„Nikotin füst nélkül" címmel tartott előadást február második hetében a téma egyik kiemelkedő kutatója, Clive Bates. Az elismert szakember a legfrissebb adatok ismertetésével, a közegészségügy perspektívájából megközelítve többek között arra kereste a válasz: Vajon a füstmentes technológiák képesek-e csökkenteni emberek millióinak – a cigarettázás miatt bekövetkező – korai elhalálozását az elkövetkező évtizedekben?
„A cigarettázást hihetetlenül romboló szokásnak tartom, – kezdte előadását erőteljes állásfoglalással Clive Bates – hiszen sokan nem észlelik azonnal közvetlen, negatív hatásait, és a halál pedig csak évtizedekkel később következik be. Akik egész életükben cigarettáznak, mintegy 10 évvel kevesebbet élnek – ez azt ártalom profilja" – mutatott rá. „Ennek köszönhetően kétszerese az esélye egy szívrohamnak, de komoly egészségkárosító hatása van a tüdőre, a vérkeringésre, a csontokra, az agyra, szájra, torokra, gyomorra és a bőrre is, ráadásul rendkívül költséges szokás.
A szakember friss adatokra hivatkozva £3760-ra teszi évente a cigarettázás költségét, amely mintegy másfélmillió forintnak felel meg. A szakember napi egy dobozzal számolt, amely magyar viszonylatban az 1600-as átlagárral is közel 600.000 forintot jelent.
Clive Bates jelentős változásként jelölte meg, hogy „a múlthoz képest a függőséget okozó nikotint napjainkban már úgy is a szervezetünkbe lehet juttatni, hogy a cigarettázás helyett más, kevésbé ártalmas, füstmentes alternatívát használunk."
„Friss kutatások bizonyítják – ismertette az előadó – hogy a korai halálozásért évente mintegy 96.000 esetben a dohányzás tehető felelőssé az Egyesült Királyságban, amely önmagában több, mint az elhízás, az alkohol, a baleset, a drog, és a HIV-fertőzés összes áldozatának a száma, hasonló periódusban vizsgálva." Clive Bates előadásában adatokkal támasztotta alá, hogy dohányzás szoros összefüggésben áll a foglalkoztatottság hiányával, kétkezi munkával, az alacsony fokú iskolázottsággal, a mentális egészség mértékével, a hajléktalan státusszal, és a rabsággal. Michael Russel-re hivatkozva kijelentette, hogy az emberek a cigarettát a nikotin miatt fogyasztják, de a kátrány miatt haláloznak el. Sokan még mindig elsősorban a nikotint tartják a különböző, cigarettázással összefüggésbe hozható betegségek kialakulásért leginkább felelős anyagnak, holott tudomány mai állása szerint az égés során keletkező füst a cigizéssel kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Az ebben lévő káros anyagok pedig nemcsak a fogyasztójára, de a környezetükben élőkére is hatással vannak – emeli ki a szakember.
Napjainkban már számos füstmentes technológián alapuló termék kapható, melyek működése és hatása is jelentősen eltérő. Ilyen például az elektronikus cigaretta, a dohányhevítéses technológiák, vagy az ezektől merőben eltérő elven működő, szájon át bevehető nikotintartalmú termékek, dohánymentes készítmények is.
Egy 2013-től 2020-ig tartó felmérés is említésre került az előadás során, mely a brit népesség véleményét vizsgálta az említett termékekkel kapcsoltban. „A megkérdezettek kezdeti 8%-áról 34%-ra emelkedett azok aránya, akik szerint a füstmentes technológiák ugyanolyan károsak, mint a cigarettázás. Az ártalomcsökkentést a csökkenő kockázat és az alternatív nikotin-beviteli módokra váltó fogyasztók szorzataként lehet meghatározni számokban" – foglalta össze a szakember.
„Az Egyesült Királyság legfrissebb, éves közegészségügyi jelentése szerint a dohányt nem égető, nikotintartalmú termékek megjelenése és fejlődése jelentősen csökkenti az ártalmakat a cigarettához képest, és megvan bennük az a potenciál, hogy megzavarják a cigarettázás 120 éves dominanciáját. Ez megváltoztatná az erőviszonyokat azáltal, hogy visszafordítja a cigaretta okozta világjárványt a nikotin leválasztásával a halálos, belélegzett füstről" – fogalmazott Clive Bates.Feladatunknak kell tekintenünk, hogy az elkövetkező periódusokban kétszer ilyen hatékonyak legyünk.
Az ártalomcsökkentést célzó termékek használatának jelentősége nem pusztán abban rejlik, hogy az illető nem hal bele a dohányzás ártalmaiba, hanem számos, a társadalom egészségének szempontjából is előnyös hatása van.– emeli ki az előadó, aki a társadalom egészsége érdekében hangsúlyozta: az ártalomcsökkentésnek nem célja, hogy a cigarettától eltérő nikotintartalmú termékek „értékét" népszerűsítse, épp ellenkezőleg, határozottan a népesség minden tagja számára aláhúzza, hogy a cigarettázás ártalmai úgy kerülhetők el, ha teljes mértékben tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától.
Azonban, ha valaki sajátos okból nem teszi le a cigit, és egy füstmentes technológiát választ, azzal nemcsak saját magát, de a környezetét is jóval alacsonyabb kockázatnak teheti ki, ily módon társadalmi felelősségvállalásról téve tanúbizonyságot.Clive Bates utalt rá: kevesen tudják, de a cigarettázás elsődleges veszélyforrása maga az égés, és a kémiai folyamat során keletkező káros anyagok. Egy szál cigi meggyújtását követően többezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe, köztük 93 olyan, amelyekről az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA megállapította, hogy káros, vagy potenciálisan káros.A szakember a cigarettázást és az egyéb, korábban hivatkozott termékeket összehasonlítva arra jutott, hogy bármilyen szektorról is legyen szó, a fejlesztések az ártalomcsökkentés irányába mutatnak, és a cigarettázók nagy része is felismerni látszik: tenniük kell saját magukért és a környezetükért.Clive Bates összegzésképp elmondta: a dohányzás a társadalom terhe, de ez napjainkban már az alacsonyabb kockázatot jelentő alternatívákkal hatékonyan orvosolható. Erős bizonyítékok állnak rendelkezésre az ártalmak sikeres csökkentésére. A kockázat regionális szinten arányos, és új front nyílt felvenni a harcot a függőséget okozó, egészségünkre káros termékek ellen.