Schmidt Mária történész, a XX. Század Intézet főigazgatója és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is beszédet mondott az első világháborús centenáriumi megemlékezéssorozat online záróeseményén. Schmidt Mária többek között azt emelte ki beszédében, hogy a győztesek meséjét 100 éven keresztül ismételgették, a 2013-ban alakult emlékbizottság viszont arra helyezte a hangsúlyt, hogy százévnyi tudás birtokában újraértelmezze az eseményeket. Rétvári Bence azt emelte ki, hogy a monarchiában nem volt lehetőség a nemzeti érdek érvényesítésére, és a trianoni diktátum leginkább Magyarországot sújtotta, miközben a többi vesztes országot közel sem sújtotta olyan csapás a trianoni diktátummal, mint hazánkat. Félteni és őrizni kell nemzeti szuverenitásunkat - fogalmazott az államtitkár. 

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója köszöntötte az online sajtótájékoztató résztvevőit. Elmondta, hogy Magyarország kormánya 2013-ban emlékbizottságot alakított, és ezt a bizottságot azzal bízta meg, hogy egy I. világháborús centenáriumi emlékprogramot valósítson meg. A feladatot a XX Század Intézet kapta meg az eseménysorozat előkészítésére és lebonyolítására.

Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója beszédét azzal kezdte, hogy az emlékbizottság tagjai egyedülálló módon úgy döntöttek, hogy nemcsak felelevenítik a 100 évvel ezelőtti tragikus eseményeket, nemcsak ünnepségeket, megemlékezéseket, emlékműfelújításokat, kiállításokat fognak kezdeményezni, hanem azt is, hogy 100 évnyi tudás birtokában kezdjük el ennek az eseménynek az újraértelmezését. A történész kiemelte, hogy Európában sehol nem fogalmaztak meg ilyen szándékot. Az európai programok kimerültek abban, hogy megismételjék a nagynak nevezett háború 100 éven keresztül szajkózott értelmezését, azt a mesét, melyet a győztesek alakítottak ki.

Magyarország hat évet szánt arra, hogy foglalkozzunk a XX. század legjelentősebb eseményével, mely meghatározta az egész XX. századot, és melynek utóhatásai és következményei ma is itt vannak velünk. Hazánk fordította a legtöbb energiát ennek az európai polgárháborúnak a megértésére, egy új értelmezési keret megteremtésére. Erre azért is volt szükség, hogy világossá tegyük a magunk és a közép-európai szomszédjaink számára is, a háborús logikától átitatott százéves magyarázatok akadályozzák azt, hogy sikeresek lehessünk a jelenben és a jövőben. Mert olyan elfogult és hamis gondolati konstrukciókat tartanak életben, melyek az együttműködés ellenében hatnak, hiszen továbbra is életben kívánják tartani azt a hamis felosztást, ami győztesekre és vesztesekre oszt bennünket, és nem enged utat annak a felismerésnek, hogy az 1914-ben kezdődő 100 éves háború egész Európát vesztessé tette. 

Osztrák-magyar katonák a keleti fronton 1916-ban.Forrás: Getty Images/General Photographic Agency

Ezért friss szemmel néztek a múltra, Magyarországra hívták a világ elismert történészeit, értelmeztek, elemeztek, értékeltek. Kötetek egész sora tartalmazza az új ismeretanyagot, díjazott honlapot hoztak létre, pályázatokat írtak ki, dokumentumfilmeket állítottak össze, és a Várkert Bazárban már ebben az új, friss szemléletben készítették el az I. világháborúról szóló kiállítást. 

Miért végezte ki magát az európai civilizáció, mely 500 éven át a világ vezető gazdasági és kulturális mozgatóereje volt? - tette fel a kérdést Schmidt Mária. A főigazgató büszke arra, hogy a rettenetes nagy hamu alól sikerült kimentenünk saját történetünket.

Mert a XX. század egyik legkeserűbb tapasztalata éppen az, hogy a mi történetünket mások próbálták elmesélni helyettünk, nekünk, és még az emlékeinket is szelektálni akarták. 

Mostanra azonban már úgy beszélhetünk a XX. század legnagyobb tragédiájától, mint bármely más szuverén nemzet. 

A főigazgató kiemelte a kormányzati támogatás részeként az I. világháborús emlékművek felújítását és a pedagógusképzést. Hat év alatt 762 emlékmű újult meg és 69 új emlékhely létesült. Országos pedagógusképzési programjukból pedig közel 1000 iskolából mintegy 5250 tanár vett részt. 

