Mint ismert, Szaniszló Sándor a múlt héten közölte közösségi oldalán, hogy a jelentkezők hiánya miatt több száz adag kínai vakcinát elszállítanak az általa vezetett kerületből, Pestszentlőrincről. Bejelentését követően több százan kifogásolták a kommentfelületen, hogy a baloldali városvezetés egyáltalán nem ajánlotta fel számukra a Sinopharmot, amit egyébként minden probléma nélkül elfogadtak volna.
Az esetből országos botrány lett, aminek során még egy büntetőfeljelentés is született Szaniszló ellen. Éppen ezért fontos kérdés, hogy az ügynek lehetnek-e jogi következményei, és ha igen, pontosan mik azok. Így ifj. Lomnici Zoltánhoz, a Századvég jogi szakértőjéhez fordultunk kérdéseinkkel.
A szakértő tekintettel arra, hogy hatósági eljárás lehet folyamatban Szaniszló ügyében, általánosságban járta körbe a témát. Szerinte indokolt lehet büntetőjogi eszközökkel fellépni az ilyen esetekben.
"Tekintettel arra, hogy bizonyos politikai erők, illetve közéleti véleményformálók politikai természetű támadásokat indítottak a nem nyugati eredetű oltóanyagokkal szemben, és ezáltal hozzájárulhatnak az oltási kedv csökkenéséhez, indokolt lehet a büntetőjog eszközeivel fellépni a vakcinákkal kapcsolatos megtévesztő és a hatékony védekezést akadályozó véleményekkel szemben" - fogalmazott, leszögezve, hogy
a koronavírus által előidézett rendkívüli körülmények a jogi szabályozástól is különleges megoldások alkalmazását követelik meg.
Ennek kapcsán felelevenítette, hogy 2020 tavaszán az Országgyűlés elfogadta a rémhírterjesztés bűncselekményének második, kizárólag különleges jogrend idején elkövethető alakzatát. Ezt véleménye szerint a járvány elleni védekezés hátráltatására alkalmas valótlan, illetve a valóságot elferdítő állítások közbeszédben történő tömeges megjelenése tette indokolttá.
Kérdésünkre válaszolva a Századvég jogi szakértője kifejtette, hogy azért gond az oltási kedv tudatos csökkentése, mert az elmúlt hónapokban az orvosok között konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy a koronavírus megfékezésének leghatékonyabb módját a vakcinák jelentik.
"Ennek ellenére egyes közéleti aktorok részéről elszaporodtak a bizonyos oltóanyagokba vetett lakossági bizalom rombolására irányuló, valamint az emberéletek és a munkahelyek védelmének szempontját politikai célkitűzések alá rendelő álláspontok" - kifogásolta a baloldali pártoknak a közös védkezéshez való hozzáállását az Origo által megkérdezett jogász, aki egy sor példát hozott oltásellenes megnyilvánulásaikra.
"Könnyen belátható, hogy az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar polgárok egy részében bizalmatlanság alakuljon ki a járvány megfékezését célzó vakcinákkal szemben. Ezzel pedig meghiúsítják a lakosság tömeges beoltásának, illetve a korlátozó intézkedések feloldásának mielőbbi megtörténtét" - kommentálta a baloldali politikusok tevékenységét.
Ifj. Lomnici Zoltán röviden kitért a Századvég Alapítvány felmérésére is: eszerint a megkérdezettek 73 százaléka elfogadhatatlannak tartja politikusok, közszereplők oltásellenességét, a válaszadók 62 százaléka úgy véli, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak. A részletes kutatást itt éri el.
A jogi szakértő a korábbiak kapcsán felhozta, hogy korábban az Alkotmánybíróság az oltásellenesség kapcsán kimondta, hogy a kötelező védőoltások beadásának jogszerű indok nélküli megtagadása esetén a szülők neveléshez fűződő joga korlátozható", sőt, akár a gyermek családból való kiemelése is alkotmányos lehet.
Végül a véleménynyilvánítás szabadsága kapcsán aláhúzta, hogy bár ez kitüntetett szerepet tölt be az alapvető jogok között, ám korántsem korlátozhatatlan jogosultság. "A Magyarország által is ratifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya hangsúlyozza, hogy egyebek mellett a közegészség védelmében korlátozásoknak vethető alá a szabad véleménynyilvánítás joga" - emelte ki.
A szakértő azt is ismertette, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye szintén leszögezi: a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása alávethető olyan korlátozásoknak, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban. Ilyen többek között a közegészség védelme céljából.
Megállapítható, hogy a közegészség szempontja a koronavírus által okozott krízishelyzetben fokozott súllyal esik latba. Ennek megfelelően alapját képezheti a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának, pontosabban – bizonyos keretek között – az oltóanyagokkal kapcsolatos megtévesztő álláspontok hangoztatásának.
- összegzett ifj. Lomnici Zoltán.