Évekig verte és rettegésben tartotta feleségét egy férfi. Erről maga a nő beszélt most részletesen egy videóban. A férfi minden nap megalázta őt. Csak akkor tudott kilépni a rettenetes kapcsolatból, amikor a gyereke már elég nagy volt. Gaál Viktor pszichológus az Origónak elmondta, hogy az emberek egy része miért marad benne sokáig egy olyan kapcsolatban, amiben bántalmazzák. 

A rendőrség osztotta meg azt a videót, amelyen egy nő részletesen elmeséli, hogyan kezdte el a férje verni.

Mindössze a 20-as évei elején járt, amikor találkozott a férfival, akihez később hozzáment. Elmondása szerint egy boldog kapcsolatnak indult, annak ellenére is, hogy gyorsan kiderült, hogy a férfinak volt korábban egy felesége, akit vert. Emiatt olyan pszichés állapotba került, hogy dühkitörései voltak, depressziós időszakai voltak. Ezeket aztán mindig úgy tudta forgatni, hogy a nő tehetett róla.

A férfi olyanokat mondott neki, hogy ő az utolsó esélye egy normális életre. Ennek a szellemében teltek a mindennapjaik, amíg el nem jutottak odáig, hogy hozzá vágott egy könyvet, mert nem tetszett neki valami. 1 hónap múlva már meglökte, beleütött a karjába.

Én azt gondolom, hogy olyan 8 hónap biztos eltelhetett addig, amíg az első pofont megkaptam– mondja a nő a videóban.

Akkor még úgy gondolta, hogy a férfi ennyire szereti őt. Csak utólag jött rá, hogy a férfi irányította.

Úgy emlékszik vissza, hogy a férje mindennap szidta. Ha így ki tudta adni magából a dühét, akkor utána nem verte meg. Ha azonban visszaszólt neki, akkor „jött a pofon".

Azt tapasztaltam, hogy ha ő ütni akart, az adott pillanatban, akkor addig feszítette a szituációt, amíg üthetett – magyarázza a nő. A férfi tudta, hogyan kell úgy megverni a nőt, hogy ne igazán maradjon nyoma. Nem igazán volt a nőn olyan sérülés, amire egy idegen rákérdezett volna, hogy mi történt. A nőnek tudnia kellett, hogy hol a helye. Ha nem tudta, akkor a férje megmutatta neki.

A nő szerint azért nagyon nehéz kiszabadulni egy ilyen kapcsolatból, mert mire eljut odáig, hogy felismerje a bajt, addigra már nincs jövedelme és semmilyen tulajdona. Akkor már tényleg úgy érzi, hogy a párja nélkül nem tud csinálni semmit. A barátainak pedig azért nem szólt, mert félt, hogy nem hinnék el. Attól tartott, hogy azt mondják majd, miért nem szólt eddig? Miért mosolyog a családi képeken?

Az emberek ezeket így végiggondolja és azt mondja, hogy tudja, hogy ez rossz, tudja, hogy itt már minden nap a túlélésről szól, de benne marad mert nincs választás.

Nála akkor jött el az a pont, amikor azt mondta, vége, amikor a gyerekük már nagyobb lett és vissza akart menni dolgozni. A férje viszont ebbe nem egyezett bele. Egy állásinterjúra készült, amikor az azt megelőző napon összeveszett a férfival. Ekkor mondta a nő, hogy váljanak el.

"Valahogy eljött az a pillanat, amikor azt éreztem, ha a most nem lépek, akkor egyrészt örökre itt maradok, és már biztos, hogy nem élek sokáig"

– gondolt. Elmondása szerint annyira az volt a normális, amiben élt, hogy nem érezte életveszélyesnek.

Szerinte az egyik legfontosabb dolog, hogy ha az ember ilyen helyzetbe kerül, akkor meg kell terveznie a menekülését. Mert ha nincs terv, akkor az adott helyzetben megmenti az életét, de azt nem lehet tudni, hogy utána mi lesz. Mindenkinek el kell jutnia arra a pontra, hogy változtatni akar. Amíg ez nincs meg, addig nincs olyan szervezet, sem csoport, aki segíthetne. A videó végén azt tanácsolja, hogy egy jogsegély szervezetet keressen fel az, aki ki akar lépni egy bántalmazó kapcsolatból.

