"Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy" - válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, mit jelent számára jó európainak lenni. Kifejtette, hogy a magyar felfogás szerint
Európa szuverén nemzetekből áll össze, egyes tagországok viszont az európai intézmények megerősítésére törekednek, és egyre több hatáskört adnának át Brüsszelnek.
A magyarok ezt a centralizmust a történelmi tapasztalataikból adódóan aggodalommal szemlélik - mondta. A magyar történelem vezérfonala a birodalmak elleni küzdelem, és
nem akarjuk már megint feladni a Közép- és Kelet-Európa számára 31 éve kivívott szuverenitásunkat és a jogállamiságot
- tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem lép ki az EU-ból a brit példát követve, elmondta, hogy jobb nekünk az unióban, a Brexit pedig nagy hiba volt, meg kellett volna akadályozni. Kifejtette, hogy elsősorban a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományának megőrzését várja az EU-tól.
"Olyan kulturális kontextust akarunk, amelyben jól érezzük magunkat"
- mondta.
Magyarország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is várja az EU-tól, valamint geopolitikai stabilitást és biztonságot. "Fontos nekünk, hogy egy szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot nyújt" - mondta a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy az EU-ról szóló Lisszaboni Szerződés második cikkelyében rögzített alapértékeket Magyarország természetesen teljes mértékben elfogadja. Ezeket az értékeket a magyar alaptörvény is tartalmazza - mutatott rá. Hozzátette: Magyarországon elképzelhetetlen, hogy fegyveres védelemre szorul egy zsidó intézmény.
Budapesten él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, és "társadalmi feladat gondoskodni arról, hogy a zsidó élet teljesen szabadon kibontakozhasson" - mondta Orbán Viktor.
Kiemelte: a Magyarországot ma kormányzó erők az antikommunista jogállami mozgalomból érkeztek.
Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom, hogy kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam
- mondta Orbán Viktor.
Már a helyzetet is abszurdnak tartom, hogy kérdéseket szegeznek nekem a jogállamiságról, és méltatlannak, mindenekelőtt azért, mert a bizonyítatlan vádakat soha nem kapcsolták világos, objektív kritériumokhoz - mondta.
A sajtó helyzetéről a többi között elmondta: objektív elemzések azt mutatják, hogy a kormánnyal szemben nagyon kritikus médiumok piaci részesedése jóval 50 százalék felett van. Hozzátette, hogy a kormány nem szól bele médiaügyekbe.
Családpolitikai kérdésekkel kapcsolatban egyebek mellett kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a család nő és férfi köteléke, és ez nem jelent intoleranciát. Azzal kapcsolatban, hogy egy mesekönyv körüli vitában kijelentette, hogy hagyják békén a gyerekeinket, elmondta, hogy a kötet szexuális propagandát tartalmazó meséket tartalmaz, amelyek célja a gyerekek személyiségének befolyásolása. "Magyarországon valóban van egy határ, és az emberek nagyon nagy része egyet is ért azzal, amit mondtam. Türelmesek vagyunk, de biztosítani kell, hogy a gyerekek nyugalomban fejlődhessenek" - emelte ki Orbán Viktor.
Az alkotással szembeni heves tiltakozás nagyon is indokolt, ugyanakkor nem helyes a fasizmus vagy a kommunizmus világába visszavezető jelképek használata
- mondta azzal kapcsolatban, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nevű párt egyik vezetője nyilvánosan megsemmisítette a mű egy példányát.
Az iszlámhoz fűződő viszonyról elmondta:
a magyarok nem szeretnék, hogy muszlim vallású emberek nagy számban megjelenjenek országukban és kulturális változást okozzanak életükben.
A Magyarországon tartózkodó muszlimokat mi magunk engedtük be, és ők elfogadták, hogy egy keresztény-zsidó országban élnek, és betartják törvényeinket. Ez az alapállás nem csak a muszlimokra vonatkozik. Így például "kitűnő viszonyban vagyunk a kínaiakkal, de nem szeretnénk, hogy holnap bejöjjön ötmillió kínai" - fogalmazott a kormányfő.
