Magyarország és Lengyelország hatalmas győzelmet aratott az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában. Az unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kormányfője, Angela Merkel kancellár elfogadta Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki feltételeit, ezzel elhárul a lehetősége annak, hogy homályos politikai feltételek alapján - különösen a bevándorlással és a genderkérdésekkel kapcsolatban - próbáljanak megbüntetni országokat. Most megmutatjuk, mi szerepel a megállapodásban.

Az Origo információi szerint a megállapodásban kiemelten szerepel az, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerre vonatkozó rendelettervezettel kapcsolatban különös tekintettel kell lenni a tagállamok nemzeti identitására (azon belül is saját alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésére), valamint az objektivitásra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára és a tagállamokkal kapcsolatos egyenlő bánásmódra. 

A megállapodás tervezete a következő pontokat tartalmazza:

  • Iránymutatást kell készíteni a rendelet alkalmazásának módszertanáról. Ezt az iránymutatást az Európai Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben kell hogy kidolgozza.
  • Ezt az iránymutatást bármelyik ország megtámadhatja az Európai Bíróságon. Ameddig a bíróság nem dönt, addig a Bizottság semmilyen intézkedést nem javasolhat. 
  • A bíróság döntése után is csak akkor tehet bármilyen javaslatot a Bizottság, ha az uniós jogban meghatározott, már eddig is rendelkezésre álló eljárások (például a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a költségvetési rendelet, a kötelezettségszegési eljárás) nem tenné lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.
  • Az intézkedéseknek arányban kell lenniük az esetleges sérelmek uniós költségvetésre gyakorolt hatásával, és egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie a sérelem és az általa az unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között. Vagyis, nem elég a Bizottságnak azt mondania, hogy "a jogállamiság sérült", bizonyítania is kell, hogy ennek negatív hatása van az Unió költségvetésére. 
  • Homogén, zárt listában kell felsorolni azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindítható. Vagyis az elfogadott lista nem bővíthető, nem egészíthető ki. Ez  a lista csak konkrétumokat tartalmazhat, általános hiányosságokra nem vonatkozhat.  
  • Mielőtt bármilyen eljárás elindul, az érintett tagállammal alapos párbeszédet kell folytatni, lehetővé téve, hogy kijavítsa az esetleges hiányosságokat. 
  • A Bizottság abszolút felelőssége, hogy megállapítsa, valóban szükség van-e az intézkedésekre, és  világossá kell tennie, hogy saját információk alapján hoz döntést, vagy harmadik féltől kapott információk alapján. Egyértelmű, hogy ez a pont a Soros-szervezetek befolyásának átláthatóvá tételéről szól, arról, hogy Soros és emberei ne tudjanak titokban lobbizni. 
  • Ezt erősíti az is, hogy a Bizottság teljes felelősséggel tartozik a megállapításai és az azokat megalapozó információk pontosságával és relevanciájával kapcsolatban.
  • Az elfogadott intézkedéseket az érintett tagállam kezdeményezésére legkésőbb egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a Bizottság nem javasolja az intézkedések visszavonását, ezt meg kell indokolnia. 
  • Ha az érintett tagállam ezt kéri, az ügyet az Európai Tanácsnak napirendre kell venni, és konszenzusra kell törekednie.
  • A rendelet szorosan kapcsolódik az új költségvetéshez, ezért 2021. január 1-jétől lép életbe, az intézkedések pedig csak az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési kötelezettségekre vonatkozhatnak.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő találkozója Varsóban 2020. december 8-ánForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Mit ért el Magyarország? 

A kidolgozott megállapodással 

Magyarország és Lengyelország a szerződések tiszteletben tartására kényszeríti Brüsszelt. 

Egyértelműen deklarálták, hogy  a rendelet célja az EU költségvetésének védelme a csalással, korrupcióval és az összeférhetetlenséggel szemben, nem vonatkozhat homályos politikai elvekre, például a bevándorlással, vagy a genderideológia elfogadtatásával kapcsolatban. A megállapodás egyértelműen kötelezi Brüsszelt, hogy tartsa tiszteletben az országok szuverenitását, nemzeti identitását és hatásköreiket.

Egyértelművé teszi a megállapodás azt is, hogy önmagában az úgynevezett "jogállamisági elvek" megsértése miatt nem lehet elindítani az eljárást, ezeket a kérdéseket ugyanis a hetes cikkely és az annak nevében elindított eljárások már kezelik. 

Hatalmas eredmény az is, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságnál megtámadhatja a rendeletet, és amíg a bíróság nem hoz döntést, a Bizottság semmilyen javaslatot nem tehet. 

A megállapodás egyértelmű garanciákat teremt a politikai visszaélésekkel szemben. 

Nem lehet homályos általános hiányosságokra hivatkozni. Konkrét jogsértéseket kell feltárni, a lehetséges jogsértéseket előre listázni kell - ami nem kerül a listára, azt nem is lehet számonkérni. 

A listára semmiképpen nem kerülhet olyan pont, ami nem kapcsolódik az EU költségvetéséhez, különösen nem kerülhet a migrációval vagy genderügyekkel kapcsolatos politikai elvárás. 

Fontos az is, hogy ezt az eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha már minden más lehetőséget kimerített a bizottság. Vagyis a magyar és a lengyel kormány ebben a kérdésben is arra kényszeríti Brüsszelt, hogy betartsa saját szabályait. 

Fontos, hogy az Európai Bizottság teljes politikai felelősséggel tartozik az általa javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. Vagyis nem történhet meg az, ami az elmúlt években rendszeresen megtörtént Brüsszelben, hogy Soros György és szervezetei titkos találkozókon lobbizzanak különböző biztosoknál a nekik kedvező döntések meghozataláért. 

Az is fontos eredmény, hogy ugyan a rendeletet lehet minősített többséggel módosítani, de az Európai Tanács következtetéseit továbbra is egyhangúan kell elfogadni. 

Kiemelten fontos eredmény, hogy sikerült a jogorvoslat lehetőségét fenntartani: vagyis 

amíg az Európai Bíróság nem dönt a kifogásokról, semmit nem lehet elfogadni. 

Ez várhatóan másfél évig tart majd. Utána is csak az unió költségvetésével kapcsolatos szabálytalanságok esetén lehet határozatot hozni, hiába igyekezett Brüsszel ebbe belevenni a migrációval és a genderideológiával kapcsolatos kérdéseket, ezt a magyar és a lengyel kormány visszaverte. 

Magyarország és Lengyelország teljes győzelmet aratott 

az ügyben, forrásaink szerint ennél többet nem lehetett volna elérni, ennél erősebb szöveget nem lehetett elfogadtatni.

A megállapodásnak jogi relevanciája van, mert bekerül az ülés jegyzőkönyvébe, amikor a Tanács a rendeletet elfogadja. Emellett erős politikai elköteleződést jelent és egyetlen politikai szereplő sem veheti semmibe. 

Az Európai Tanács következtetéseit egyhangúsággal fogadja el, és azok csak egyhangúsággal módosíthatóak, továbbra is.