Egy évvel ezelőtt jelent meg a koronavírus-járvány Magyarországon, és azóta szinte minden nap erről szól az országban. A járvány kezdete óta itthon már több mint 439 ezren betegedtek meg, és több mint 15 ezren haltak meg. A járvány nemcsak az egészségben, de a gazdaságban is komoly károkat okozott, de még így is az uniós átlaghoz képest kisebb lett a magyar gazdaság visszaesése. Szerencsére egy évvel a járvány kezdete után már van vakcina is, és már több mint 750 ezer embert beoltottak Magyarországon. A csütörtökön bejelentett szigorítások segítségével néhány hét múlva fokozatosan újraindulhat az ország, a sikeres magyar vakcinabeszerzéssel pedig Magyarország az EU nagy részét megelőzve érheti el a tömeges immunitást.

Pontosan egy évvel ezelőtt, március 4-én regisztrálták Magyarországon az első igazolt koronavírus-fertőzötteket. Azóta szinte nem telt el olyan nap, hogy a hírek ne a járványról szólnának. Szerencsére most már többfajta vakcina használható Magyarországon, így ha minél többen beoltatják magukat, akkor remélhetőleg belátható időn belül magunk mögött hagyhatjuk ezt az időszakot. Most bemutatjuk, hogy mi történt az elmúlt egy évben. 

Vuhanból indult el az új világjárványForrás: XINHUA via AFP/Xinhua News Agency/Shen Bohan

Kínából indult az új világjárvány

2019 decemberének végén a kínai Vuhanban megmagyarázhatatlan vírusos tüdőgyulladásos megbetegedések történtek. Ez a 2019 végén megjelent koronavírusos betegség később Covid-19 néven vált ismertté, és egy új világjárvány kezdetét jelentette, amelyet egy új, ismeretlen kórokozó okozott, az új humán koronavírus (SARS-CoV-2). Mivel a Covid-19-pandémia eleinte a járvány kitörésének helyén, a kínai Vuhan városában és Hupej tartomány régiójában alakult ki, ezért február 2-án (Franciaországon keresztül) hazaszállították az ott élő magyarok közül azokat, akik haza kívántak térni. A hét személyt 14 napra karanténba helyezték, mivel ennyi az új típusú tüdőgyulladást okozó betegség leghosszabb ismert lappangási ideje.

Már januárban létrejött az Operatív Törzs

Magyarország a térségbeli országokat messze megelőzve 2020 januárjának végén hozta létre a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset, amelynek vezetője Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere lett, további tagjai pedig Müller Cecília országos tisztifőorvos, Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, Balogh János országos rendőrfőkapitány, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Terrorelhárítási Központ, a Dél-pesti Centrumkórház, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Mentőszolgálat főigazgatói.

Kásler Miklós még 2020 januárjában állította fel az Operatív TörzsetFotó: Csudai Sándor - Origo

Február elsején Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője bejelentette, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet debreceni és sátoraljaújhelyi, fogvatartottakat alkalmazó üzemében megkezdődött az egészségügyi védőmaszkok tömeges gyártása. Napi 12 órás munkával 20 000 darab maszkot készítettek el naponta, amelyet az ország különböző pontjain található raktárakban helyeztek el, illetve folyamatosan szállították ki a háziorvosok számára.

Még mielőtt az első iráni fertőzött diákot megtalálták volna, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bejelentette: Magyarország határozatlan időre felfüggeszti az illegális bevándorlók beengedését a tranzitzónába, mivel állítása szerint az oda érkezők jelentős része a Covid-19-járvány egyik gócpontjából, Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, ezért fennáll a fertőzésveszély.

Két iráni volt az első itthoni fertőzött

Az első két személy, akiről Magyarországon hivatalosan bejelentették, hogy koronavírussal fertőzött, két iráni származású, Magyarországon tanuló egyetemista volt. Mindezt Orbán Viktor jelentette be a közösségi oldalán. 

Egyikük a Semmelweis Egyetem gyógyszerész hallgatója, aki nem tartotta be az egyetem által kért kéthetes otthon tartózkodást, így egy hétig járt egy 16 fős angol nyelvű évfolyamon a gyakorlati órákra. Másikuk a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója, aki hazatérte után önkéntes karanténba vonult, nem járt be az egyetemre, hanem jelentkezett a Szent László Kórházban, jelezve, hogy fertőzött területről érkezett. A két iráni diák a Szent László Kórházba került elhelyezésre, tüneteik enyhék voltak.

