Guller Zoltán: 2021 nyarán indulhat újra a hazai turizmus

Jövő nyáron újraindul a magyarországi turizmus: az óvatos belföldi nyitást követően a teljes ágazat felsorakozik a nemzetközi startvonalhoz, mégpedig az élére, mert a célunk az, hogy 2022-ben már elérje a tavalyi szintet a turizmus teljesítménye – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója.

Ha vendég van, minden van: a vendég az igazi megoldás az ágazat gondjaira. Úgy gondolom, hogy amint megvan a vakcina, és mindenki megkapta az oltást, indulunk: ez 2021 nyarán várható

– mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Guller Zoltán Forrás: MTÜ

Guller Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy: teljes restartra, nagyon gyors, erős piaci versenyre készülnek az európai országokkal, főként Németországgal, Ausztriával és Szlovéniával.

Ő személy szerint arra számít, hogy

Magyarország egy év alatt, már 2022-ben eléri a 2019-es szintet a turizmusban.

Ezt követően Guller arról beszélt, hogy

a turizmus kormányzati támogatása eddig összességében 800 milliárd forintot tesz ki, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.

A kormány intézkedéseinek köszönhetően a vidéki turizmus minden korábbinál jobb forgalmat ért el a koronavírus évében – emelte ki az MTÜ vezérigazgatója.

A főváros tanulhatott a veszteségekből

Guller fővárossal kapcsolatos értékelése alapján:

az jól látszik, hogy Budapesten a kizárólag külföldi látogatókra épülő modell hosszú távon nem tartható fenn, ezért új értékesítési stratégiára van szükség, amiben európai mintára nagy szerep jut a fővárosi önkormányzatnak is.

Szerinte beszédes, hogy mivel a főváros kitettsége a külföldi turistáknak eddig több mint 90 százalékos volt, a tavaly nyáron regisztrált 2,6 millió külföldi vendég 60 százaléka Budapestről maradt el idén.

Guller Zoltán úgy gondolja, hogy Budapestnek elsősorban azon kell dolgoznia, hogy a vidékieket a fővárosba csábítsa, hogy mi, magyarok megismerjük azt a megannyi látnivalót, amiért érdemes idejönni.

Itt lenne az ideje, hogy a városvezetés is cselekedjen, elvégre az önkormányzatok is jelentős összeget kaptak az adóbevételekből

– hangsúlyozta.

Zsebbe nyúltak, többször is

Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója emlékeztetett rá, hogy tavasszal a magyar turizmus-vendéglátás ágazat hatvan nap alatt gyakorlatilag megszűnt létezni. A március utáni időszak a túlélésről szólt mindannyijuk életében, példa nélküli, komoly kihívásokat jelentő hónapokat tudhatunk magunk mögött.

A kép illusztráció. Forrás: Kurucz Árpád

Guller Zoltánék, ahogy az első hullám idején, úgy most is azon dolgoznak, hogy minél kevesebben veszítsék el az állásukat, ezért a járvány kirobbanásakor a szakmai szervezetek meghallgatásával kidolgozták azt a javaslatcsomagot, ami a sokkot kapott piac szereplői, a vállalkozások túléléséhez szükséges intézkedéseket tartalmazta.

A kormány ennek nyomán Európa-szerte példaértékű módon, az elsők között nyújtott mentőövet a derékba tört szektornak

– hangsúlyozta.

A tavaszi gazdaságvédelmi intézkedések között szerepelt például

a járulékkedvezmény, a hitelmoratórium, a Kurzarbeit, a nullaszázalékos hitelprogram vagy a Szép-kártya kedvezményes adózása, megemelt keretösszege és a fejlesztéseket támogató pályázatok.

Ezek eredményeként a vidéki Magyarországon 14 ezer magán és egyéb szálláshely-szolgáltató újulhat meg jövő év tavaszáig, akik korábban nem juthattak ilyen mértékű segítséghez.

A november eleji üzletbezárások után ismét azonnali lépéseket tett a kormány, és

50 százalékos bértámogatást nyújt a cégeknek,

amelyet több tevékenységi körre január végéig kiterjesztett.

Ez az intézkedés 140 ezer munkahelyet véd meg.

A visszajelzések szerint is nagy segítséget jelentenek továbbá az adó- és járulékkedvezmények, valamint a szálláshely-szolgáltatók novemberben kiesett bevételeinek 80 százalékos pótlása, melyet azok a munkaadók vehetnek igénybe, akik nem bocsáthatják el a dolgozóikat, és ebben a rendkívüli időben is biztosítják a a fizetésüket.

Könnyítés az is, hogy az éttermek a bezárás alatt a házhoz szállított ételek után 27 helyett ötszázalékos áfát fizetnek, és az is fontos segítség, hogy az utazásszervezőknek a vagyoni biztosítékot csak a 2019-es lezárt forgalom fele után kell megfizetniük.

A Guller Zoltánnal készült interjú teljes egészében itt olvasható el.

Megtört a sikerszéria

Hazánkban tavaly a turizmus adta a GDP 13 és fél százalékát, az ágazat négyszázezer ember megélhetését biztosította. A szektor teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat dönt, 2019-ben pedig minden idők legjobb turisztikai évét könyvelhettük el: a vendégforgalmi adatok szerint 16 és fél millió vendég csaknem 43 millió vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. A forgalom nagyarányú növekedése idén januárban és februárban folytatódott, úgy tűnt, 2020 a legjobb évünk lesz, de a turizmus reményei a vírus megjelenésével szertefoszlottak. Tavasszal az 1100 hazai szálloda közül körülbelül 975 üzemszünetet rendelt el, a 225 fürdő több mint kilencven százaléka ideiglenesen bezárt, ahogy az attrakciók többsége és az utazásszervezés is leállt. A vendéglátóhelyek jelentős része visszavonult, megváltozott működéssel egy kisebb kör maradt nyitva. A járványhelyzettel járó márciusi, áprilisi korlátozások a negyedik hónapra drasztikus zuhanást hoztak: a vendégszám 98 százalékkal, a vendégéjszakaszám pedig 97 százalékkal volt kisebb az előző évinél. A májusi óvatos újranyitásnak köszönhetően soha nem látott eredményként a három nyári hónapban összesen 11,6 millió vendégéjszakát értékesítettek a szálláshelyek – az élénkülés az őszi lezárásokig kitartott. Az idei és a tavalyi adatok összehasonlításakor egyértelműen megmutatkozik a járványhatás. 2020 első tizenegy hónapjában a vidéki szálláshelyeken 6,7 millió vendég szállt meg, akik 18,7 millió vendégéjszakát töltöttek el – ez az előző évi szint 77 és 81 százalékának felel meg. A fővárosi hotelek szobakapacitás-kihasználtsága pedig végig alacsony maradt, legfeljebb húsz százalékra kapaszkodott fel. Az UNWTO és az OECD a legfrissebb jelentéseiben azt prognosztizálja, hogy a nemzetközi turizmus az előző évhez képest hatvan-nyolcvan százalékkal esett vissza, ami a bevételek szintjén mintegy 910-1200 milliárd dollár, illetve 850-1100 millió turista hiányát jelenti idén amikor 100-120 millió munkahely került veszélybe. Az OECD szerint minden olyan hónap, amit az országok lezárt határokkal töltenek, két százalékpontos GDP-visszaesést jelent a gazdaságokban.