A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vádiratának lényege szerint
egy nyírbátori vállalkozó összesen 377 millió forint európai uniós és magyar állami vissza nem térítendő támogatást igényelt egy húsüzem felépítése céljából.
A jogszabály lehetővé tette, hogy a támogatás felét, vagyis 145 millió forintot előlegként megkapjon, hogy elkezdhesse az építkezést. Ugyanakkor azt is kikötötte a jogszabály, hogy az előleg csak akkor jár,
ha megfelelő biztosítékot tud nyújtani a vállalkozó,
hiszen előfordulhat, hogy valami külső ok (pl. természeti csapás, megváltozott piaci helyzet) miatt a beruházást nem lehet befejezni és így az állam elveszítené az előleget. Ilyen biztosíték volt az ügyben az egyik bank ún. bankgaranciája, ami az előlegnek megfelelő összegről szólt.
A bankgarancia egy okirat, amely azt tartalmazza, hogy a bank kötelezettséget vállal az előleg visszafizetésére a vállalkozó helyett.
Mivel bankgaranciát a vállalkozó nem tudott szerezni, ismeretlen körülmények között
hozzájutott egy hamis banki igazoláshoz,
amelyet úgy nyújtott be a támogatást folyósító hatósághoz, hogy arról azt állította, hogy az valódi. Az előleget mégsem kapta meg, mert a hatóság ellenőrizte az okirat tartalmát és felvette a kapcsolatot az okiraton feltüntetett bankkal, amely azt a tájékoztatást adta, hogy ilyen igazolást ők nem állítottak ki.
Ahogy mindez kiderült, a vállalkozó már nem kérte az előleg kifizetését, sőt a teljes támogatást visszavonták tőle, így a költségvetést végül nem érte kár.
Az ügyészség a nyomozás során felajánlotta a vállalkozónak, hogy amennyiben beismerő vallomást tesz, tárgyalás nélkül is elítélheti a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbüntetésre. A férfi élt ezzel a lehetőséggel, és beismerte a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának elkövetését, amiért az ügyészség vele szemben felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak. Az eljárás a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik.