A baloldal fenyegeti a magyar sajtószabadságot

Gyurcsány Ferenc, Donáth Anna, Fekete-Győr András, Szabó Tímea
Vágólapra másolva!
A hazai ellenzék és balliberális "jogvédő" szervezetek rendszeresen kürtölik tele a nemzetközi nyilvánosságot hírhamisításaikkal, miszerint Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság, a demokrácia, az alkotmányosság stb. stb. stb. Most, amikor a szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő Gyurcsány-féle roncsderbi egyik másodhegedűse, Fekete-Győr András valóban újságírókat fenyeget, hallgatnak. Ezért úgy döntöttünk, hogy mi tájékoztatjuk a valóságról az Európai Parlament és az Európai Bizottság tagjait arról, hogyan is viszonyul a baloldal az általa oly' sokat emlegetett szabadságjogokhoz - írja az Alapjogokért Központ.
Vágólapra másolva!

Ps.: A levelekben csak az "asszony" és az "úr" megjelöléseket használtuk, és rögtön el is bizonytalanodtunk, ez kellőképp genderkonform-e a mai európai nyilvánosságban?

"Tisztelt Biztos/Képviselő Asszony/Úr!"

Sokat hallani manapság arról, hogy hazánkban „megszűnt a jogállamiság" és „veszélyben van a demokrácia". Mindez már évek óta az európai közbeszéd tárgya, nem csupán az Európai Parlament képviselői körében, de az Európai Bizottságban is. Ha az úgynevezett „Ellenzéki Összefogás" vezetőinek elmúlt időben tett nyilatkozatait nézzük, tarthatunk tőle, hogy ezek a vádak akár valósággá is válhatnak. Mint azt bizonyára tudják, ez a baloldali koalíció szocialista, szélsőjobboldali, liberális és zöld pártokból áll. Politikusaik pedig sajnálatos módon egyre gyakrabban tesznek olyan kijelentéseket, melyek - ha azokat tettek is követnék - az alapvető jogok magyarországi érvényesülését veszélyeztetnék.

Nemrég Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke és miniszterelnök-jelöltje, az ún. „ellenzéki összefogás" egyik befolyásos vezetője pár napja egy Facebook-videóban kijelentette, hogy ha hatalomra kerülne, radikális lépésekre szánná el magát, és elhallgattatná azokat az újságírókat, akik az övétől eltérő véleményt képviselnek:

Nem ez az első eset, amikor Fekete-Győr András szóban vagy tettben szembefordult a sajtószabadság eszményével: 2017 májusában berontott az Origo szerkesztőségébe, hogy kérdőre vonjon egy újságírót, aki cikkében a Momentum Mozgalom pénzügyi hátterét firtatta. Vállalhatatlan tettét utóbb azzal magyarázta, hogy úgy érezte, ideje „elbeszélgetni" a publicistával. Később hangsúlyozta, hogy mindezt nem bánta meg: „Még egyszer megcsinálnánk, ha tehetnénk, igen."

És nem Fekete-Győr András az egyetlen az ellenzéki oldalon, aki támadást indítana magyar állampolgárok egyes csoportjai ellen!

A korábbi miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke – az „ellenzéki összefogás" értelmi szerzője –, Gyurcsány Ferenc nemrég egyértelműen jelezte, hogy a Fidesszel szimpatizáló embereket ellehetetlenítené és száműzné a közéletből. (Mint arra bizonyára emlékeznek, 2006-ban - kormányzása idején – a rendőrség brutális kegyetlenséggel lépett fel békés tüntetők ellen). Tavaly egy Facebook-bejegyzésében az alábbiakat írta a magyar kulturális életről és Vidnyánszky Attiláról, a Nemzeti Színház igazgatójáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának elnökéről, Kossuth- és Jászai Mari-díjas művészről:

Gyurcsány Ferenc, Donáth Anna, Fekete-Győr András és Szabó Tímea Forrás: MTI

"Készülni kell. Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés. Zárójel lesz. Levegőtlen világ azoknak, akik megölték a magyar szabadságot."

Mint azt már említettük, ezen "ellenzéki összefogásnak" része a szélsőséges, radikális Jobbik is. A balliberális oldal, mely előszeretettel vádolja politikai ellenfeleit - legfőképp a magyar konzervatívokat - a „demokrácia leépítésével", egy olyan politikai mozgalommal fogott össze, melyet nem is olyan régen ők is „náci pártnak" tituláltak. Nem is ok nélkül, hiszen például Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője korábban számos antiszemita kijelentést tett. Ismert hírhedt parlamenti felszólalása 2012-ből. Ebben úgy fogalmazott: szerinte itt lenne az ideje annak, "hogy felmérjük azt, hogy a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára". Egy másik alkalommal, egy Palesztina-párti tüntetésen Gyöngyösi Márton a sajtó becsmérlését ötvözte az antiszemitizmussal:

Vajon lehet-e továbbmenni ezen a veszélyes úton? Egyesek sajnos már meg is tették. Az elmúlt években baloldali és liberális jogászok, szervezetek elkezdték lefektetni az ideológiai alapjait is a sajtó működésébe történő antidemokratikus beavatkozásoknak. A Társaság a Szabadságjogokért, magát "jogvédőnek" nevező szervezet például 2017-ben részletes írásban fejtette ki, hogy a számukra nem szimpatikus újságírók és sajtóorgánumok miért is "nem hivatkozhatnak a sajtószabadságra" munkájuk végzése során. Ez a felháborító, de professzionálisan felépített rágalomhadjárat egyértelműen szembemegy a médiapluralizmus követelményeivel, és olyan elfogadhatatlan, diszkriminatív helyzethez vezethet,

melyben – pusztán politikai megfontolások alapján - bizonyos újságírókra kiterjed a sajtószabadság, másokra pedig nem.

Ez az ellenzéki pártokból és progresszív „civil szervezetekből" álló, valóban igen diverz szövetség, melyet áthat a „nyílt társadalom" eszmerendszere, nem pusztán a sajtószabadság ellen intézne támadást, de a demokrácia alappilléreit is lerombolná. Miután megvizsgáltuk a magyar baloldal megközelítését a sajtó és a média területén, vegyük szemügyre a teljes képet! Az egyik ismert baloldali jogász, Fleck Zoltán tavaly nyáron például azt irányozta elő, hogy egy esetleges baloldali győzelem esetén egy időre fel kellene függeszteni a jogállamiságot:

"Nagy valószínűséggel egy '22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről."A tendenciákat figyelve az sem meglepő, hogy ezt a véleményt több ellenzéki jogász is osztja. Baloldali ügyvédek, "jogtudósok", és még az Alkotmánybíróság egy korábbi tagja is nyíltan azt javasolják, hogy ha csak feles többséget is szerez a baloldal a jövő évi választásokon, akkor is módosíthatja a sarkalatos törvényeket és az Alaptörvényt is - pedig ezek kétharmados többséget igénylő jogszabályok.

Az „ellenzéki összefogás" kötelékében repülő politikusok és a holdudvaruk fent említett megnyilvánulásai teljesen egyértelmű képet festenek arról, milyen „demokráciát" is szándékoznának meghonosítani hazánkban abban az esetben, ha 2022-ben megkapnák a kormányalakítás lehetőségét."
Az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek küldött leveleket alább tekinthetik meg.