Korszakváltás jön a hazai hulladékgazdálkodásban

Vásárosnamény, 2021. február 6. Kommunális hulladékot távolítanak el munkagépekkel a Tiszából Vásárosnaményban 2021. február 6-án. Árad a Tisza, a folyó felső szakaszára újra nagy mennyiségű kommunális hulladék érkezik. A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai részleges mederzár mellett a nap 24 órájában távolítják el az árhullámmal Ukrajnából és Romániából érkező uszadékot a folyóból. Február 7-én reggelig összesen 1200 köbméter uszadékot, ebből 120 köbméter szervetlen anyagot (műanyag, gumi, háztartási hulladék) vesznek ki a folyóból és szelektálják a Vásárosnamény és Tákos között kialakított ideiglenes osztályozóban. MTI/Balázs Attila

A parlament által hétfőn elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően új fejezet kezdődhet a hazai hulladékgazdálkodásban: csökkenhet a hulladékképződés és az illegális szemétlerakás mértéke, az újrahasznosítás aránya pedig javulni fog. A Klímapolitikai Intézet szerint Magyarországon az uniós átlag feletti mértékben javul a hulladékgazdálkodás hatékonysága. Egyre kevesebb háztartási szemét keletkezik az országban, hazánk így a negyedik legkevesebb ilyen típusú hulladékot előállító nemzet az EU-n belül.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának februári jelentése alapján 2019-ben személyenként átlagosan 387 kg háztartási szemetet termeltünk Magyarországon, ami messze jobb az uniós aránynál (502 kg/fő). Az Eurostat adatai szerint az elmúlt közel másfél évtizedben Magyarország 16 százalékkal tudta mérsékelni a kommunális hulladék mennyiségét, miközben ezen a téren az EU átlagosan még 1 százalékos javulást sem tudott felmutatni.

Ma hazánk a negyedik legkevesebb háztartási hulladékot előállító nemzet Románia, Lengyelország és Észtország után.

Miközben Magyarország ott van a legeredményesebb hulladékcsökkentők között, tizenhat uniós tagállamban még nőtt is a háztartási szemét mennyisége az elmúlt években.

Új fejezet kezdődhet a hazai hulladékgazdálkodásban Forrás: MTI/Balázs Attila

Magyarországon ugyanakkor a kommunális hulladéknak csak 36 százalékát komposztálják vagy dolgozzák fel újra; 50 százalékát lerakókban helyezik el, 14 százalékát pedig elégetik. Az EU-ban az újrahasznosítás mértéke ezzel szemben átlagosan 48 százalék, a szemét 25 százaléka végzi lerakóban, 27 százalékát pedig elégetik. A Klímapolitikai Intézet álláspontja szerint a mostani jogszabálymódosításnak köszönhetően

jelentősen javul majd a hulladék újrafeldolgozásának aránya, és az illegális szemétlerakók felszámolását célzó küzdelem is új lendületet kaphat.

A szelektív hulladékgyűjtés a következő években a veszélyes háztartási, a bio- és a textilhulladékokra is kiterjed majd. Fontos, hogy 2025-re a településeken termelődő hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani, amit 2035-ig fokozatosan 65 százalékra kell emelni. A hulladékra értékként kell tekinteni. Az ipari maradékanyagot ezért minél nagyobb arányban kell nyersanyagként visszaforgatni a gyártási folyamatokba, 2035 után pedig a települések által megtermelt szemétnek legfeljebb 10 százalékát lehet majd lerakókban elhelyezni, a többit újra fel kell dolgozni. A törvényjavaslat az üveg- és műanyag palackok, valamint fémdobozok visszaváltásának lehetőségét is megteremti, ami hiánypótló intézkedés. A gyártóknak és a kereskedőknek bizonyos mértékig nyomon kell majd követniük a hulladék útját, az illegális szemétlerakás pedig a pénzbírság mellett tényleges szabadságvesztéssel is büntethető lesz, ami jelentős visszatartó erő lehet a környezetkárosítók számára.