Nagyot csökkent 2010 óta a szegénység Magyarországon

Az elmúlt 10 évben Magyarországon nemcsak a szegénységnek kitettek aránya csökkent jelentősen, hanem a vagyoni és a jövedelmi egyenlőtlenségek is sok uniós országnál kisebbek. Fontos, hogy az elmúlt 10 évben a legrosszabbul keresők nagyobb jövedelemnövekedést értek el, mint a leggazdagabbak - vagyis a jövedelmi különbségek csökkentek.

Az elmúlt tíz év hazai felzárkózási szakaszának egyik legnagyobb eredménye, hogy a növekedési hatások, vagyis a gazdaság állapotának folyamatos javulása a társadalom széles körében érezhető volt. Az elmúlt évtizedben a magyar vagyoni és jövedelemalapú egyenlőtlenségi GINI-mutatók, valamint a szegénységi arányok javultak, értékük alacsonyabb, mint az uniós átlag - vagyis az uniós átlagnál kisebb az egyenlőtlenség és a szegénység. De most nézzük meg a konkrét adatokat!

Az elmúlt 10 évben jelentősen csökkentek a jövedelmi különbségek Magyarországon Fotó: Csudai Sándor - Origo

Míg az unióban nőtt, addig Magyarországon csökkent a szegénység mértéke

Az Európai Unió területén átlagosan a szegénységi arány, vagyis a szegénységi küszöb alatt élők száma 2010 és 2019 között 16,5 százalékról 0,3 százalékponttal 16,8 százalékra emelkedett. A szegénységi küszöb azt mutatja, hogy milyen arányban találhatóak meg az adott országban azok, akik az országos medián jövedelem 60 százaléka alatti jövedelemmel rendelkeznek.

Jól látszik, hogy Magyarországon a szegénységi arány jóval kisebb, mint az EU sok országában Forrás: Origo

Hét tagállamban, Romániában (23,3 százalék), Lettországban (22,9 százalék), Bulgáriában (22,6 százalék), Észtországban (21,7 százalék), Spanyolországban (20,7 százalék), Litvániában (20,6 százalék) és Olaszországban (20,1 százalék) a lakosság több mint egyötöde volt kitéve a szegénységnek 2019-ben. A szegénységi arány a tagállamok közül Csehországban 10,6 százalék, Szlovéniában 12 százalék, Szlovákiában 11,9 százalék, Finnországban 11,6 százalék és Magyarországon 12,3 százalék volt a 2019-ben.

Jól látszik tehát, hogy hazánk és a teljes közép-európai régió nagyon jól áll uniós összevetésben.

Sokkal jobban állunk, mint az uniós átlag

A GINI-mutató tekintetében először annak vagyoni részét érdemes megnézni.

Mi az a vagyoni GINI-index?

A vagyoni GINI–index azt mutatja be, hogyan oszlik el egy gazdaságban rendelkezésre álló vagyon (ingatlan, tőke és ingó vagyon) a népességen belül. Minél kisebb az értéke, annál kisebb a társadalomban az egyenlőtlenség.

A vagyoni egyenlőtlenség a fejlett országokban az átlag felett alakul, a legmagasabb vagyoni egyenlőtlenséggel Hollandia (90,2 százalék), Dánia (86,7 százalék) és Svédország (83,8 százalék) rendelkezik. 2019-ben a visegrádi régióban, Csehországban 72,5 százalékos, Lengyelországban 67,7 százalékos, Magyarországon 66,3 százalékos, míg Szlovákiában 49,8 százalékos volt a mutató értéke.

A vagyoni egyenlőtlenség tekintetében is jobban áll hazánk, mint az EU Forrás: Origo

Mi az a jövedelmi GINI-index?

A jövedelmi GINI-index azt mutatja be, hogyan oszlik el egy gazdaságban a megkeresett jövedelem a népességen belül. A számítása a háztartások szintjén történik (a háztartás valamennyi tagja jövedelmének összesítésével), a háztartások tagjainak száma és életkora alapján súlyozva. Minél kisebb az értéke, annál kisebb a társadalomban az egyenlőtlenség.

Ha a jövedelmi GINI-indexet nézzük, akkor pedig az látszik, hogy a fejlett országokban kevésbé jelentős Hollandia (26,8 százalék), Dánia (27,5 százalék) és Svédország (27,6 százalék), a feltörekvő országokban azonban jelentős különbségek vannak, a legmagasabb Bulgáriában (40,8 százalék), Litvániában (35,4 százalék) és Lettországban (35,2 százalék).

2019-ben a visegrádi régióban, Lengyelországban 28,5 százalékos, Magyarországon 28 százalékos, Csehországban 24 százalékos, míg Szlovákiában 22,8 százalékos volt a mutató értéke.

A jövedelmi egyenlőtlenség tekintetében is több régiós országot előzünk Forrás: Origo

A legkevesebbet keresők bére nőtt a legjobban

Az elmúlt 10 évben lezajlódó hazai jövedelmi átalakulásokat nagyon jól mutatja az is, hogy a legkevesebbet keresők jövedelme több mint kétszeresére nőtt, míg a legjobban keresők esetében csak 80 százalékos bővülés történt.

Azaz a legalsó jövedelmi ötöd munkajövedelmének növekedési üteme meghaladta a legfelső ötödét.

A legnagyobb mértékben a középső három jövedelmi ötöd jövedelme növekedett, a második és harmadik ötödben, 130 százalékkal, míg a negyedikben is több mint 100 százalékkal, azaz a duplájára növekedett.

Nagyot nőtt a legkevesebbet keresők jövedelme Forrás: Origo

Az előbb bemutatott ábrák világosan mutatják, hogy

Magyarországon nemcsak a szegénység, hanem a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek is jelentősen csökkentek a mögöttünk hagyott évtizedben.