A menedékkérők elhelyezése körüli EU-s jogi vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy alapvetően ellenezzük az illegális bevándorlást, ugyanakkor a menedékkérők rendes ellátást kaptak, kifogás csak azzal szemben volt, hogy nem mozoghattak szabadon a befogadóközpontokon kívül. Ezért állították fel a Szerbia vagy Horvátország felé nyitott tranzitzónákat, de az unió sajnos ezt sem fogadta el. Így bezárták a tranzitzónákat, de az Európai Bizottság azt a megoldást sem fogadta el, hogy a biztonságos harmadik országokban működő magyar külképviseleteken kell benyújtani a menedékjogi kérelmeket. Ezért most egy újabb bírósági döntésre kell várni ebben a macska-egér játékban - fejtette ki Orbán Viktor.
Kiemelte, hogy
ellenez minden politikát, amely azt az érzést kelti a segítségre szorulókban, hogy a megoldás a bevándorlás Európába, hiszen így mindenki nekivágna az életveszélyes és megpróbáltatásokkal teli útnak.
Mint mondta, Magyarország betartja azt a nemzetközi szerződésekben lefektetett szabályt, amely előírja, hogy az otthonukból alapos okból menekülő embereket megilleti a befogadás joga egy biztonságos országban. Azonban nincs olyan nemzetközi jog, miszerint ki lehet választani ezt az országot.
A magyar hozzáállás szerint a segítséget kell eljuttatni a rászorulókhoz, és nem a problémákat behozni, ezért alapították meg a Hungary Helps segélyszervezetet, amely az ország nagyságához képest igen tekintélyes méretű - fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy
egyfajta Marshall-tervet kell elindítani az afrikai és közel-keleti országoknak, amelyekből a migránsok jönnek.
Kiemelte, hogy az EU felfogása a menekültek befogadásáról jóval túlterjeszkedik a menekültek helyzetéről szóló nemzetközi egyezményben lefektetett jogoknál. Sajnos, ez a felfogás lett a politikai mérce, és azonnal fekete báránnyá lesz, aki nem osztja ezt a politikát - mondta. A többi között hozzátette, hogy
a következő húsz évben a migráció lesz az európai civilizáció nagy kérdése,
és ebben a kérdésben a nemzeti parlamenteknek kell dönteni. Hangsúlyozta, hogy Magyarország kulturális és vallási értelemben nagyon sokszínű ország, amelyben konfliktusok nélkül, harmonikusan élnek együtt vallások és világnézetek.
Szeretjük a sokszínűséget a saját kultúránkon belül, de ami kívülről jön, azzal nagyon óvatosak vagyunk, azért is, mert kis ország vagyunk
- mondta Orbán Viktor.
Az interjú készítői által a németek ellen irányuló világháborús retorikaként jellemzett beszédmódjáról Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy szavai soha nem irányulnak a németek ellen, és mivel nem is a németek, hanem a magyarok választják meg hivatalába, nem a németeknek, hanem a magyaroknak címezi szavait.
Vezető német politikusok Magyarországról tett kijelentéseit idézve hozzátette, hogy általában véve javítani kellene a politikusok szóhasználatán, és verbális leszerelésre lenne szükség.
Kiemelte: a 2015-ös menekültválságban megmutatkozott, hogy a német politika egy posztkeresztény és posztnemzeti Európában hisz, amelyben a magyarok nem hisznek.
Ebben a helyzetben toleránsnak kellene lennünk egymással, és ki kellene mondanunk, hogy ti úgy gondolkodtok, mi meg így, de ettől még lehetünk barátok.
A németek azonban azt mondták, hogy úgy kell gondolkodni a migrációról, mint a németek többsége. A magyarok ezt nem akarják, ami visszatérő feszültséget okoz a kétoldalú kapcsolatokban. Ez a magyar olvasat az utóbbi öt évről - mondta Orbán Viktor.
Mások mellett szólt Angela Merkel német kancellárról is. Szavai szerint a politikus erős asszony, aki két keresztet cipel: a német és az európai politikát, mégis mindig egyenesen jár, amiért tisztelet illeti.