Ugyanezen a napon a kormány elindította a koronavírussal kapcsolatos hivatalos tájékoztató honlapját, és egy kapcsolódó tartalmú, de technikailag független Facebook-oldalt.

Így futott fel a járvány Magyarországon

  • A harmadik fertőzöttet március 5-én jelentették be: az illető egy 69 éves brit férfi, aki Milánóban dolgozott, és rendszeresen ingázott az olaszországi város és Debrecen között.
  • Március 6-án 39 ember volt karanténban, és eddig a napig 269 mintavétel történt.
  • Március 7-én azonosították az ötödik fertőzöttet, egy 70 éves férfit, akit a feltételezések szerint külföldön élő, Olaszországban is járt, majd őt meglátogató fia fertőzhetett meg.
  • A hatodik és a hetedik betegről március 8-án érkezett hír: mindketten összefüggésbe hozhatók voltak a korábbi öt fertőzöttel.
  • Március 9-én újabb kettővel növekedett a fertőzöttként azonosítottak száma: hasonlóan az előző naphoz, most is egy, az első beteggel kapcsolatba került iráni diákról és a korábbi beteg férfi magyar feleségéről derült ki, hogy vírusfertőzött.
  • Március 10-én újabb három iráni egyetemistánál mutatták ki a vírust, mindannyian az első esetekhez kapcsolódtak, ezért már napok óta járványügyi zárlatban tartották őket.
  • A tizenharmadik fertőzöttet, egy magyar nőt, március 11-én jelentették be, ő az első debreceni kontaktjaként került az orvosok látókörébe, emiatt már napokkal korábban is kórházban tartották.
  • Március 12-én újabb három esetet jelentettek. Egy iráni diáknál (ő is az első beteg kontaktja volt) és két magyar állampolgárnál mutatták ki a vírust.
  • Március 13-án hárommal nőtt az igazolt betegek száma, mindannyian magyar állampolgárok. Egyikük, egy 67 éves férfi, munkájából adódóan sok külföldivel találkozott, másikuk egy 41 éves férfi, aki Hollandiában és Angliában járt korábban, a harmadik pedig egy 27 éves férfi, aki egy korábbi fertőzöttel együtt járt Izraelben.
  • Március 14-től már nem közöltek annyi részletet az újonnan megbetegedett személyekről, mint korábban, többnyire csak az új betegek számát ismertették.

A művészvilágot is elérte a koronavírus

Az összes ismert fertőzött száma (a gyógyultakkal és a halottakkal együtt) március 17-én érte el az 50-et: ebből 39 magyar, 9 iráni, 1 brit és 1 kazah állampolgár volt. Ugyanekkor 137 személyt tartottak karanténban, az elvégzett vizsgálatok száma közel 1600 volt. 19-én hat fertőzött beteg volt súlyos állapotban, akiket intenzív osztályon kezeltek a Dél-pesti Centrumkórházban. Az azonosított betegek száma március 21-én lépte át a 100-at. Eddig a napig az akkreditált laboratóriumi tesztek száma 3447 volt, de emellett végeztek teszteket más laborokban is. Ugyanezen a napon megjelent a fertőzöttek között egy vietnami állampolgár is.

Március 26-án már a 250-et is meghaladta az azonosított fertőzöttek száma, és ugyanekkor lépte át a 8000-et az akkreditált tesztek száma is. A következő hónapokban, főként nyár végétől kezdve számos közszereplő, politikus, művész, sportoló és médiaszemélyiség jelentette be, hogy őt is megfertőzte a pandémiát okozó vírus.

Gyors ütemben zárták le az országot

Időközben március 6-án úgy döntöttek, Magyarország innentől kezdve nem ad ki vízumot iráni állampolgárok számára, valamint azt is elrendelték, hogy a járvány elleni védőfelszereléseket mostantól csak az Operatív Törzs engedélyével lehet külföldre vinni, hogy ne alakuljon ki hiány belőlük Magyarországon.

Március 7-én, amikor az ismert fertőzöttek száma 5 volt, bejelentették, az Operatív Törzs ajánlására, biztonsági okokból nem fogják megtartani a március 15-i központi állami ünnepséget.

