„A fiatal betegek sokkal jobban tűrik a tüneteket, ezért gyakran nem keresik fel időben az orvosukat. Otthon várnak, hogy javuljon az állapotuk. Néhány nap múlva viszont még súlyosabbak lehetnek a tünetek. Sok fiatal fertőzött már olyan stádiumban érkezik a kórházba, hogy azonnal intenzív osztályra kerül" - mondta az Origónak Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a betegség korai szakaszában forduljanak orvoshoz az emberek. Bár a fiatalok szervezete az első napokban viszonylag jól kompenzálja az oxigénhiányt, de előfordulhat, hogy a kevesebb tünettel rendelkező betegnek már kiterjedt tüdőgyulladása van. Ha valaki azt érzi, hogy akármennyire is tűri a kellemetlen tüneteket, egyre rosszabbul érzi magát, vagy nem megy le a láza, esetleg légszomja van, köhög, és nem javul 2-3 nap elteltével, akkor mindenképpen szólni kell az orvosnak. A főigazgató szerint Magyarország nemcsak európai, hanem világviszonylatban is nagyon jól áll az átoltottságot tekintve. Ez annak köszönhető, hogy az ország nem várt a lassan érkező nyugati vakcinákra, hanem keletről származó védőoltásokat is beszerzett - így kezdődhetett meg a tömeges immunizálás. Interjú Vályi-Nagy Istvánnal, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójával.

Mennyire telített a Dél-pesti Centrumkórház?

Mindig van néhány üres ágy, ahová folyamatosan érkeznek az új betegek.

Ha nem marad már üres ágy, akkor mi a következő lépés? Van lehetőség arra, hogy más részlegeken nyissanak Covid-osztályokat?

Ehhez a régióhoz még öt kórház tartozik. Kedden egyeztettünk az intézményekkel, és racionalizáljuk az ágyszámokat. Mindenképpen biztosítani tudunk helyet a betegeknek - ha nem a Dél-pesti Centrumkórházban, akkor a régióhoz tartozó öt kórház valamelyikében. Nálunk is van lehetőség a bővítésre.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójaFotó: Szabó Gábor - Origo

A nem Covid-ellátás hogyan zajlik most a Dél-pesti Centrumkórházban?

Egy éve lényegében szinte csak Covid-ellátással foglalkozik a kórházunk. Ezen kívül működik még a traumatológia, a hematológia és őssejt-transzplantációs osztály, az onkológia és a szülészet-nőgyógyászat.

Van elegendő védőfelszerelés és eszköz?

Minden eszköz, védőfelszerelés rendelkezésre áll természetesen, van elegendő lélegeztetőgép, oxigénellátási kapacitás, és többféle gyógyszert is tudunk alkalmazni. Az eszközökben, védőfelszerelésekben, gyógyszerekben nincs hiány.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójaFotó: Szabó Gábor - Origo

Milyen gyógyszert tudnak most alkalmazni a betegeknél?

A Covid-betegek gyógyítása attól függ, hogy a betegség melyik szakaszáról van szó. Ma már a háziorvosok is felírhatják a Favipiravir nevű gyógyszert, ami a betegség korai szakaszában lehet hatásos. Ilyenkor a vírus szaporodása ellen kell küzdeni. Később, ha a beteg kórházba kerül, a heveny gyulladás és az immunrendszer túlzott reakciója ellen kell küzdeni - más gyógyszerekkel. Újdonság, hogy Magyarországon már elérhető a Bamlanivimab nevű gyógyszer, amelyet gyógyult betegek vérplazmájából állítottak elő. Ez az antitest alkalmas a gyógyításra, amikor a beteg még nem került kórházba. A fertőzöttek nagy részénél hatásos, megállítja a tünetek súlyosbodását. A tapasztalatok szerint, aki megkapta a Bamlanivimab nevű szert, nem került kórházba. A gyógyszer nemcsak Budapesten, hanem a megyei és a városi kórházakban is rendelkezésre áll.

Hogyan kaphatja meg a beteg a Bamlanivimab nevű gyógyszert?

A páciens jelentkezik a háziorvosánál, ha kiderül, hogy Covid-fertőzött. A háziorvos eldönti, hogy a betegség milyen szakaszában jár, és annak megfelelően vagy Favipiravirt ír fel neki, vagy beküldi a beteget a kórházba, ahol rendelkezésre áll a Bamlanivimab. A kórházban az orvosok eldöntik, hogy a beteg megkaphatja-e ezt a gyógyszert - ami egy rövid infúzió -, vagy nem. Ez egy innovatív kezelés, és lényegében hasonló ahhoz, amikor gyógyult betegek vérplazmáját adjuk a páciensnek.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójaFotó: Szabó Gábor - Origo

Az Országos Vérellátó Szolgálatnál folyamatosan várják a gyógyult betegeket, hogy adjanak vérplazmát. Akik nem voltak betegek, de megkapták már mind a két oltást, és kialakult az ellenanyag a szervezetükben, ők is adhatnak vért?

Kidolgoztunk erre egy protokollt. Ha megkapjuk az engedélyt, akkor elkezdjük gyűjteni az oltott betegek plazmáját is. Leginkább magunkon kezdjük - orvosokon -, hiszen mi voltunk elsőként beoltva. Eddig azt vizsgáltuk, hogy az oltás milyen immunológiai hatást váltott ki. Ez megtörtént, és látjuk, hogy a Pfizer esetében - mert eddig csak azt vizsgáltuk - erős az immunválasz. Erősebb, mint azoknál, akik átestek a fertőzésen.

Arányaiban most mennyivel több a fiatal beteg?

