Ahogy arról az Origo elsőként a hazai médiában beszámolt, Magyarország (és Lengyelország) óriási diadalt aratott az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában. Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő német kancellár, Angela Merkel elfogadta Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök feltételeit, ezzel elhárul a lehetősége annak, hogy homályos politikai, ideológiai feltételek alapján – különösen a migrációval és a genderkérdésekkel kapcsolatban –, az EU-s alapszerződésekkel ellentétes módon nekünk járó pénzeket vonjanak el. Fontos kiemelni, hogy kulcsfontosságú csatákat nyertünk meg, ugyanakkor a háborút még nem, hiszen az eddigi kötelezettségszegési eljárások érvényben maradnak, és újakat is indíthatnak a migráció, illetve gendertémában is, de ezek alapján, kizárólag ideológiai okokból pénzt nem vonhatnak el Magyarországtól. Vagyis, pénzzel már nem lehet Magyarországot zsarolni. A Századvég felmérése szerint egyébként a magyar emberek elsöprő többsége úgy gondolja, hogy őrültség koronavírus-járvány idején feltételekhez kötni a támogatást. Kiderült: Brüsszel végül nem is tudta ehhez kötni.

Az Orbán Viktor, Angela Merkel és Mateusz Morawiecki által tető alá hozott magyar-német-lengyel megállapodás értelmében BUDAPEST ÉS VARSÓ A SAJÁT ALAPSZERZŐDÉSEINEK A TISZTELETBEN TARTÁSÁRA KÉNYSZERÍTI BRÜSSZELT. 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő találkozója Varsóban, 2020. december 8-ánForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Egyértelműen deklarálták, hogy A RENDELET CÉLJA AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉDELME A CSALÁSSAL, KORRUPCIÓVAL ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL SZEMBEN, NEM VONATKOZHAT HOMÁLYOS POLITIKAI ELVEKRE, PÉLDÁUL A MIGRÁCIÓVAL, VAGY A GENDERIDEOLÓGIA ELFOGADTATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN.  A megállapodás egyértelműen kötelezi Brüsszelt, hogy tartsa tiszteletben az országok szuverenitását, nemzeti identitását és hatásköreiket.

Világossá teszi a paktum azt is, hogy önmagában az úgynevezett „jogállamisági elvek" megsértése miatt nem lehet elindítani az eljárást, ezeket a kérdéseket ugyanis a 7-es cikkely és az annak nevében elindított eljárások már kezelik, mindkét állam esetében. 
A MEGÁLLAPODÁS EGYÉRTELMŰ GARANCIÁKAT TEREMT A POLITIKAI, IDEOLÓGIAI JELLEGŰ (BRÜSSZELI) VISSZAÉLÉSEKKEL SZEMBEN. Nem lehet homályos általános hiányosságokra hivatkozni. Konkrét jogsértéseket kell feltárni, a lehetséges jogsértéseket előre listázni kell - ami nem kerül a listára, azt nem is lehet számonkérni. 
A LISTÁRA SEMMIKÉPPEN NEM KERÜLHET OLYAN PONT, AMI NEM KAPCSOLÓDIK AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ, KÜLÖNÖSEN NEM KERÜLHET A MIGRÁCIÓVAL VAGY GENDERÜGYEKKEL KAPCSOLATOS POLITIKAI ELVÁRÁS. Fontos az is, hogy ezt az eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha már minden más lehetőséget kimerített a bizottság. Vagyis a magyar és a lengyel kormány ebben a kérdésben is arra kényszeríti Brüsszelt, hogy betartsa saját szabályait.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatója az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét követően Brüsszelben 2020. december 10-énForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kulcsfontosságú, hogy az Európai Bizottság teljes politikai felelősséggel tartozik az általa javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. Vagyis nem történhet meg az, ami az elmúlt években rendszeresen megtörtént Brüsszelben, hogy Soros György és (ál)civil szervezetei titkos találkozókon lobbizzanak különböző biztosoknál a nekik kedvező döntések meghozataláért.

Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Az is nagyon nagy eredmény, hogy ugyan a rendeletet lehet minősített többséggel módosítani, de AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT TOVÁBBRA IS EGYHANGÚAN KELL ELFOGADNI. Kiemelten fontos eredmény, hogy sikerült a jogorvoslat lehetőségét fenntartani: vagyis Magyarország (és Lengyelország) az Európai Bíróságnál megtámadhatja a rendeletet. AMÍG AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG NEM HOZ DÖNTÉST, ADDIG A BIZOTTSÁGNAK SEMMIT NEM LEHET ELFOGADNI. Ez a jogi procedúra legalább másfél évig tart majd, hiába lép életbe a mechanizmus 2021. január 1-én, a luxemburgi székhelyű bíróság leghamarabb 2022 közepén hozhat döntést, tehát a 2022-es magyar országgyűlési választásokat követően, ez komoly (jogi) garancia arra nézve, hogy a választási kampányt nem tudják manipulálni Brüsszelből a hazai baloldal kénye-kedve szerint.

 

A bírósági döntés után is csak az unió költségvetésével kapcsolatos szabálytalanságok esetén lehet határozatot hozni, hiába igyekezett Brüsszel ebbe belevenni a migrációval és a genderideológiával kapcsolatos kérdéseket, ezt a magyar és a lengyel kormány visszaverte. 
MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG TELJES GYŐZELMET ARATOTT az ügyben.

A megállapodásnak jogi relevanciája van, mert bekerül az ülés jegyzőkönyvébe, amikor a Tanács a rendeletet elfogadja. Emellett erős politikai elköteleződést jelent, és egyetlen politikai szereplő sem veheti semmibe. 

AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT EGYHANGÚSÁGGAL FOGADJA EL, ÉS AZOK CSAK EGYHANGÚSÁGGAL MÓDOSÍTHATÓAK, TOVÁBBRA IS. 

A migrációval zsarolt Brüsszel a járvány idején is 

Orbán Viktor miniszterelnök december 4-én, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy az Európai Unió továbbra is eltökélt a Soros-terv megvalósításában. Brüsszel célkitűzése 34 millió migráns betelepítése, akik nemcsak lakást, szociális segélyt és állampolgárságot kapnának, hanem szavazati jogot is  - hangsúlyozta.

Migránsok a Nyugat-Balkánon. A kép illusztrációForrás: MTI/AP/Darko Bandic

Orbán Viktor az Európai Bizottságnak az azt megelőző héten egy nyilvánosságra hozott, úgynevezett migrációs akciótervére reagált a rádióinterjúja során.

A miniszterelnök akkor is kiemelte, hogy Magyarország továbbra sem hajlandó engedni a brüsszeli nyomásnak, és a magyar kormány nem fog migránsokat befogadni.  Értékelése szerint az Európai Unió, mint korábban már oly sokszor, az új migrációs akciótervvel is a zsarolás eszközéhez nyúlt, és a költségvetési tárgyalásokat kihasználva egy világjárvány közepén akarta rákényszeríteni Magyarországra a migránsok befogadását. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a mostani EU-s intézkedések is ezt a célt szolgálják, és erre próbáltak meg jogalapot teremteni. Utólag kiderült, hogy sikertelenül.

A miniszterelnök szerint szintén nincs semmi meglepő abban, hogy az unió szavazati jogot és lakást akar adni a migránsokat, hiszen a baloldal így akar új szavazókat szerezni és több tízmillió szavazatot vásárolni.  Az is tisztán látszik, hogy míg ezzel a Soros-tervvel a baloldal nyerni tudna, az összes ország veszítene, mivel teljesen átalakulna az európai és a magyar kultúra is, megszűnnének a hagyományos értékek. Péntek délután kiderült, hogy előtte egy nappal Brüsszel újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ezúttal a migrációs veszélyhelyzet ürügyén.  A valós oka az eljárás megindításának nyilván a magyar fél megfélemlítése volt, tehát egyfajta bosszúként értelmezhető a dolog, mivel Magyarország már számos alkalommal világossá tette, hogy  a költségvetési vitát nem engedi összemosni a migrációval, és nem fogad be migránsokat, ezzel minket nem lehet zsarolni, pénzügyi forrásokkal sem. Arról, hogy a jogállamiság Brüsszel általi értelmezését a migráció kérdésével hogyan próbálták meg 5 éven keresztül összemosni, az Origo itt számolt be részletesen.

Gender-, család- és LMBTQ-témákban zsarolásra használták fel a 7-es cikkely szerinti eljárást

Az ultraliberális, belga Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) a november 30-i ülésén a Magyarország és Lengyelország ellen zajló, 7-es cikkely szerinti eljárás, illetve az LMBTQI-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális, queer és interszexuális) jogaival kapcsolatos magyarországi és lengyelországi fejleményekkel foglalkozó vitán kiemelte: mindaddig, ameddig aggályok állnak fenn a jogállamiság helyzetével összefüggésben a két tagállam esetében, az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa tartsa fent az eljárást.

