformmal a bevételi oldalon állítottuk be a kiadási oldal régivágású megszorításai helyett, amivel megőriztük a politikai stabilitást. Mindez 2012 végére sikerült, ehhez társultak a jegybanki változtatások, amelyek legalább olyan, teljesértékű pénzpolitikai fordulatot jelentettek, mint amilyen az 1920-as években az MNB megalapítása, a Népszövetségi kölcsönfelvétel és a pengő bevezetése volt – írta Matolcsy.

Az új évtizedben azonban a koronavírus-járvány egy korábban nem tapasztalt fenyegetést hozott az egész világ és azon belül Magyarország számára. Az MNB kiadványa egy rövid gazdaságtörténeti utazáson keresztül bemutatja a magyar gazdaság elmúlt 100 évének sorsfordító pillanatait. Világunk a járvány és a 21. századot meghatározó új megatrendek következtében jelentősen átalakul. A múltbeli tapasztalatok ismerete, kiegészülve korunk innovációival, a legnehezebb pillanatokban is használható iránytűt jelentenek, amit helyesen alkalmazva akár viszontagságos időkben is folytathatjuk gazdasági felzárkózásunkat, melyre még nem volt példa gazdaságtörténetünkben.