Jó Magyarország oltási stratégiája

Rusvai Miklós virológus
Rusvai Miklós, virológus.
Vágólapra másolva!
Két hét elteltével csökkenhet majd az új fertőzöttek száma. Egyrészt a hétfőn bevezetett intézkedések miatt, másrészt az elmúlt hét-tíz napban végrehajtott tömeges oltások is éreztetik már akkor a hatásukat, így az új betegek száma gyorsabban csökkenhet - erről is beszélt az Origónak Rusvai Miklós virológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Hozzátette: a kormány oltási stratégiája, az, hogy először a kockázati csoportba tartozókat oltották be, jó. Ezt bizonyítja, hogy bár a napi új fertőzöttek, a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma a brit mutáns vírus miatt már meghaladta az őszi hullám csúcsán tapasztalt értékeket, a halottak száma arányaiban 20-25 százalékkal kisebb. Azt is kiemelte, hogy akik nem oltatják be magukat, előbb-utóbb - vagy az idén, vagy jövőre - elkapják a vírust, ugyanis mindenkinek immunizálódnia kell. Vagy úgy, hogy megkapja az oltást, vagy úgy, hogy megfertőződik. Interjú Rusvai Miklóssal.
Vágólapra másolva!

Hétfőtől életbe léptek az új szabályok. Mikor látható majd ennek az eredménye - vagyis, mikor kezdhet csökkenni az új fertőzöttek száma?

A most bevezetett korlátozás körülbelül két hét múlva érheti el a hatását. Akkorra várható, hogy csökken majd az új fertőzöttek száma. De mondok egy jó hírt is: ez a két hét lesz az, amikor az elmúlt hét-tíz napban végrehajtott tömeges immunizálások - vagyis az elmúlt napokban beadott oltások – is éreztetik majd a hatásukat. Tehát

Azért, mert az oltások következtében kialakuló immunitás és a szigorúbb korlátozó intézkedések hatása összeadódik.

Rusvai Miklós virológus fotó: Talán Csaba

Eddig több mint egymillió embert oltottak be, és hozzávetőlegesen másfél millió ember esett át a fertőzésen. Ez valamelyest javít a nyájimmunitás kialakulásán?

Ahhoz, hogy kialakuljon az országban a nyájimmunitás, a lakosság hetven százalékának védettnek kell lennie. Most tartunk körülbelül 25 százaléknál. Még 45 százalék szükséges a nyájimmunitás eléréséhez. Az a cél, hogy ez a csaknem négy és félmillió ember az oltás által szerezzen immunitást, és ne fertőzés útján.

Békéscsaba, 2021. március 7. Somogyi Nóra ápoló beolt egy idős férfit a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának első adagjával a Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórházának oltópontján, Békéscsabán, 2021. március 7-én. Forrás: MTI/Rosta Tibor

Egyre több a fiatal fertőzött. Mi ennek az oka?

Az az oka, hogy az idősotthonok lakóit és a hetven év felettieket nagyrészt már beoltották, tehát immunisak. Jó volt a kormány oltási stratégiája, hogy először az időseket, a kockázati csoportba tartozókat oltották be, ugyanis a halálozási adatok is valamelyest csökkentek az őszi csúcshoz képest. Az adatokból láthatjuk, hogy a lélegeztetőgépen lévők, a frissen fertőzöttek és a kórházban gyógyulók száma mára meghaladta a december eleji értékeket, a halottak száma viszont 20-25 százalékkal kevesebb az őszi hullám csúcsához képest.

Mivel az idősek többségében már immunizáltak - vagyis megkapták az oltást -, a vírus kénytelen a fiatalabbak között terjedni, akik még védtelenek, ráadásul kicsit kockázatvállalóbbak.

Vagyis: néhányan nem tartják be szigorúan a szabályokat, könnyelműbbek, mert úgy gondolják, talán kevésbé sínylik meg a vírusfertőzés okozta betegséget. A nagy számok törvénye alapján azonban előfordul, hogy a fiatalabbak között is kialakulhat súlyos megbetegedés. A statisztikai számok alapján azt kell mondanunk, hogy ha sok a fiatal fertőzött, előbb-utóbb köztük is több lesz a kórházi ápolásra szoruló beteg, sőt, a halálozás is. Arányaiban persze ez kevesebb, mint az idős korosztály esetében. De ha sok a fiatal fertőzött, az érzékelhető romlást idézhet elő a statisztikai adatokban.

Rusvai Miklós virológus fotó: Talán Csaba

Mindezek ellenére továbbra is hallatják a hangjukat az oltásellenesek. Milyen pszichológiai vagy járványügyi károkat okozhatnak ezek az emberek?

Egyrészt szítják a hangulatot, és - nincs rá jobb szó - bosszantják azokat az embereket, akik bíznak a tudományban és az orvosokban. Ez pszichológiai szempontból okoz károkat. Járványügyi szempontból egyelőre sok vizet nem zavarnak, nem éreztetik a hatásukat, mert egyfelől egyre kevesebben vannak - hiszen szinte mindenkinek a környezetében előfordult már fertőződés, sőt, súlyos betegség is -, másrészt pedig nem az ő tevékenységük miatt nincsenek még elegen beoltva, hanem azért, mert egyelőre nincs annyi vakcina, amennyien be akarják magukat oltatni. Sokkal többen várják a vakcinát, mint ahány oltás egyelőre rendelkezésre áll.

De ez ellen nem tehetünk semmit.

Rusvai Miklós virológus fotó: Talán Csaba

Az azért kijelenthető, hogy aki nem oltatja be magát, előbb-utóbb mindenképpen elkapja a vírust?

Igen. Ha nem az idén, akkor jövőre.

Valahogy mindenkinek immunizálódnia kell. Akár az oltáson keresztül, akár úgy, hogy megfertőződik.

Ha eljön az az idő, amikor mindenkinek rendelkezésre áll majd bármilyen oltás - mondjuk ősszel vagy télen -, és aki akarja, akármelyik vakcinával beoltathatja magát, akkor az oltáselleneseknek saját felelősségük lesz, ha elkapják a fertőzést, és adott esetben kórházba kerülnek.

Most már a háziorvosok is felírhatják a Favipiravir nevű gyógyszert, ami egy antivirális szer. Hogyan fejti ki hatását ez a készítmény egy fertőzött szervezetben?

Az antivirális szerek egyike sem képes teljesen megszüntetni a vírusfertőzést, de erősen csökkenti a szervezetben termelődő vírusok számát. Jobb hatásfokkal működnek a fertőzés kezdeti szakaszában. A gyógyszer lényegében annak az enzimnek a működését gátolja, amely segíti a vírus szaporodását. Tehát jóval kevésbé tud szaporodni a szervezetben a kórokozó. Így vagy a tünetek lesznek enyhébbek, vagy később jelentkeznek a súlyosabb tünetek, de így az immunrendszernek van ideje kialakítani az ellenanyagot.