"Begyűrűzött hozzánk is a cancel culture, amely eltörölni és kiiktatni akar bizonyos kulturális termékeket. Ennek már láttuk az áldozatait a nyugati kultúrában, várható volt, hogy a hasonszőrű gondolkodók idehaza is meg fogják kezdeni áldásos tevékenységüket" – mondta a Magyar Nemzetnek Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzője Tóth Krisztina kijelentésére reagálva, miszerint Jókai Mór Az arany ember és Szabó Magda Bárány Boldizsár című munkáit nem lenne szabad az iskolában oktatni, mert nem korszerűen ábrázolják a női karaktereiket.

"Ahhoz, hogy megismerjük a 19. századi ember gondolkodásmódját, ahhoz olvasnunk kell 19. századi írókat. Például Jókait. Meglehetősen botor lépés lenne csak azokat az írókat meghagyni a kánonban vagy az oktatási rendszerben, akik modern, 21. századi keretek közt gondolkodtak a női emancipációról, s mindenféle másról.

Eléggé el nem ítélhető módon ugyanis sem Jókai, sem más szerzők nem láthatták előre, hogy 2021-ben Tóth Krisztina milyen blőd szempontok alapján szeretne rostálni a műveik között.

Ha a példánál maradva csak olyan műveket hagynánk meg a kötelező irodalmi listákon, melyek a női egyenjogúság harcos hirdetői, az erősen leszűkítené a világirodalom amúgy színes palettáját, kezdve rögtön az Ószövetséggel, mely korántsem a 21. századi liberális eszméket osztja a férfi-női viszonyról, és vélhetőleg más területen is élesen ellentmond a liberális ízlésterrornak.

Minden író a maga kora gyermeke, és éppen azért kell olvasni, tanulmányozni műveit, hogy mind többet megtudjunk az adott korszakról és az abban megjelenő gondolatokról – függetlenül attól, hogy egyetértünk-e velük vagy sem – tette hozzá Bán Mór, a Hunyadi-regények írója, aki szerint Tóth Krisztina felvetése meglehetősen megmosolyogtató és átgondolatlan.

"Mindent egy szűk kisebbségi elmélet prizmáján keresztül átfesteni, számonkérni – ez a fajta hozzáállás hasonlatos a marxisták utólag mindent osztályharcos mázzal bevonó, a múltat végleg eltörölni kívánó módszerére.

Épp elég baj, hogy nyugaton sorra esik az ilyesfajta agresszív gondolkodásmód áldozatául egy sor klasszikus, idehaza meglennénk hasonló irodalmi inkvizítorok nélkül is.

A félreértések elkerülése végett Bán Mór a lap kérdésére leszögezte, hogy Tóth Krisztinának vagy bárkinek lehet bármi a véleménye Jókai női szereplőiről, de egy nemzeti irodalmi ikont talán nem célszerű ilyen álságos okból pellengérre állítani. – Azon persze lehet vitatkozni, hogy kell-e Jókai Mórt kötelező olvasmányként tanítani az általános iskolában, vagy esetleg később volna ildomos, de az számomra nem kérdés, hogy a magyar irodalom tanításában.