Felmorzsolja az öntudatát

Gaál Viktor pszichológus az Origónak elmondta, hogy kriminálpszichológia sokat foglalkozik ezzel a témával, külön nevet is adtak neki, ez a viktimológia. Ennek az a vitatott alaptétele, hogy az áldozat, az a saját lélektana miatt válik áldozattá. Abból lehet áldozatot csinálni, aki hagyja. Gaál Viktor szerint ez nem éppen egy korrekt megfogalmazás.

Ugye akkor hol a szabad akarat, meg hol van az, hogy de hát az agresszor az, aki az egészet elköveti" – mondta a pszichológus.

Sokszor előfordul, hogy az áldozat benne marad ebben a helyzetben, és évekig eltűri az erőszakot. A bántalmazó, különféle trükkökkel töri meg a pszichéjét. Például teljesen mindegy mit mond, hogy milyen érzései vannak, mert a bántalmazó az megmagyarázza neki, hogy az nem úgy van, rosszul érzi.

"Párterápián láttam ilyet, hogy az asszony kimondta, hogy hogyan érzi magát, mire a férfi kvázi közölte, hogy hazudsz"

– emlékezik vissza Gaál Viktor.

Képünk illusztrációForrás: Shutterstock

Ehhez hasonló, amikor folyamatosan bármit mond valaki, a párja pedig mindig azt mondja, hogy az rossz. Ezzel szisztematikusan felmorzsolja az öntudatát.

A szakember szerint a két fő személyiség, aki fogékony arra, hogy egy ilyen üldöző, erőszakos magatartást vegyen magára, az a pszichopata és a narcisztikus.

"A narcisztikus személyiség például belül iszonyat önbizalomhiányos. Ezért olyan játszmát indít, amivel azt szavatolni tudja, hogy az aki a párkapcsolatban az áldozata, azt ő magához láncolja, hogy ne tudja elhagyni" – mondja Gaál Viktor arra reagálva, hogy a videóban beszélő nő azt mondja, hogy sokáig azért nem mert elhagyni a férjét, mert úgy érezte, hogy nem tud nélküle élni.

A bántalmazó valójában maga is sérült, mert a legtöbbször ő is áldozat volt gyerekkorában. Benne ott van egy ilyen testetlen szorongás, hogy aki az áldozat szerepében van, az el fog tőle szökni, és ezt mindennel meg akarja akadályozni. Ennek van egy érdekes fajtája, főleg Amerikában, amikor a férfiak annyira túletetik a feleségeiket, hogy a házból se tudjanak kilépni.

A pszichológus szerint az egész az úgy nevezett dráma háromszögből indul. A három végpont három szerepet jelképez, az üldöző, a megmentő és az áldozat. Ebben a három szerepben váltogatják egymást. Az egyik személy kiskorában megtanulja az áldozat szerepét, mert van egy erőszakos apja például, és ebből csak úgy tud menekülni, hogy ő válik üldözővé.

Az is a dráma háromszögre vezethető vissza, ha valakit minden kapcsolatában bántalmaznak. Megtanulta az áldozat szerepét, és ezek után csak olyan emberekkel tud kapcsolatot kialakítani, akik elnyomják, bántalmazzák őt.

Megfordult a folyamat

Január 1-től egy törvénymódosításnak köszönhetően könnyebb lett az áldozatok és az áldozatsegítő szervezetek közötti kapcsolatfelvétel. Ha az áldozatok hozzájárulnak, akkor őket keresik meg a szervezetek munkatársai, nem pedig fordítva. Ezzel személyre szabottan tudnak segíteni – írja a Police.hu.

Például ha valakit megvernek, és olyan súlyos sérülései lesznek, aminek a kezelését anyagilag tudják segíteni, vagy közben elvesztette az okmányait, akkor van arra lehetőség, hogy azokat ingyen pótolhassa.

Ha valakit megerőszakolnak, és emiatt pszichológusra van szüksége, akkor az áldozatsegítő központok ebben is tudnak segíteni.