Sokkal több a 40 és 55 év közötti fertőzött a kórházban. Magyarországon először az egészségügyi dolgozókat és az időseket oltották be. Kétségtelen, hogy ennek az oltási programnak a hatása már mutatkozik. Ez lehet az egyik oka, hogy a fiatal korosztály között kezdett terjedni a vírus. A másik ok pedig az, hogy ez a brit mutáns kórokozó sokkal virulensebb - gyorsabban terjed az emberek között.

Fontos elmondani, hogy a fiatal betegek sokkal jobban tűrik a tüneteket. Ezért gyakran nem keresik fel időben az orvosukat. Nem vizsgáltatják meg magukat, hanem otthon várnak, hogy javuljon az állapotuk. Néhány nap múlva viszont még súlyosabbak lesznek a tünetek. Sok fiatal fertőzött már olyan stádiumban érkezik a kórházba, hogy azonnal intenzív osztályra kerül.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a betegség korai szakaszában forduljanak orvoshoz, vizsgáltassák meg magukat az emberek. A háziorvosok is vegyék sokkal komolyabban a fiatalok betegségét, mert az első napokban viszonylag jól kompenzálja a szervezetük az oxigénhiányt, miközben előfordulhat, hogy a kevesebb tünettel rendelkező betegnek már kiterjedt tüdőgyulladása van.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójaFotó: Szabó Gábor - Origo

Az emberek többsége nyilván nem szalad azonnal orvoshoz, amint megjelennek az első tünetek. Hol van az a pont, amikor mindenképpen el kell menni orvoshoz?

Ha valaki azt érzi, hogy akármennyire is tűri a kellemetlen tüneteket, egyre rosszabbul érzi magát, vagy nem megy le a láza, esetleg légszomja van, köhög, és nem javul 2-3 nap múlva, akkor mindenképpen szólni kell az orvosnak. Egy mellkas-CT-vel el lehet dönteni, hogy a páciens a betegség mely fázisában van. Ha ezt megtudjuk, sokkal hatékonyabban gyógyítható a betegség a fertőzés korai szakaszában.

Magyarországon a koronavírus brit mutánsa terjed intenzíven. Azt olvashattuk, hogy a betegség súlyosabb lefolyású lehet. Ez mit jelent? Gyorsabb a betegség lefolyása, vagy a tünetek súlyosabbak?

Azt már tudjuk, hogy a koronavírus brit variánsa sokkal nagyobb hatásfokkal kötődik a célsejtekhez. Gyorsabban megbetegíti az embereket, a fertőzés masszívabb, és egyszerre több vírus is eredményesen kötődhet a sejtekhez - ezáltal a fertőzés kiterjedése nagyobb. Hamarabb súlyos állapotba kerülhetnek a betegek. Ezen kívül - ahogy már említettem -, a fiatal betegek később kerülnek a kórházakba, és kétségtelenül ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy úgy gondoljuk, súlyosabb a betegség lefolyása náluk.

De azért az még mindig igaz, hogy az esetek nagy részében nincs szükség kórházi kezelésre?

Természetesen, a fertőzöttek többsége otthon meggyógyul. De azt el kell mondani, hogy a brit mutáns hihetetlen gyorsasággal leváltotta az előző variánst, amelyet vad típusú vírusnak neveztünk el. Ma már a betegek 80 százaléka biztos, hogy a brit mutáns vírustól beteg.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójaFotó: Szabó Gábor - Origo

A brit mutáns vírus ellen is hatékony a maszkviselés, a távolságtartás és a fertőtlenítés?

Igen, de a szabályokat még nagyobb figyelemmel kell betartani. Ma már kevésbé hangsúlyozzák, hogy tartsuk a távolságot másoktól, zárt térben több ember ne tartózkodjon 10-15 percnél tovább, folyamatosan hordjuk a maszkot és fertőtlenítsük a kezünket. Amíg nem kapja meg mindenki az oltásokat, csak így lehet védekezni a vírus terjedése ellen.

Mit tanácsol az oltópontokra érkező embereknek?

Az oltópontokon folyamatos az oltás, nagy rendben folyik a munka. Pontos eligazítást kap a páciens, hogy hová kell menni, hol kell várakozni azoknak, akik az oltásra várnak, és hol kell megfigyelésre maradni, akik már megkapták. Azt kérem, hogy az emberek a lehető legkevesebbet mozogjanak, tartsák be az utasításokat, maradjanak maszkban, és az oltópontokon is tartsák a távolságot egymástól. Fontos, hogy a beoltottak is elkaphatják a betegséget az első napokban, tehát ha meg is kapták az oltást, ugyanúgy vigyázniuk kell magukra. A második oltás után két héttel alakulhat ki a szervezetükben a védelem, amely megakadályozhatja, hogy kórházba kerüljenek, ha elkapják a vírust.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójaFotó: Szabó Gábor - Origo

Hogyan haladnak az oltásokkal Magyarországon?

Magyarország nagyon jól áll a lakosság átoltottságának tekintetében, mert időben lépett az ország, és beszerezte a keletről származó vakcinákat is. Így kezdődhetett meg a tömeges oltás. Nem vártunk a lassan érkező nyugati vakcinákra, és ez hatalmas előny. Az oltás az egyetlen kiút, hogy immunizáljuk az embereket. A lezárások is nagyon fontosak, mert fizikailag is meg kell akadályozni a betegség terjedését. Összefoglalva: a lezárások időben történtek, jól haladunk az oltásokkal, intenzíven oltunk, amennyit csak lehet. Ami most a legfontosabb - hangsúlyozom -, hogy a fiatal betegek gyorsan forduljanak orvoshoz. Ezt annak ellenére mondom, hogy le vagyunk terhelve. De nem szabad megvárni, hogy súlyos betegség alakuljon ki.