Célunk, hogy újra a világ lótenyésztésének egyik ékköve lehessünk - interjúnk a Ménesgazdaság vezetőjével

Célunk, hogy újra a világ lótenyésztésének egyik ékköve lehessünk, otthont adva nemcsak a magyar lovasélet, de a világ összes lovasának is - nyilatkozta az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatói feladatokat ellátó állattenyésztési ágazatvezetője az Origónak. Cseri Dáviddal többek között célokról, sikerekről, a világ lovas térképéről, amelyre Magyarország visszakerült, és a villámgyors Favory XXX-es törzsménről beszélgettünk.

Origo: A magyar fogathajtás történetének egyik legeredményesebb lova, a lipicai fajtájú, szilvásváradi Ménesgazdaságban született Favory XXX-es törzsmén, akivel a kiváló magyar versenyzők, a Lázár-testvérek számos nemzetközi győzelmet értek el. A Favory XXX-es óta kevés ilyen sikeres lipicaink volt, mit gondol, hogyan lehetnének újra ilyen kaliberű lovaink?

Annak ellenére, hogy a lipicai hazánk és a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, a hagyományos értékeink ápolása mellett, szakavatott szelekcióval a lipicai ló a modern sportteljesítmények elérésében is a társunk lehet. A lipicai az egyik legnemesebb lófajta, amely intelligenciájával, kitartásával, szervezeti szilárdságával és mindenekelőtt teljesítményével is kitűnik a társai közül.

Erre kiváló példa az említett, a tenyésztésben ma is részt vevő Favory XXX-es törzsménünk, amely a világ legeredményesebb maratonlova címet is magáénak tudhatja.

Az ehhez hasonló eredmények eléréséhez a párosítási tervek következetes megalkotása mellett rendkívül fontosnak tartom a lovak nyomon követését már egészen csikókoruktól kezdve. Szerencsére Szilvásváradon lehetőségünk van a fajtának leginkább kedvező, hegyi legelőkre alapozott lótartásra, amely alapfeltétele a lovak kondíciójának, egészségüknek és fajtajellegük megtartásának is. Mindez azt jelenti, hogy lovaink hároméves korukig szinte érintetlenül élnek a Bükk-hegységben, majd megkezdődik a nyereg alatti és a fogatba való kiképzésük is, egyedtől függően.

Fotó: Pintér András

Abban nincs vita, hogy a lipicai fajta népszerűsítése és a hozzá méltó, a világ lovassportjában való helyének visszafoglalására elsősorban a sportkipróbálásokon van lehetőség, és természetesen a megmérettetéseken elért sikerek viszik leginkább a fajta hírét, ahogyan történt az 1984-es világbajnoki eredmények után is.

Origo: 2020. október végén immár huszonegyedik alkalommal tartották a hagyományos Őszi Lipicai Lóárverést. Hogy látja, kik vásárolnak ma magyar tenyésztésű lipicait?

A tavalyi őszi lóárverésünkön rekordösszegekért keltek el a csikók, az eddigi árak kétszereséért, mintegy 1,5 millió forintos átlagáron. Azt gondolom, mindez jól igazolja a fajta presztízséért folytatott törekvéseinket. Ráadásul az idei lóárverésünket a járványhelyzetre való tekintettel egy online aukció is követte, a világon elsőként mi bocsájtottunk online árverésre lipicai fajtájú lovakat, amelyeket a fajta tenyésztői bizottsága választott ki a Ménesgazdaság éves tenyészszemléjén.

Büszkén és bátran kijelenthetjük, hogy a hagyományos szilvásváradi lipicai lóárverés hazánk ezirányú lóeladási formájának a sikertörténete.

