Magyarországon van egy gyönyörű Duna-parti település, Paks, amit rajongásig szeretnek az ott élők. A város mellett üzemelő atomerőmű, amely az ország „energiaszíve", döntő szerepet játszik abban, hogy mindig legyen áram a konnektorban. Döntően a Paksi Atomerőműnek köszönhető, hogy itthon olcsó az áram. Paks 2020-ban is a hazai áramtermelés mintegy 50 százalékát biztosította. Az atomerőmű megbízhatóan, biztonságosan és klímabarát módon teszi a dolgát, immár lassan negyven éve.

A hazai áramtermelés rendíthetetlen bástyájaForrás: Paksi Atomerőmű

Azután, hogy megszületett az atomerőmű építéséről szóló döntés, Paks a figyelem középpontjába került. Érdekes visszaidézni, hogy a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben az akkori filmhíradók hogyan számoltak be az ország legnagyobb beruházásáról. Kezdjük 1974 márciusával, amikor Szabó Benjámin, a Paksi Atomerőmű miniszteri megbízottja számol be a beruházásról!

Szabó Benjámin, a Paksi Atomerőmű miniszteri megbízottja

 1975 januárjában az akkori filmhíradó már arról tudósít, hogy „...Eddig minden a tervek szerint halad. Elsőként a kiszolgáló létesítmények épülnek fel. Ez itt már az önkiszolgáló rendszerű, 3500 adagos konyha és étterem. Az atomerőmű építkezéseitől pár kilométerre, a Paks fölé emelkedő dombon pedig már állnak az atomváros első házai..."

Atomerőmű épül Pakson

 A paksi beruházás szerepelt Bertha Bulcsu anno népszerű regényében a Kenguruban, amelyet 1975-ben meg is filmesítettek. A szimpatikus főhős, becenevén Kenguru, sofőrként gyakran megfordult a paksi építkezésen.

1978 augusztusában„...Látványos szakaszába érkezett Pakson az első magyarországi atomerőmű építése. A sűrűn egymás mellett égre nyúló acélpillérek jól érzékeltetik már a főépület körvonalait. A magyar beruházások történetében példa nélküli feladat megvalósításán 40 vállalat 4 ezer szakembere dolgozik, de még ez évben újabb ezer építőt várnak Paksra..."

 A Paksi Atomerőmű építési munkálatai

1979. augusztus:„...Az energiaválság közepette országos figyelem kíséri a Paksi Atomerőmű építkezését. A munka lépést tart az igényekkel, az ütem örvendetesen felgyorsult. Csak az idén több mint hétmilliárd forint értékű munkát kellett, illetve kell itt elvégezni. Hatalmas beruházás ez, hatalmas költséggel, de kifizetődő. A számok és tények önmagukért beszélnek..."

1980. november:„...Csehszlovákiából érkezett meg az első reaktortartály, amely 42 tonna dúsított urán befogadására alkalmas. Az úgynevezett primerköri nukleáris részben ember csak most tartózkodhat, az üzemelés beindulásakor hermetikusan elzárják ezt a részt és minden évben csak egyszer nyitják fel a berendezés ellenőrzésére...."

 Az ellátásbiztonsági, versenyképességi és a klímavédelmi célok elérése érdekében a nukleáris kapacitás jövőbeli fenntartása szerte a világban megkerülhetetlen, ezért létszükség, hogy a világon a legbiztonságosabbak közé tartozó VVER-1200-as nyomottvizes orosz blokkokkal mihamarabb megvalósuljon a Paks II. Atomerőmű, és a hazai villamosenergia-termelés szolgálatába álljon.

A Paksi Atomerőműnek, a Paks II. Atomerőműnek, valamint a jelentős naperőművi fejlesztéseknek köszönhetően Magyarország követendő példa lehet más országok számára is, hiszen 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka már klímabarát lehet. A magát a megújulók fellegváraként reklámozó Németországban ez az arány legfeljebb a 65 százalékot fogja elérni. A Paks II. Atomerőmű a biztonságos és megfizethető energiaellátást legalább 60 éven keresztül fogja garantálni, és remélhetőleg - hasonlóan hozzánk - gyerekeink és unokáink is látni fogják az éppen akkor „futó" kommunikációs platformokon, hogy miként is valósult meg Magyarország XXI. századi történetének legnagyobb beruházása.

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője