Ausztria egymillió adag Szputnyik V vakcinát rendelt Oroszországtól - jelentette be Sebastian Kurz kancellár. Úgy fogalmazott, hogy a vakcinák esetében nem a geopolitikai szempontokat kell előre venni, hanem hogy azok mennyire biztonságosak és hatékonyak. Az unióban kormányzati szinten eddig Magyarország és Szlovákia tárgyalt, és vásárolt orosz vakcinát.
Ausztria és az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap között folyamatosak a tárgyalások, az első 300 ezer vakcina áprilisban érkezhet az országba, májusban 500 ezer, majd június elején további 200 ezer.
Időközben Vlagyimir Putyin orosz elnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő a Szputnyik V orosz vakcina európai engedélyeztetésének kilátásairól tárgyalt csakúgy, mint az oltóanyag-szállítás és a közös gyártás lehetőségéről is.
Pontosan ennek köszönhető, hogy hazánk az uniós átoltottság tekintetében
a március 31-i adatok alapján továbbra is az élmezőnyben áll, 23,7 százalékkal.
Hazánk, ha nem állapodott volna meg Oroszországgal és Kínával, akkor lényegesen kevesebb embert lehetett volna beoltani itthon, és lényegesen többen is haltak volna meg.
Az Európai Unióban azért haladnak csigalassúsággal az oltási programok, mert Brüsszel hibájából nincs elég vakcina, Brüsszel ugyanis elrontotta a vakcinabeszerzést - erről már Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegáció vezetője beszélt. Deutsch Tamás hangsúlyozta: tragikus a helyzet Európában,
AZ ÁTOLTOTTSÁG ARÁNYA TOVÁBBRA IS RENDKÍVÜL ALACSONY, ALIG 12 SZÁZALÉKOS AZ EURÓPAI UNIÓBAN.
"Mi magyarok is ugyanebben a helyzetben lennénk, ha a brüsszeli vakcinakudarc mellett más forrásokból nem szereztük volna be oltóanyagot" - fogalmazott. Szavai szerint Magyarországon a beoltottak száma azért éri el a kettőmilliót, mert
AZ ORSZÁG TÖBB VAKCINÁT TUDOTT KELETRŐL BESZEREZNI, MINT AMENNYI VAKCINA AZ EURÓPAI UNIÓBÓL ÉRKEZETT.
„Üzenem Gyurcsánynénak, kizárólag Brüsszel a hibás azért, hogy Európában nincs elég oltóanyag" – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Gyurcsányné újabb vakcinaellenes hergelésére reagálva.
Az unió által megkötött titkos szerződéseket Ómolnár Miklós újságíró szerezte meg és hozta részben nyilvánosságra.
Hivatalosan is megerősítették, hogy nincsenek más vakcinaszerződések, csak és kizárólag amit ők kötöttek. Magyarország nem is köthetett volna külön szerződéseket a nyugati vakcinagyártókkal. Erre nem is volt lehetősége
- mondta Ómolnár Miklós.
Mostanra egyre több tagállam hívja fel a figyelmet arra, hogy az oltóanyag-hiányért az Európai Bizottság által megkötött rossz szerződések okolhatók:
Lettország, Bulgária, Csehország, Szlovénia, Horvátország, Ausztria és Németország is kifogásolja, hogy hiába kötött le egy tagállam több vakcinát az első vagy második negyedévre, arányában mégsem kap több oltóanyagot.
Az elhibázott brüsszeli szerződésekről beszélt nemrég Orbán Viktor miniszterelnök is, aki azt is hangsúlyozta:
ma már bánja, hogy elhitte az Európai Bizottság érvelését, miszerint gyorsabban és jobban megy a beszerzés, ha a tagállamok az unióra bízzák ezt a feladatot.
Mivel Brüsszelen egyre nagyobb volt a nyomás, ezért védekezés gyanánt azzal álltak elő, hogy nem ők, hanem a tagállamok szerződtek a vakcinagyártókkal. Csakhogy erről gyorsan kiderült, hogy nem igaz: magyar illetékesek hivatalosan is megerősítették, hogy nincsenek más vakcinaszerződések, csak és kizárólag az, amit az uniós bürokrácia kötött.
Időközben Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke az amerikai CNBC-nek adott interjújában elismerte, hogy komoly problémák merültek fel az oltások ütemezésével és az oltóanyagok szétosztásával kapcsolatban. Rendkívül nehéz helyzetben van az Európai Unió a koronavírus-járvány elleni védőoltások elosztása miatt - vallotta be a bizottság magas rangú képviselője, aki azt is elismerte, hogy az oltási program kezdete óta komoly kritikákat kaptak.
A brüsszeli oltási botrányt csak növelte, hogy a La Stampa olasz napilap beszámolója szerint az olasz hatóságok összesen huszonkilencmillió adag AstraZeneca-vakcinát találtak egy Róma közelében lévő településen, amiket a gyártó feltehetőleg az Egyesült Királyságba akart szállítani.
A HUSZONKILENCMILLIÓ DÓZIS MAJDNEM DUPLÁJA ANNAK, AMIT AZ ASTRAZENECA EDDIG ÖSSZESEN LESZÁLLÍTOTT AZ EU-S ORSZÁGOKNAK.
Az uniós bizottság lényegében emiatt múlt szerdán szigorította is a január vége óta érvényben lévő exportellenőrzési mechanizmusát. Az Európai Bizottság tudomásul vette az olasz hatóságok razziájának eredményét, ám csak annyit közöltek az ügyben, hogy az AstraZenecánál kell érdeklődni az olaszországi Anagni településen talált dózismennyiséggel kapcsolatosan.
Az AstraZeneca közleményéből viszont kiderült, hogy a bizottság mindent tudott a 29 millió vakcináról, mert annak egy része az unióba megy majd, másik részének pedig konkrétan a bizottság hagyta jóvá az exportját; a Covax-együttműködésen keresztül a szegényebb országoknak szánt vakcinaszállítmányokról van szó. A cég szerint a huszonkilencmillió itt talált dózisból tizenhárom a Covax-rendszerbe, további tizenhat pedig közvetlenül az EU-ba került volna.
A CÉG KÖZLEMÉNYE TEHÁT EGYÉRTELMŰEN MEGERŐSÍTETTE, HOGY AZ UNIÓ ADOTT ENGEDÉLYT AZ EXPORTRA.
A bizottság adataiból kiderült az is, hogy a közös vakcinabeszerzés keretében eddig a huszonhét állam összesen 88 millió adag oltóanyagot kapott, amelyből 62 millió dózist használtak már fel.
AZ EURÓPAI UNIÓBÓL A JÁRVÁNY KEZDETE ÓTA ÖSSZESEN HETVENHÉTMILLIÓ ADAG VAKCINÁT EXPORTÁLTAK A BLOKKON KÍVÜLRE – EZ TÖBB, MINT A MÁR ELOLTOTT UNIÓS VAKCINAMENNYISÉG.
Az oltóanyag-beszerzésben alapvető hibákat követtek el. Helytelen volt az EU-ra bízni ezt a dolgot... Az egyes államoknak minden esetben maguknak kellett volna vásárolniuk. Ez felverte volna az árakat és kikényszerítette volna a vakcinatermelést, mivel a szolgáltatók korábban és többet fektettek volna a termelési kapacitások kiépítésébe
– minderről már a Münchner Merkur bajor lapnak Hans-Werner Sinn, a legismertebb német közgazdász beszélt, élesen bírálva Brüsszelt és Angela Merkel német kancellárt is az európai vakcinahiányért.