Március 8-ától az összes fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális intézményében látogatási tilalmat rendeltek el.

Gyorsan bezárták az idősotthonokatForrás: MTI/Rosta Tibor

A pandémia magyarországi kezelése során számos esetben szükség volt hatósági házi karantén elrendelésére is. A kiadott rendelet szerint a potenciálisan fertőzött, de tünetmentes személy két hétig köteles az otthonában tartózkodni, és vendéget sem fogadhat. A Fővárosi Önkormányzat március 14-ei döntése értelmében március 16-ától leállt az óvodai és bölcsődei ellátás. Bezárt a Fővárosi Állat- és Növénykert, továbbá az összes fürdő.

Országos veszélyhelyzetet hirdetett a kormány

Március 11-én Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány döntött az országos veszélyhelyzet bevezetéséről. Az egyetemeken felfüggesztik az oktatást (távoktatásra állnak át), a négy legfertőzöttebb országból (Kína, Irán, Olaszország és Dél-Korea) senki nem jöhet be Magyarországra, csak a magyar állampolgárok. A szlovén és az osztrák határon visszaáll az ellenőrzés, ezekből az országokból nem érkezhetnek vonatok, buszok és repülők az országba. Az utazási tilalom területéről hazatérő magyaroknak automatikusan 14 nap karantén lett kötelező. A zárt térben tartandó, legalább 100 fős rendezvények, köztük például a színházi előadások megtartása tilos, az 500 főnél nagyobb kültéri sporteseményeket zárt kapuk mögött tarthatják meg.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a rendelkezések „pillanatnyilag visszavonásig érvényesek, nem látjuk, meddig szükséges fenntartani ezeket az intézkedéseket, de konszenzus van arról, hogy nem hetekről, hanem hónapokról beszélhetünk."

A rendelet a kihirdetése napján 15 órakor lépett hatályba. A rendkívüli jogrend 15 napig tartható fent, utána a parlament jóváhagyására van szükség, hogy meghosszabbíthassák azt.

 Az iskolákat is bezárták

Március 13-án a miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőtől bezár az összes oktatási intézmény.

Bezártak az iskolák isForrás: MTI/Balázs Attila

Miután elrendelték, hogy március 16-tól kezdve bezárják az iskolákat és tantermen kívüli digitális munkarend lesz, az Oktatási Hivatal március 14-én délután közreadta az első módszertani ajánlását. 14-én jelent meg a rendelet, amely a bíróságokon rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el.

Március 16-án az országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor újabb intézkedéseket ismertetett. Éjféltől az összes nem magyar állampolgár előtt lezárják a határokat, és minden rendezvényt betiltanak. Az éttermek és a kávézók csak 15 óráig lehetnek nyitva.

Kijárási korlátozást is elrendeltek

Március 24-én, a védekezés tizenharmadik napján, a csak külföldön beszerezhető arcmaszkok és a védekezéshez szükséges egyéb eszközök hiányának pótlásában áttörés történt, Orbán Viktor Facebook-oldalán jelentette be, hogy „befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya. Több mint 3 millió maszk, 100 ezer teszt, 86 lélegeztetőgép Kínából."

Március 25-én áttörés történt a védekezéshez szükséges fertőtlenítőszer kialakult átmeneti hiányának megszüntetésében, amikor bejelentették, hogy a magyar tulajdonú Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.(Mol) óriásvállalat almásfüzitői telepe megkezdte a Mol Hygi elnevezésű, egyelőre 2 literes, újrahasznosítható műanyagból készült flakonban elérhető fertőtlenítőszereinek gyártását, a fertőtlenítőszert eljuttatja a kiskereskedelmi forgalomba is, és az állandóan nyitva tartó Mol kutaknál is elérhetőek lesznek.

Március 27-én rendelték el a kijárási korlátozástFotó: Medgyesi Milán - Origo

Március 27-én hirdették ki, hogy másnaptól április 11-ig kijárási korlátozások lépnek életbe az egész ország területén. Mindenki csak alapos indokkal (például munkavégzés, vásárlás) tartózkodhat lakóhelyén kívül, az üzletekben pedig 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak, máskor csak a legfeljebb 65 évesek.

Március 30-tól a kórházak élére úgynevezett kórházparancsnokok kerültek, akik fő feladata az, hogy segítsék az intézmények készlet- és erőforrás-gazdálkodását. Orvosszakmai kérdésekben sem döntéseket nem hozhatnak, sem javaslatokat nem tehetnek.

Április 6-tól országszerte ingyenessé vált a parkolás minden közterületen. Az indoklás szerint a döntés célja, hogy kevesebben használják a fertőzésveszélyt magában hordozó tömegközlekedést.

Április 27-től kötelező a maszk vagy egy kendő, sál, el kell takarni az arcot a tömegközlekedést igénybe vevőknek.

Megtartották az érettségit

Az érettségi vizsgák szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlottak. Néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli érettségit tartottak, de azokon sem volt kötelező a részvétel: akinek nem kellett az egyetemi felvételihez, az elhalaszthatta őszre. A május 4-én kezdődő vizsgákra a diákok és a tanárok maszkokat kaptak, kézfertőtlenítőket helyeztek el az intézményekben, egy teremben pedig csak legfeljebb 10 diák tartózkodhatott, és meg kellett tartaniuk a másfél méteres védőtávolságot egymás között.

Szigorú szabályok mellett tartották meg a 2020-as érettségitFotó: Koncz Márton - Origo

Gazdasági intézkedések

Március 18-án Orbán Viktor jelentette be a legfőbb intézkedéseket: 

  • Minden magánszemély és vállalkozás március 18. huszonnégy órakor fennálló hitelének tőke- és kamatfizetési kötelezettsége az év végéig felfüggesztésre kerül. A törlesztési moratórium lejárta után a hiteleket tovább kell fizetni. A bankok a moratórium alatt kamatot számolhatnak fel a tartozásra, ezáltal a teljes visszafizetendő összeg növekedhet, ugyanakkor a havi törlesztő összege nem változhat 2021-től sem. Ez a gyakorlatban a hitel futamidejének a meghosszabbodását jelenti.
  • A rövidlejáratú vállalkozási hitelek június 30-ig meghosszabbításra kerülnek.
  • A 2020. március 19-től felvett lakossági fogyasztási hitelek THM-ét a Kormány 5,9%-ban (jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpont) maximalizálja az év végéig. A maximalizált THM nem vonatkozik a jelzáloghitelekre.
  • A kormány június 30-ig a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatás, a sport, a kultúra és a személyszállítás területén a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljesen elengedi, míg a munkavállalók esetében nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken.
  • A KATA szerint adózó taxisok átalányfizetési kötelezettségük alól június 30-ig mentesülnek.
  • A fenti ágazatokban a helyiségek bérleti szerződését nem lehet felmondani, a bérleti díjat nem lehet megemelni.
  • Június 30-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell megfizetni.
  • A munkavállalási szabályok rugalmasabbak lesznek, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben megegyezésre jussanak.

Április elején több olyan intézkedést jelentettek be, amelyek során nagy mennyiségű pénzt csoportosítanak át, illetve vonnak el más szektoroktól a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindításának céljára. A különböző minisztériumoktól 1345 milliárd forint került átcsoportosításra, míg az összes pártnak járó támogatás fele, a multinacionális láncok kereskedelmi adója, a pénzügyi szektortól elvont 55 milliárd forint és a gépjárműadó eredetileg az önkormányzatoknak szánt része kerül ide. 

Tavaly nyáron jelentős enyhítések voltak Magyarországon isForrás: MTI/Demecs Zsolt

Fokozatos enyhítés 

Azzal párhuzamosan, hogy számos európai országban április második felétől kezdve (a gazdasági károk mérséklése érdekében) enyhíteni kezdték a korábban meghozott szigorú korlátozásokat, május 4-én Magyarországon is megkezdődött az enyhítés. Mivel a fertőzöttek és az áldozatok száma Budapesten és Pest megyében volt a legmagasabb, ezért itt megmaradtak a korábbi korlátozások, de az ország többi részén megszűnt a kijárási korlátozás, kinyithattak a vendéglők és kávézók teraszai, megtarthatókká váltak esküvők és temetések, és újra lehetővé vált sportesemények megrendezése, igaz, csak nézők nélkül.

Május 18-tól vidéken (mostantól Pest megyét is beleértve) a vendéglátó egységek már beltérben is fogadhattak vendégeket, megnyithattak a szálláshelyek, Budapesten pedig feloldották a kijárási korlátozást, és bevezették ugyanazokat az enyhítéseket, amiket a vidéki megyékben két héttel korábban. Május 25-től (Budapest kivételével, ahol egy héttel később) az (addig csak ügyeletet biztosító) óvodák és bölcsődék visszatértek a veszélyhelyzet előtti működéshez.

Mivel májusra–júniusra Európa legtöbb országában jelentősen javult a járványhelyzet, sorozatban oldották fel az utazási korlátozásokat Magyarország és egyes országok között. Korábban sok esetben negatív vírustesztre volt szükség egy országba való belépéshez, illetve az oda utazóknak vagy az onnan hazatérőknek kéthetes hatósági karanténba kellett vonulniuk: ezek a korlátozások szűntek most meg. Először május végén Szerbia, aztán Szlovénia, később Szlovákia, Ausztria, Csehország, Németország, június 12-től Horvátország, majd 17-től már Románia felé is szabaddá vált az utazás.

Az egészségügyi ellátás is fokozatosan tért vissza a régi működéséhez, a teljes ellátórendszer június 15-től indult újra. A legtöbb intézmény feloldotta a látogatási tilalmat is.

Soha nem látott támadások Magyarország ellen

A márciusban kihirdetett veszélyhelyzet június 18-án szűnt meg, helyette legalább 6 hónapra járványügyi készültséget vezettek be. Ugyanekkor megszűnt a 65 év felettiek 9 és 12 óra közti vásárlási idősávja.

A veszélyhelyzet kapcsán korábban soha nem látott hazug támadást indított a balliberális oldal Magyarország ellen. Az Origo több alkalommal is beszámolt róla, hogy a koronavírus-törvény kapcsán milyen példátlan nemzetközi hadjárat indult Magyarország és a nemzeti kormány ellen. A baloldali politikusok, illetve a hozzájuk kötődő, jelentős részben álhíreket terjesztő sajtóorgánumok folyamatosan náciztak, diktátoroztak. Álságosan azt állították, hogy Magyarország diktatúra lett, a koronavírus-törvény hatálya örök időkre szól, és a demokrácia felszámolásához fog vezetni. Többen azt hazudták, hogy felfüggesztették az Országgyűlés működését, ezt aztán sokan átvették. Orbán Viktor bár bejelentette, hogy a veszélyhelyzet megszűnik, a kormány be is nyújtotta a parlamentnek az erről szóló törvényt, ennek ellenére senki sem kért bocsánatot a magyar kormánytól.

Elképesztő támadás indult Magyarország ellen a koronavírus-törvény miatt az uniós színtéren isForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb hullám indult

Július elején a vírushelyzet a világ számos helyén súlyosbodott, köztük néhány európai országban is. Ezért az Operatív Törzs felhívására az országos tisztifőorvos ismét szigorításokat jelentett be a külföldről beutazók számára: a Föld országait három (zöld, sárga és piros) kategóriába sorolták, és a színekhez különböző szigorúságú karanténszabályokat léptettek életbe. Kezdetben Európa legtöbb országa zöld (alacsony kockázatú) besorolást kapott, kivéve például a szomszédos országok közül Szerbia és Románia (sárga), valamint Ukrajna (piros), a többi földrész szinte összes országa piros minősítésű volt. A besorolást időről időre felülvizsgálták.

Augusztusra nyilvánvalóvá vált, hogy elkezdődik a járvány második hulláma. Ennek során azonban (a világ nagy részéhez hasonlóan) nem hoztak olyan szigorú intézkedéseket, mint az első hullámban. Szeptember elsején újra „lezárták a határokat", ami azt jelentette, hogy aki külföldről lépett be az országba, annak két hétre (később 10 napra) karanténba kellett vonulnia, kivéve, ha ezen időszak alatt két (önköltséges) negatív vírustesztet tudott felmutatni. Az iskolák és óvodák a megszokott módon működtek, de ha egy-egy osztályban fertőzött tanulót találtak, akkor az osztály egy időre digitális oktatásra állt át. Néhány iskolát teljesen be kellett zárni egy-egy rövidebb időszakra.

Az alábbi táblázatban megnézhetik, hogyan alakult a koronavírus-járvány lefolyása az elmúlt egy évben Magyarországon és a velünk szomszédos országokban. Az adatok hétnapos mozgóátlagot mutatnak:

 

Ismét visszatért a szigor

Novemberre a helyzet azonban egész Európában, azon belül Magyarországon is annyira súlyossá vált, hogy ismét szigorú korlátozásokat kellett bevezetni.

  • November 11-től esti és éjszakai kijárási tilalom lépett életbe,
  • tilossá vált mindennemű gyülekezés, a sportrendezvények ismét zárt kapussá váltak, ha egyáltalán megtartották őket (amatőr tömegsport például nem volt művelhető),
  • az éttermek nem fogadhattak vendégeket, a legtöbb üzlet este 7 óráig lehetett nyitva,
  • a szállodák nem fogadhattak turistákat (csak üzleti vagy oktatási célból érkező vendégeket),
  • az iskolákban a 9. évfolyamtól kezdve, illetve az egyetemeken és főiskolákon digitális, tantermen kívüli oktatást vezettek be,
  • bezártak a múzeumok, uszodák, könyvtárak, mozik, állatkertek és korcsolyapályák, és kulturális eseményeket, például karácsonyi vásárokat sem lehetett tartani.
  • Esküvőkön és temetéseken csak korlátozott számban lehettek jelen résztvevők.
Novembertől visszatértek a szigorú korlátozások Magyarországra isForrás: MTI/Mónus Márton

A meghozott korlátozó intézkedések beváltották a hozzájuk fűzött reményt, mivel februárra jelentősen visszaesett az új fertőzöttek száma, valamint a halálesetek is csökkenésnek indultak. Időközben azonban a koronavírus mutálódott, és a mutáns variánsok megjelenésével kezdetét vette a harmadik hullám. Ez a mostani hullám abban különbözik a korábbiaktól, hogy a vírus sokkal gyorsabban terjed, és sokkal súlyosabb tüneteket okoz. 

Remény a sötét alagút végén

A járvány kezdete óta a világ számos pontján fejlesztettek ki különböző oltásokat a vírus ellen, azonban ezek tesztelése és engedélyezése sok időt vett igénybe. Magyarország az amerikai, a nyugat-európai, a kínai, az izraeli és az orosz fejlesztésű vakcinák kutatási és engedélyezési folyamatait is figyelemmel kísérte, hogy amint lehetőség nyílik rá, elkezdődhessen a lakosság oltása, amely az emberek számára ingyenes és önkéntes. Már az első engedélyezett oltóanyag megjelenése előtt elindult a kormány „Vakcinainfó" nevű világhálós portálja, amelyen előzetesen regisztrálni lehetett az oltásra, ám ez csak igényfelmérőként szolgált, az oltásokat a lakosság nem a regisztráció sorrendjében, hanem a betegség általi veszélyeztetettség mértéke alapján felállított sorrend szerint kapta meg. Az idősek postai úton is kaptak lehetőséget a regisztrációra.

Magyarország volt az első olyan uniós állam, ahol keleti vakcinákkal is elkezdtek oltaniForrás: MTI/Balázs Attila

Elsőként, gyorsított eljárást követően, 2020. december 21-én, a Pfizer és a BioNTech vakcináját engedélyezték az EU-s hatóságok. Az engedélyezést követően 2020. december 26-án az Európai Unióban Magyarországon és Szlovákiában kezdték meg a tömeges koronavírus elleni védőoltást.Elsőként az egészségügyi dolgozók részesültek belőle, később az idősotthonok lakói, majd a többi idős, valamint az idült betegségben szenvedő lakosok. Hamarosan engedélyt kapott a Moderna által kifejlesztett védőoltás, majd az AstraZenecáé, és még mielőtt az uniós hatóságok engedélyezték volna, a magyar hatóságok külön veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt adtak ki az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm-vakcinára. Minderre azért volt szükség, mert az uniós vakcinaszállítmányok lelassultak a hibás brüsszeli beszerzés miatt.

