Annak érdekében, hogy pontosabb képet kaphassunk a baloldal brüsszeli tevékenységéről, a Századvég – a jelenlegi EP-ciklus első évére vonatkozóan – feltérképezte a magyar EP-képviselők aktivitását (melynek során a képviselők által jegyzett módosító javaslatokból indult ki), másrészt pedig a beágyazottságukat (vagyis azt, hogy más képviselőkkel milyen számú, illetve gyakoriságú kapcsolatokat ápolnak). A legaktívabb ellenzéki EP-képviselők román frakciótársaikkal működnek együtt. A nemzeti érdeknél fontosabb a pártérdek, a határon túli magyar erők helyett fontosabb ideológiai partereik támogatása. Ebben leginkább egy ellenzéki párt jár elöl.

Az Európai Parlament (EP) központi szerepet tölt be az uniós döntéshozatali mechanizmusban, az európai polgárok mindennapjait befolyásoló rendelkezések megalkotásában. A testületben tevékenykedő magyar képviselők alapvető feladata a nemzeti érdekek artikulálása az európai politikai térben, illetve annak megakadályozása, hogy hazánkra nézve sérelmes döntések szülessenek.

A kormány ellenfeleivel barátkoznak

Fontos leszögezni, hogy a pártpolitikai, ideológiai szempontok előtérbe helyezése nem idegen gondolat a baloldal részéről. A Századvég korábbi elemzése az EP-képviselők kapcsolati hálójának, valamint módosító indítványaik tartalmának vizsgálata alapján – rávilágított arra, hogy  a magyar baloldali pártok képviselői az Európai Parlamentben túlnyomórészt a magyar kormányzattal szemben ellenséges partnerekkel működnek együtt, továbbá a visegrádi országok közül hazánk ellenzéki EP-képviselői dolgoznak leginkább eltérő célokért, mint a kormánypártok. Egyszerűbben fogalmazva a magyar baloldal akár a Magyarországot hevesen támadó, illetve a nemzeti érdekekkel szemben politizáló külföldi partnerekkel is hajlandó együttműködni a kormány hiteltelenítése céljából.

Kérdésként merül fel, hogy a hazai baloldali európai parlamenti képviselők vajon mennyiben képviselik a nemzeti érdeket, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években többször is előfordult, hogy e politikusok a környező országok választásain a magyar erők helyett saját testvérpártjaik mellett kampányoltak. A Századvég utánajárt annak, hogy a jelenlegi EP-ciklus első felében a magyar balliberális EP-képviselők milyen kapcsolatokat ápoltak más országok politikusaival munkájuk során.

A baloldali pártok jellemzően a magyar kormányzattal szemben ellenséges partnerekkel működnek együtt az Európai ParlamentbenForrás: Facebook/Dobrev Klára

Cseh Katalin az élen

Az elemzés alapján kijelenthető, hogy a hazai európai parlamenti képviselők közül Cseh Katalin rendelkezik a legnagyobb beágyazottsággal (473 módosítót támogatott és 68 partnerrel működött együtt), a megtett módosító javaslatok száma tekintetében pedig – a kormánypárti Kósa Ádám után – a második legaktívabb magyar politikusnak tekinthető. A momentumos képviselő asszonyra nézve látszólag kedvező mutatók azonban aggályos tényezőkre vezethetők vissza.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Momentum már három alkalommal, a 2019-es román elnökválasztáson, valamint a tavalyi romániai helyhatósági és parlamenti választásokon is – az erdélyi magyar erők helyett – a román testvérpártjuk, a liberális USR PLUS támogatására buzdított. További érdekesség, hogy a párt európai parlamenti képviselői abban a Renew Europe-frakcióban foglalnak helyet, melynek vezetője a szélsőjobboldali múltú, magyarellenes volt román miniszterelnök, Dacian Cioloş.

Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a magyarországi európai parlamenti képviselők közül a legerősebb országokon átívelő támogatói kapcsolatokkal Cseh Katalin rendelkezik, amely viszont annak köszönhető, hogy a Renew Europe román képviselőjével, Ramona Strugariuval rendkívül szoros munkakapcsolatban áll, a román liberális politikus tekinthető Cseh legfőbb partnerének a strasbourgi testületben. Külön érdekesség, hogy a román EP-képviselők közül a legerősebb országokon átívelő kapcsolatokkal éppen Ramona Strugariu rendelkezik (aki a harmadik legerősebb kapcsolatát Cseh Katalinnal ápolja).

Ezenfelül Cseh Katalin az első helyen szerepel a „hídszerepet” betöltő magyar EP-képviselők közül Románia irányába (míg az ötödik Spanyolország vonatkozásában, bár ebben a tekintetben megelőzi őt Dobrev Klára és Ujhelyi István). Annak tükrében, hogy a párt a korábbiakban rendszeresen román pártok mellett kampányolt a romániai választások alkalmával, jogosan tehető fel a kérdés, hogy  

a Momentum európai parlamenti tevékenysége vajon mennyiben irányul a nemzeti érdekek érvényesítésére, és mennyiben ideológiai szempontok realizálására – akár Magyarország kárára. 

Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője (b) és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerző képviselők a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-ánForrás: MTI/Illyés Tibor

Ujhelyi és Rónai szorosan a nyomában

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy az MSZP-s Ujhelyi István tölti be a legerősebb „hídszerepet” a szocialisták EP-frakciójában a liberális Renew Europe pártcsalád irányában, míg az ötödik legerősebb hídnak tekinthető a kommunista pártokat is tömörítő GUE/NGL (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) vonatkozásában. Feltételezhető, hogy a szocialista politikus szoros munkakapcsolata e pártszövetségekkel a magyar kormányzat erőteljesebb támadását célozza. Ezek mellett Ujhelyi a harmadik helyen szerepel a „hídszerepet” betöltő magyar képviselők közül Románia irányába, ám kérdéses, hogy e kapcsolat mennyiben szolgálhatja Magyarország érdekeit.

Megállapítható, hogy a magyar EP-képviselők közül a DK-s Rónai Sándor rendelkezik a második legnagyobb beágyazottsággal, figyelembe véve egyebek mellett a más képviselőkkel ápolt kapcsolatai számát, illetve a kapcsolatok gyakoriságát. Rónai azonban – Cseh Katalin után – a második legerősebb hídszerepet tölti be Románia felé, amely így érdemben hozzájárul beágyazottsága magas fokához. Miután Gyurcsány Ferenc és pártja több alkalommal is politikai hadjáratot indított a határon túli magyarság érdekei ellen, valószínűsíthető, hogy a román EP-képviselőkkel fenntartott munkakapcsolat a magyar nemzeti érdekek zárójelbe tételén alapul. Érdekesség, hogy a szintén DK-s Molnár Csaba a negyedik, míg a momentumos Donáth Anna az ötödik legerősebb „híd” Románia felé.

Szemben a magyar érdekkel

Fontos kiemelni továbbá, hogy a hazai baloldali európai parlamenti képviselők több alkalommal is a magyar választók akaratával szemben politizáltak. Többek között 2020 novemberében közös nyilatkozat formájában kampányoltak annak érdekében, hogy az Európai Unió jogállamiságinak álcázott politikai büntetőfeltételekhez kösse a hazánkat megillető uniós forrásokat. Ezt követően decemberben megszavazták azt a jelentést, amely üdvözölte a 2015-ös – az illegális migránsok tagállamok közötti kötelező elosztásáról rendelkező – kvótahatározatot.

Mindezek fényében feltételezhető, hogy – a megbízatásuk lényegéről megfeledkezve –  a baloldali európai parlamenti képviselők Magyarország érdekei helyett saját ideológiai célkitűzéseik megvalósítására használják fel mandátumukat,  melynek során bizonyos külföldi politikusokban is partnerre leltek. Kérdéses azonban, hogy a magyar választók e stratégiát díjazni fogják-e a soron következő, 2024-es európai parlamenti voksoláson.