Az LMBTQ-közösség fesztiválja, a 23. Budapest Pride felvonulásának résztvevői gyülekeznek a fővárosi Városligeti fasorban, 2018. július 7-énForrás: MTI/Mónus Márton

A baloldali, máltai Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos felszólalásában elmondta, hogy az Európai Bizottság novemberben bemutatott, a szexuális kisebbségekre vonatkozó stratégiája kulcsfontosságú a csoportokhoz tartozók jogi helyzetének javítása érdekében az egész unión belül, köztük Magyarországon és Lengyelországban is.

Azzal a magyar alaptörvény-módosítási tervezettel kapcsolatban, amely kimondaná, hogy az apa férfi és az anya nő, Dalli az nemzetközi emberi jogok, és a határokon átívelő családjogi szabályok tiszteletben tartására hívta fel a magyar hatóságok figyelmét, mivel szerinte ezeket megsérti a magyar Országgyűlés az alaptörvény módosítása által. 

Még Portugália baloldali miniszterelnöke is a magyar-lengyel álláspontot támogatta

A brüsszeli ügyekben bennfentesnek számító Euractiv lengyel oldalán jelent meg november 30-án, hogy António Costa, Portugália szocialista miniszterelnökre informálisan Budapest és Varsó oldalára állt, amikor az Európai Unió Tanácsának a november 17-i online ülésén élesen kritizálta Brüsszelnek azt a tervét, hogy az uniós kifizetéseket ideológiai viták brüsszeli értelmezésével kössék össze. 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja António Costa portugál miniszterelnököt a Karmelita kolostornál, 2020. július 14-énForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/-

António Costa Magyarország és Lengyelország melletti kiállásának több okból is nagy jelentősége van.

Egyrészt baloldali politikusról beszélhetünk, másrészt Portugália 2021. január 1-től átveszi az EU soros elnökségét, így az új 7 éves költségvetés és a közös hitelfelvétel ügyének a gyakorlati kivitelezése rá fog hárulni. Ami azonban ezeknél is sokkal fontosabb: Portugália már a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság óta szorult helyzetben van, a válság utóhatásait Lisszabon még a koronavírus-járvány előtt is „nyögte", a pandémia következtében pedig gazdaságilag-financiálisan még rosszabb szituációba került.  Így vannak ezzel más déli tagállamok is, például Spanyolország, Olaszország és Görögország.

A koronavírus-járvány rendkívül negatív gazdasági hatásai miatt tehát  ezen államoknak a lehető legrövidebb időn belül, lehetőleg 2021 legelejétől pénzre van szükségük, ez a tény pedig már önmagában is megmutatja, hogy micsoda őrültség volt Brüsszel részéről – kezdetben – ideológiai feltételekhez kötni a segítséget,  hiszen Portugáliának és társainak pénz kell, őket kicsit sem érdekli, hogy Magyarország nem akar migránsokat befogadni, vagy, hogy határozzuk meg a családot, illetve a házasságot.

A szerdán kiszivárgott német-magyar-lengyel megállapodással azonban Orbánnak és Morawieckinek sikerült elejét venniük ennek az egésznek, a költségvetés kérdésében Brüsszel tehát nem zsarolhat tovább a migráció- és gender-, LMBTQ-, családjogi témákkal,  csupán kisebb jelentőségű kötelezettségszegési eljárásokat indíthatnak, illetve az eddigiek érvényben fognak maradni.

Magyarán arról van szó, hogy a lengyelekkel közösen több kulcsfontosságú csatát megnyertünk, de a háborúnak ezzel még nincs vége, hiszen a brüsszeli baloldal minden bizonnyal a jövőben is megpróbálja a migrációs és genderkérdéseket átnyomni kötelezettségszegési eljárások formájában,  ha hamarabb nem, akkor az Európai Bíróság 2022 közepén, második felében megszülető ítélete(i) után. De pénzzel nem tudja az országot zsarolni.

Ez egyértelműen kiderült csütörtökön, amikor Magyarország nagy győzelmet aratott. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott: Győzött a józan ész, megvédtük a magyarok pénzét!