Hatalmasat hibázott Brüsszel a vakcinabeszerzéssel 

És itt most álljunk meg egy pillanatra. A vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos szerződések késői megkötéséért, az átláthatóság teljes hiányáért, és az egyre inkább akadozó vakcinaszállítmányok miatt komoly kritikák érték Brüsszelt. A vezető francia napilap, a konzervatív Le Figaro néhány napja arról írt, hogy az Európai Unió belebukott az oltási kampány megszervezésébe és lebonyolításába, valamint Brüsszel rendkívül távol áll attól, hogy erős európai egységet hozzon létre. Ahogy az köztudott, míg a Donald Trump vezette Egyesült Államok kormánya már 2020 júliusában szerződött a Pfizer/BioNTech amerikai-német vállalattal, addig Brüsszel erre novemberig (!) várt. Ráadásképpen, ezt megelőzően 4 hónapig alkudozott a vakcina áráról, miközben mások, például Izrael addigra már megvették az oltóanyagokat. 

Az unióban elsőként Magyarországon oltottak keleti vakcinákkal

A keleti vakcinák beadása 2021 februárjától az EU-ban elsőként Magyarországon kezdődött meg. A kínai Sinopharm cég vakcináját 2021. február 28-án Orbán Viktor miniszterelnök is megkapta.

Március 4-re már 785 440 fő volt beoltottak száma, közülük 267 153 fő már a második oltását is megkapta. Ezek a számok lényegesen jobbak, mint az uniós átlag, mivel a kormány a keleti vakcinákra való szerződés révén fel tudta gyorsítani a vakcinációt. 

Felpörgött a baloldali oltásellenesség

Az itthoni koronavírus-járványban egyedülálló jelenség, hogy szemben más országokkal, nálunk a baloldal egyértelműen oltásellenes álláspontot vett fel. Ennek az az oka, hogyha a járvány elhúzódik, az számításaik szerint a kormánynak árt, tehát mindent el kell követni, hogy minél kisebb legyen a vakcináció. Ennek megfelelően a baloldal vezető arcai, így Gyurcsány Ferenc, Hadházy Ákos, Jakab Péter és Szabó Tímea egytől egyig beálltak a sorba, és minden erejükkel megpróbálják gyengíteni az oltási hajlandóságot.

A magyar gazdaság jobban teljesített, mint az unió átlaga

A koronavírus-járvány egy évvel ezelőtti kitörése óta érdemes még számba venni a gazdasági hatásokat is. A KSH 2021. március 2-án közölte, hogy becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2020 harmadik negyedévéhez viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt, az előző év negyedik negyedévéhez mérve 4,1 százalékkal csökkent a magyar gazdaság szezonálisan és naptárhatással kiigazított teljesítménye. 

Forrás: MTI

A magyar gazdaság ellenállóbb az uniós átlagnál, és hamarabb magára talált, mint a 2008-as válság után - írta a pénzügyminiszter a közösségi oldalán. Varga Mihály megjegyezte, hogy a magyar gazdaság éves szinten 5,1 százalékkal esett vissza, miközben az EU átlaga mínusz 6,4 százalék. A belföldi teljesítményhez leginkább az ipar járult hozzá, a kibocsátás a tavaszi lezárást követően nőtt, és az utolsó 4 hónap mindegyikében meghaladta az előző év szintjét. Segítette a gazdaság védelmét a beruházások növekedése is, a 27,5 százalékos ráta európai összehasonlításban is magasnak számít - tette hozzá.

Varga Mihály két okra vezeti vissza, hogy a gazdaság viszonylag gyorsan magára talált. Egyrészt az elmúlt 10 év munkájának köszönhetően jóval erősebb állapotban érte Magyarországot a válság, mint 2008-ban. Másrészt a kormány nem megszorításokkal, hanem adócsökkentéssel, munkahelyteremtéssel, beruházásösztönzéssel kezeli a helyzetet. A Gazdaság-újraindítási akcióterv végrehajtásával az idén 4,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye - zárta a bejegyzését a tárcavezető.

Mi jön most?

A szerdai kormányülésen döntöttek arról, hogy március 8-tól két hétre bezárnak a nem létfontosságú üzletek, az iskolák és óvodák pedig a tavaszi szünet végéig, április 7-ig lesznek zárva. Ezzel a várakozássok szerint erőteljesen visszaszorítható a harmadik hullám, és március 22-től fokozatosan újraindulhat az élet. Ezt a most már Magyarországra tömegesen érkező öt vakcina is segíti, egy héten belül meghaladja Magyarországon a beoltottak száma az egymilliót. Az arány már most másfélszerese az uniós átlagnak, jövő hét elejére a kétszeresét is elérheti.