Hogyan lett a volt kormányfő egy történelmi bukást követően újra a baloldal vezetője? Ehhez kellett az anyagi függetlenség és az Apró család védőszárnya - írta a Magyar Nemzet cikksorozatának második részében.

Az első részben a lap bemutatta, hogyan használta fel mozgalmi múltját és kapcsolatrendszerét Gyurcsány Ferenc ahhoz, hogy elérje első üzleti sikereit a rablóprivatizáció időszakában. Amikor családi cége, az Altus megszerezte az első nagy megbízásokat, már elválaszthatatlanul ott volt mellette Szilvásy György.

A Szalay utca 4. alatti ingatlan és a balatonőszödi pártüdülő azonban csak apró az igazán nagy bizniszekhez képest, amelyek akkor találják meg Gyurcsányt, miután beházasodik az óriási befolyással rendelkező Apró családba.Gyurcsány tulajdonképpen anyósa, Apró Piroska révén lesz milliárdos baloldali oligarcha, és teremti meg azt a pénzügyi önállóságot, amely a politikai térben behozhatatlan előny.

A második szabad választásokon, 1994-ben a posztkommunisták visszatértek a hatalomba, Horn Gyula lett a miniszterelnök. Gyurcsány Ferencnek ez az esztendő a magánéletben, a következő pedig az üzletben hozott nagy sikert - írja a Magyar Nemzet. Gyurcsány ekkor ismerte meg későbbi harmadik feleségét, Dobrev Klárát, néhány hét múlva oda is költözött hozzá a Szemlőhegy utca 42.-be. Dobrev Klára édesanyja a nagy hatalmú, vezető kommunista családból származó Apró Piroska, aki akkoriban Horn Gyula kormányfő kabinetfőnökeként dolgozott. Apró Piroskának óriási szerepe volt abban, hogy Gyurcsány végül hová jutott.

Dobrev Klára és Gyurcsány FerencForrás: MTI/Máthé Zoltán

A hírhedt Apró-villa

A szóban forgó épületnek komoly történelmi múltja van. A villát 1939-ben a Weiss Manfréd alapította Ferroglobus Rt. igazgatója, Sebestyén Aladár és neje, Grünwald Róza vásárolta. A tulajdonosokat a nyilasok nyilvántartásba vették a faji törvények alapján. Valahogy mégis túlélték a háború poklát, az 1949-es és az 1950-es budapesti telefonkönyvben újra a Szemlőhegy utca 42. lakóiként szerepelnek.

Rákosi Mátyás hatalomra kerülése után azonban a villát államosították, az egykori zsidó tulajdonosoktól elvett épületbe Apró Antal költözhetett be. Apró Piroska és lánya, Dobrev Klára a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást" 1995-ben vásárolta meg a II. kerületi önkormányzattól. A vételár alig tíz százalékát kellett letenniük, a maradékot 25 év alatt törleszthetik.

A villát ezt követően társasházzá alakítják, ráhúznak egy emeletet, úszómedencét építenek benne. Elkülönített lakrészeket alakítanak ki Dobrev Péternek és Apró Piroskának, illetve Dobrev Klárának és az időközben odaköltöző Gyurcsánynak. Érdekesség, hogy a családdal kezdetben még egy épületben, a földszinten lakott a forradalom utáni megtorlások és a nagy egyházellenes perek idején legfelső bírósági elnök Jahner-Bakos Mihály özvegye, de ő – a haszonélvezeti jog fenntartásával – továbbadta lakását Apró Piroskának. Az ingatlanban lévő lakások, amelyek alapterülete összesen majdnem félezer négyzetméter, így teljesen az Apró család tulajdonába kerültek.

Kivételes életút

Apró Piroska mindössze kilencéves volt, amikor apja, Apró Antal az 1956-os forradalom leverése után a Kádár-rendszer egyik legfontosabb vezetője lett. A két kommunista fejes szoros viszonyát mutatja, hogy Apró és Kádár a Rózsadombon is telekszomszédok lettek. Apró Piroska egy moszkvai internátusban nevelkedett, majd külkeres pályán kezdett dolgozni. Az 1970-es évek elején a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt.

Róla és bolgár férjéről, Petar Dobrevről több korabeli, rendszerváltás utáni sajtócikk is feltételezte, hogy munkakörük jellege miatt együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal.

Miután Gyurcsány bekerült a családba, cége, az Altus újabb sikert könyvelhetett el. Még ugyanabban az évben, Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején egyszerűsített privatizációval megszerezte a gazdasági-pénzügyi oktatásban piacvezető Perfekt Rt.-t.

A társaság jogelődjét a pénzügyi tárca képzési igényeire hozták létre 1950-ben. A szervezet a hetvenes évek végétől a rendszerváltásig – a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézeteként (PMTI) – az akkori tanácsrendszer és az állami vállalatok szakembereit oktatta, elsősorban számviteli ismeretekre. A nyolcvanas évektől számtalan neves kádert képző elitintézmény 1993-ban alakult önálló céggé és került az Állami Vagyonügynökség tulajdonába, amely 1995 decemberében értékesítette. Az egyre jobban jövedelmező cég vezetését 1998-tól Szilvásy György vette át, aki ezt megelőzően, 1995 és 1998 között, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára volt.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, a Horn-kormány ciklusának második felében számos tanácsadói megbízást kapott Gyurcsány cége, az Altus, elsősorban a Szilvásy vezette tárca háttérintézményeitől.

A teljes cikk a Magyar Nemzetben olvasható, ahol még szó van arról is, hogyan szerezte meg az Altus az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalatot, a Motimot, de írnak a Fortus és az Energol Rt. ügyeiről is.