A második világégés után Széchenyi István örökségét megtagadva, hosszú évtizedekig nem voltak ilyen jellegű árverések, pedig hány lovas kultúrtörténeti sorsfordító ötletek születtek meg az ezeken zajló párbeszédek és üzletkötések során. Elődöm, Dallos Andor igazgató úr e hatalmas űrt felismerve hívta életre több mint két évtizede Dr. Pataky Balázzsal és Kovács Ádámmal a lipicai fajta árverését. Az elmúlt két évtizedben számos lipicai ló talált gazdára hazánkon kívül a világ számos kontinensén, köztük a dél-amerikai Chilében is. Európán belül kiemelkedően sok egyed került Dániába, melynek egyik oka az, hogy a fajta első vonalalapító ménje, Pluto, a dán királyi ménesből származik. Bízom benne, hogy a jövőben minél magasabb áron sikerül lovainkat értékesíteni, amely tovább erősíti a fajta nívóját.

Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatói feladatokat ellátó állattenyésztési ágazatvezetője Fotó: Berecz András

Origo: Hogyan befolyásolja a Ménesgazdaság életét a koronavírus okozta járványhelyzet?

Úgy gondolom, hogy a körülményekhez képest a lehető legzavartalanabbul működött a Ménesgazdaság tevékenysége az első, tavaszi hullám alatt. Lovakról lévén szó, azok ellátása és kiképzése minden helyzetben folyamatosan kell, hogy működjön, természetesen a munkatársak egészségének megőrzése mellett. A járványhelyzet legnagyobb hatással az idegenforgalmi tevékenységünkre van, ahogy a pandémia tavaszi kirobbanása idején, úgy most, a második hullámban is zárva kell tartanunk a látogatóközpontjainkat, ráadásul tavaly tavasszal az első lovas sportversenyeinket is halasztanunk kellett.

2020 nyarán, a visszaesés után, a korlátozások enyhülésével azonban mind a Ménesgazdaság, mind a sportrendezvényeink látogatottsági mutatói rekordokat döntöttek, a résztvevők és az érdeklődők tekintetében is. Sajnos a legnagyobb kiesés a nemzetközi rendezvényeink megtartására volt hatással. Közel tíz esztendő után tavaly nyár végén ismét nagyszabású éjszakai lovas gálát terveztünk tartani, amit a koronavírus miatt a 2021-es évre kellett halasztanunk csakúgy, mint a nemzetközi patkolókovács-versenyt vagy a nemzetközi filmes kaszkadőrfesztivált, pedig ezen programok mindegyike több ezres tömegeket mozgathatott volna meg.

Fotó: Pintér András

Origo: Az elmúlt időszakban több jelentős fejlesztés is történt a Ménesgazdaság életében, nemsokára új kiállítás is nyílik. Mire számíthatnak a szilvásváradi lipicai méneshez először látogatók?

Az idegenforgalom tekintetében látogatottságunk a tavalyi nyár folyamán számos alkalommal többszörösére nőtt a 2019-es szezonnak. A fajtatörténeti kiállításnak éppúgy töretlen a sikere, mint a kocsimúzeumunknak, amely a ménesudvarban helyezkedik el, így egyúttal az éves csikószaporulatot is megcsodálhatják az ide látogatók. Több mint két esztendeje már a parádi Cifra istálló is az irányításunk alá tartozik, amely eklektikus stílusával világszinten is egyedülálló intézmény. Az elmúlt időszakban a szálláshelyeink kihasználása is nőtt, a hétvégéinkre szinte egész nyáron minden szobánk telt házzal üzemelt.

Fotó: Berecz Edina

Nem mindenki tudja, de a Ménesgazdaság két unikális szálláslehetőséggel is várja a látogatókat. Amíg a Pluto szállón vendégeink törzsmének felett aludhatnak, addig a csipkéskúti apartmanházainkban közvetlen részesei lehetnek a Bükk-fennsík varázsának, amely semmit sem változott a ménes 1952-es ideérkezése óta.

Az új Lipicai Lovasközpont 2018-as átadásával pedig ismét visszakerültünk a világ lovas térképére, az olimpiai szintű aréna a tavalyi versenyszezonban is kitűnőre vizsgázott, így megnyílt az út a világversenyek rendezése felé is.