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója beszédet mond az első világháborús centenáriumi megemlékezés-sorozat online záróeseményén a Terror Háza Múzeumban 2021. január 20-án.Forrás: MTI/Illyés Tibor

Schmidt Mária mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vállalt ebből a hatalmas feladatból. 

Rétvári Bence államtitkár elmondta, hogy  Magyarország kormánya méltóképpen emlékezett meg a nemzet hőseiről.  Ha egy ország, egy kormányzat megemlékezik a hőseiről, akkor méltó a jövőjére, ha elveszíti a múltját, akkor könnyen elveszítheti a jövőjét is az államtitkár szerint.

Annyi magyar katona halt meg az első világháborúban, amennyi soha azelőtt és soha azután sem. Rétvári úgy fogalmazott, hogy aki Magyarországért, a hazájáért küzd, az hős, ha pedig soha nem tért vissza, akkor háborús hősként a nemzetnek a halottja is. Kötelesség megemlékezni róla, ahogy tettük mi is több esztendőn keresztül, hiszen a legnagyobb áldozatot hozták a nemzetért, feláldozták az életüket, ezért a nemzet örökre hálás, és örökre emlékezni fog rájuk - mondta, hozzátéve, hogy a magyar hazát, magyar nemzetet szolgálták.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mond beszédet az első világháborús centenáriumi megemlékezés-sorozat online záróeseményén.Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az emlékév mindenkit megszólított, mindenki számára nyújtott lehetőséget a bekapcsolódásra, és remélhetőleg a járvány elmúltával még sokan fel tudják majd keresni azt a kiállítást a Várkert Bazárban, amely korábban nem látható és nem érzékelhető módon mutatja be nemcsak a világháborúnak a hadi eseményeit, hanem mindent, ami a körül volt, ami megváltoztatta az életet.

Az Emmi államtitkára két epizódot emelt ki, 1914-et, a világháború kezdetét, és 1920-at, a trianoni diktátum időpontját. Elmondta, hogy Magyarországnak nem volt érdeke, hogy a hadüzenet megtörténjen, a monarchiában azonban Magyarországnak nem volt arra lehetősége, hogy nemzeti érdekeit érvényesítse, és hogy nem tudta érvényesíteni a nemzeti érdekeit, az Trianonhoz is elvezetett. Úgy fogalmazott, hogy féltenünk és őriznünk kell tehát nemzeti szuverenitásunkat, mert helyettünk mások jó döntést nem tudnak hozni, csak mi, magyarok.

Ez az egyik legfontosabb konklúziója a világháború elejének. Úgy folytatta, lehet, hogy nem csak az számított a világháború végén, hogy ki volt a győztes, és ki volt a vesztes oldalon. Németországnak és Ausztriának is sokkal kisebb csapást kellett elviselni a háború végén, pedig ők is a vesztes oldalon álltak.

Forrás: AFP/Dpa

Rétvári feltette a kérdést, hogy lehet az, hogy azonos hadi helyzetben sokkal rosszabb békére kényszerítették Magyarországot? Azok az országok, amelyek ki tudtak állni nemzeti érdekeikért, amelyek egységesek voltak, amelyek időben oda tudtak menni a tárgyalóasztalhoz - és nem azzal voltak elfoglalva, hogy lefegyverezzék a saját hadseregüket -, sokkal kevésbé jártak rosszul, mint Magyarország. Mire a magyar tárgyalóküldöttség kiért a trianoni palotába, addigra a fontosabb kérdéseket már el is döntötték nélkülünk - hívta fel a figyelmet Rétvári.

Mi a konklúzió? Hogy minden esetben a nemzeti érdekekért ki kell állni, minden esetben a magyar nemzeti érdekeket meg kell jeleníteni. Ezért volt fontos többek között erre emlékeznünk, erre az időszakra, az első világháború időszakára, hogy megadjuk a tiszteletet, megadjuk a tisztességet azoknak, akik a világháborúban az életüket elvesztették vagy hadifogságba kerültek, vagy hadirokkantak, hadisérültek lettek, és úgy élték a hátralevő éveiket - sorolta Rétvári Bence.

Vissza kell emlékeznünk, és tanuljunk a történelemből, hogy Magyarország számára a jövőben milyen utat kell követni - jelentette ki beszédében az Emmi államtitkára.