Ezért igazán káros a dohányzás okozta füst

Az ártalomcsökkentés témájában számtalan alkalommal állást foglaló neves orvosok és szakemberek üzenete világos: a dohányzás ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való teljes tartózkodás biztosíthatja. Ha valaki már dohányzik, a megoldást a mielőbbi leszokás jelentheti, azonban ha ez különböző okokból nem történik meg, érdemes tájékozódni a dohányzás káros hatásainak a fogyasztóra és embertarásaira történő hatás csökkentésének lehetőségeiről.

Több mint egy milliárd dohányos ember él világszerte, több ezer vegyi anyag található a füstben, ezek közül pedig közel 100-ról már kiderült, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre: ez csak néhány adat a dohányzás negatív hatásait vizsgáló kutatásokból. Számba vettük a dohányfüsttel kapcsolatos tényeket.

A dohányzás okozta ártalmak elkerülésének legjobb módja természetesen az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha valaki már dohányzik, a legtöbbet azzal teheti saját és környezete érdekében, ha minél előbb leszokik, és ha valamilyen okból a káros hatások ismeretében sem szokik le, érdemes tájékozódni a kevésbé káros alternatívákról, ugyanis a tudomány mai állása szerint a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásának elsődleges oka a cigaretta égése során keletkező füst. Cigarettázás közben a dohány akár 600-800 fokos hőmérsékleten is éghet. A füstben mintegy 7000 vegyi anyag található, melyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala közel 100-ról állapította meg, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Több mint egy milliárd dohányos ember él világszerte, több ezer vegyi anyag található a füstben, ezek közül pedig közel 100-ról már kiderült, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Forrás: Shutterstock

Ráadásul az égés során keletkező füst nemcsak a dohányzóra, de annak közvetlen környezetére is hatással van, hiszen a kellemetlen szagon túl a káros anyagok ugyanúgy az ő szervezetükbe is bekerülhetnek.
Aki valamilyen okból nem szokik le, érdemes tehát tájékozódnia az ártalomcsökkentés további lehetőségeiről, így a cigarettától kevésbé káros, füstmentes alternatívákról. Ilyen füstmentes technológia például az e-cigaretta, vagy a nikotinsó alapú technológia – előbbi nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, utóbbi kémiai folyamatok során, de ismeretes még a dohányhevítéses technológia is, amely a dohányt olyan hőfokra hevíti, amelyen már ugyan felszabadul nikotin- és dohánypára, de égés még nem történik, így füst sem képződik.

Az égés során keletkező füst nemcsak a dohányzóra, de annak közvetlen környezetére is hatással van, hiszen a kellemetlen szagon túl a káros anyagok ugyanúgy az ő szervezetükbe is bekerülhetnek. Forrás: Shutterstock

Habár köztudott, hogy a füstmentes technológiák sem veszélytelenek – hiszen például nikotint tartalmaznak, amely függőséget okozó vegyület, és többek között fejfájást okozhat, valamint megemeli a szívfrekvenciát – a füst keletkezésének hiányában jelentősen csökkenthető a káros anyagok kibocsátása.

A cigaretta égése során keletkező füst kiiktatásával jelentősen csökkenthető a káros anyagok kibocsátása. Forrás: Shutterstock

A füstmentes technológiák is tartalmaznak például nikotint, és a károsanyagok számát is bár jelentősen csökkentik, nem szüntetik meg a kibocsátásukat, így ezek sem kockázatmentesek, azonban az ártalomcsökkentés alternatívái lehetnek azon felnőtt dohányosoknak, akik valamiért nem szoknak le. Ám a dohányzás ártalmainak kiküszöbölését továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való teljes tartózkodás biztosítja, ily módon a legfontosabb a megelőzés, és ha valaki dohányzik, akkor javallott azzal mihamarabb felhagynia.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.