2021-ben mindhárom szakágban – fogathajtás, díjlovaglás, díjugratás - Szilvásvárad Masters néven nemzetközi versenysorozatnak is otthont adunk majd. Az említett szakágakban 3 csillagos szinten rendezünk versenyeket, a díjugratás tekintetében ez még sosem fordult elő a fővároson kívül. Emellett a voltizs után idén is egy új szakágat szeretnénk bemutatni, a távlovaglást. A világon kevés olyan lovas létesítmény van, amely szinte az összes létező lovas szakágnak versenyhelyszínt tud biztosítani.

A Szilvásvárad Masters verseny Forrás: http://menesgazdasag.hu/hu/

A Lovasközpont nyújtotta lehetőségeinket kihasználva a sportrendezvényeken túl kulturális programoknak is szeretnénk teret adni, a helyhez méltó előadókat felkérve. Az Egri Dobó István Múzeummal együttműködve pedig a közeljövőben új kiállításunk fog nyílni a Lipicai Lovasközpont kiállítótermében, ahol bemutatjuk az építkezések előtt a lovaspálya területén feltárt 3000 éves bronzkori lovasszobrokat is. Úgy érzem ez a felfedezés egy égi visszaigazolás is a lipicai ménes szilvásváradi létjogosultságára.

Origo: Ön már több mint egy éve vezeti a szilvásváradi Ménesgazdaságot, mit tudott egy esztendő alatt megvalósítani az elképzeléseiből, és milyen vezetői tervei vannak a jövőre nézve?

Úgy gondolom, hogy sok területen sikerült még tovább fejlődnünk, átalakítottuk a lókiképzés folyamatát, illetve visszatértünk a teljesen legeltető tartásmódra is.

A célunk, hogy újra a világ lótenyésztésének egyik ékköve lehessünk, otthont adva nemcsak a magyar lovasélet, de a világ összes lovasának is.

Az elmúlt esztendőben a pandémia ellenére számos sikeres rendezvényt tudhatunk magunk mögött, ráadásul ahogy azt már említettem, a fogathajtó, a díjlovas és a díjugrató szakágakban is rekordot döntöttünk az induló lovasok és a közönség tekintetében is. A díjugrató championátus döntőjében, Szilvásvárad történetében először közel 300 ló versenyzett három napon keresztül, olykor több mint 2000 látogató előtt.

Fotó: Pintér András

Ahogy azt már említettem, fontosnak tartom, hogy változás történt lovaink kiképzésének a tekintetében is, amely alapvető feltétele a tenyésztői munka sikerre vitelének. Minden lovasunkhoz és hajtónkhoz „saját" lovak lettek beosztva, így végig nyomon követhetjük az egyed fejlődését. Olyan szakemberek segítik munkánkat, mint Dallos Gyula örökös magyar bajnok díjlovas, Pénzes Gábor lókiképző, ifj. Galbács Ferenc és Váczi István válogatott fogathajtóink. Büszkeséggel tölt el, hogy Ménesgazdaságunk lovasai igen biztató eredményeket értek el az idei versenyszezonban, Mikó Tamás lovasunk például hatodik helyen végzett az országos díjlovasbajnokságban. A Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében pedig a Ménesgazdaság területén iskolai lovasoktatás is folyt.

Mindezeken túl számos fejlesztés is megvalósul a ménes életében, az istállókat és környezetüket méltó módon felújítottuk, megújult a marócpusztai istállók, illetve a Pluto szálló teteje is, és az országban egyedülálló módon sok év után a parádi Cifra istállónkban minden őshonos lófajtánkból tudunk lovakat felvezetni a nagyközönségnek. A sétakocsikázás szolgáltatásként osztatlan sikert aratott, csakúgy, mint Marócpusztán, ahol kiszolgáljuk a balatoni idegenforgalom igényeit.

Nemzetközi kapcsolatainkban is számos előrelépés történt, szinte minden európai lipicai ménessel megerősítettük az együttműködést, amelynek köszönhetően folytatódhat a tenyészcsere program. Tavaly augusztusban ráadásul a ménes történetében először ellátogatott hozzánk a bécsi spanyoliskola igazgatója a piberi szövetségi ménes vezetőjével, illetve a Nemzetközi Lipicai Szövetség képviselőjével.