Schmidt Mária: Az értelmiség proxy háborúja

SCHMIDT Mária
Budapest, 2021. január 20. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója beszédet mond az első világháborús centenáriumi megemlékezés-sorozat online záróeseményén a Terror Háza Múzeumban 2021. január 20-án. MTI/Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
A liberális demokrácia mára úgy az USA-ban, mint Nyugat-Európában hisztérikus, más szóval paranoiás korszakába lépett, felszámolnak mindent, ami összeköt, amire közös jövő épülhetne, beleértve a legfontosabb alapelveket: a törvény előtti egyenlőséget és a szolidaritást – írta Schmidt Mária legújabb blogbejegyzésében.
Vágólapra másolva!

Magyarországon a rendszerváltoztatás utáni első negyedszázad alatt a jobboldal területet próbált foglalni azon a kulturális térfélen, amit a kommunista baloldal negyvenöt évvel azelőtt kisajátított és egészen 2010-ig birtokolt – írta Schmidt Mária legújabb bejegyzésében a Látószög blogon. A totális kommunista diktatúra egyneműsítette a nyelvet, a tematikát, a narratívát, a történelmet, vagyis a kultúrát, annak művelőivel, rekrutációs bázisával együtt. 1989-90-re már közel félszázéves rutinnal uralták a szellemi szféra minden szegmensét – tette hozzá.

Schmidt Mária szerint a liberális demokrácia mára úgy az USA-ban, mint Nyugat-Európában hisztérikus, más szóval paranoiás korszakába lépett.

Pont az ellenkezőjét teszik. Felszámolnak mindent, ami összeköt, amire közös jövő épülhetne, beleértve a legfontosabb alapelveket: a törvény előtti egyenlőséget és a szolidaritást. Amit helyette kínálnak, azzal az eliten kívül senki nem tud, de nem is akar mit kezdeni - írta a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója szerint paranoiás korszakába lépett a liberalizmus Forrás: MTI/Illyés Tibor

Schmidt szerint a nemiség szabad megválasztása, a transzok vécéhasználati problematikája és a névmások pótszavakkal történő behelyettesítése, az elit egy szűk körén kívül senkit sem lelkesít, viszont majdnem mindenkit taszít. Hadat üzentek a kereszténységnek, a nemzetnek, a fehér embereknek, a férfiasságnak. Cserébe visszahozták a fajelméletet. Nem értékelik a tisztes munkát, a versenyt, azokat az értékeket, amelyek generációkon keresztül zsinórmértéknek számítottak – tette hozzá.

Schmidt Mária szerint ugyanakkor a közös történeten és szimbólumokon alapuló narratívaalkotástól mégis mintha újra és újra visszarettenne. Pedig ha van nemzet, amelyre igaz, hogy önmeghatározása számára a szimbólumok és a közös történet a legfontosabb, a magyar az. Mindennél jobban bizonyítja ezt, hogy Szent Koronánkra immár több mint ezer éve a magyar államiság megtestesüléseként, a legitimáció forrásaként, és egyben szakrális erőként tekintünk.