Üdvözlik az érdekvédő szervezetek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosítását, amelynek eredményeképpen január elsejétől megszűnt a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozó kereseti korlátozás - írta keddi számában a Magyar Hírlap.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke, Kósa Ádám a lapnak kifejtette: a munkaadók akkor is mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, ha olyan fiatalt foglalkoztatnak, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján sajátos nevelési igényűnek vagy a felsőoktatási törvény alapján fogyatékossággal élő hallgatónak minősül. Úgy vélte, hogy a rehabilitációs hozzájárulás évenkénti, a minimálbérhez igazított növelése egyértelműen komoly hatást gyakorolt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátájának növekedésére, így ha a kötelező foglalkoztatási szinthez tartozók köre bővül, akkor sokkal többen jutnak majd munkalehetőséghez.

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke szerint a MEOSZ úgy ítéli meg, hogy az intézkedés ösztönzően hathat a mozgássérültekre, várhatóan jelentősen többen döntenek majd a munkavállalás mellett. Kijelentette: a január elsején hatályba lépett jogszabályváltozás rendezi azoknak a mozgáskorlátozott vagy más fogyatékosságban érintett embereknek a helyzetét, akik rokkantsági és rehabilitációs ellátásuk mellett munkát végeznek.

Németh Orsolya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) szakmai vezetője a lap megkeresésére azt mondta, a változástól elsősorban azt várják, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók is a velük azonos végzettségű és munkakörű emberekével megegyező bérezésben részesülnek. Jelezte, rendkívül fontosnak és előremutatónak tartják, hogy a kormány több száz akkreditált foglalkoztatónál több tízezer megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő ember foglalkoztatásához járul hozzá bér- és költségkompenzációs támogatással.