Magyarországon az EU-n belül egyedüliként oltanak már öt különböző vakcinával, jövő héttől pedig forgalomban lesz a hatodik is. A magyar oltási program sikeressége nagyban köszönhető annak, hogy a kormány időben megkezdte a tárgyalásokat a keleti vakcinák gyártóival, emiatt pedig nemcsak az európai uniós közös beszerzésből, hanem Oroszországból és Kínából is érkeznek megbízható, hatásos és hatékony oltóanyagok. Megmutatjuk, hogy mire érdemes odafigyelni a különböző vakcinák esetében.

Itthon jelenleg a Pfizer-, a Moderna-, a Szputnyik V, a Sinopharm- és az AstraZeneca-vakcinákat használják, jövő héttől pedig ezek mellé érkezik az egydózisú Janssen-vakcina is. 

Ezeket érdemes tudni a vakcinákról

A védőoltás beadása oltási terv alapján történik a kijelölt oltópontokon. Az oltóorvos az oltást megelőzően kérdőív segítségével kikérdezi és megvizsgálja az érkezőket, majd az oltás beadásáról is minden esetben ő dönt. 

A vakcinák elősegítik, hogy az immunrendszer (a szervezet természetes védelme) antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a COVID 19 ellen. 

Beoltanak egy pedagógust a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni Comirnaty-vakcinával a fővárosi Szent János Kórház Kútvölgyi tömbjében kialakított oltóponton 2021. április 10-énForrás: MTI/Mónus Márton

A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.

Szintén érdemes tudni, hogy  egyik vakcina sem cserélhető fel más COVID-19 elleni oltóanyagokkal, valamint nem szükséges antigéngyorsteszt elvégzése az oltás előtt egyik vakcina esetében sem. 

Ha valakinél jelentkezik oltás utáni reakció, azt jelentheti az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek vagy a nemzeti Népegészségügyi Központnak. 

Az alábbi táblázatban megtekintheti a legfontosabb tudnivalókat a különböző oltóanyagokkal kapcsolatban:

  Pfizer/BioNTech Moderna AstraZeneca Szputnyik V Sinopharm 
Típus mRNS mRNS Adenovírus-vektor Adenovírus-vektor Elölt teljes vírus
Okoz-e betegséget?  Nem Nem Nem Nem Nem
Hány adag szükséges? 2 2 2 2 2
Hány nap a különbség a két oltás között? 35 nap 28 nap 12 hét 21 nap 28 nap
Hány éves kortól? 16 18 18 18 18
Kaphat-e oltást, aki átesett a betegségen? Három hónappal az igazolt fertőzés után  A teljes gyógyulást követően igen A gyógyultak igen A gyógyultak igen A gyógyultak igen
Kaphat-e oltást, aki krónikus betegséggel rendelkezik? Igen, akiknél nem áll fenn oltásra
vonatkozó kontraindikáció
Igen, akiknél nem áll fenn oltásra
vonatkozó kontraindikáció
Igen, akiknél nem áll fenn oltásra
vonatkozó ellenjavallat
Bizonyos krónikus betegségek esetén az orvos dönt Az oltóorvos dönt ebben az esetben
Beadható-e együtt másik védőoltással?  Legalább 4 hetes időközzel  Legalább 14 napos időközzel  Legalább 14 napos időközzel Legalább 14 napos időközzel Legalább 14 napos időközzel
Várandósság Várandósoknak is adható  Várandósoknak is adható Várandósság alatt az oltás ellenjavallt Várandósság alatt az oltás ellenjavallt Várandósság alatt az oltás ellenjavallt
Szoptatás Akik kockázati csoportba tartoznak, igényelhetik az oltást  Akik kockázati csoportba tartoznak, igényelhetik az oltást Akik kockázati csoportba tartoznak, igényelhetik az oltást Szoptatás alatt az oltás ellenjavallt  Szoptatás alatt az oltás ellenjavallt
Milyen mellékhatások (oltási reakciók) várhatóak? 

fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás,
izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés

fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás,
izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának
helyén, émelygés

 

fájdalom és duzzanat a
beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg
bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés
érzékenység, fájdalom
és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz
esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés
érzékenység, fájdalom
és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz
esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés

Érkezik a Janssen is 

A magyar hatóságok februárban engedélyezték a Janssen-vakcinát, ami itthon a hatodikként kapta meg az engedélyt. Egy hónappal később egyébként az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) is jóváhagyta, és forgalmazásra ajánlotta az oltóanyagot. 

A Janssen-vakcinának egyik nagy előnye, hogy szemben más cégek gyártmányaival, egy dózisban kell beadni. De mit érdemes még tudni a nyugati oltóanyagról, amivel jövő héttől kezdve Magyarországon is oltanak?

Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, az oltást a Johnson & Johnson tulajdonában lévő belga Janssen Pharmaceuticals fejleszti, és a vektorvakcinák csoportjába tartozik. A vakcina a koronavírus legfontosabb fehérjéjét, az immunválaszt kiváltó fehérjetüskéket a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) molekula hordozza, addig a belga kutatók DNS-be (dezoxiribonukleinsavba) csomagolták a vírusfehérje tervrajzát.

A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültették, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak. A Janssen kutatói egy módosított adenovírust, az Ad26-t jelölték ki a koronavírus génjének szállítására. Ezt követően a vírusrészecskét úgy módosították, hogy be tudjanak ugyan jutni a sejtekbe, de ott ne sokszorozódjanak, és ne ártsanak.

A Johnson & Johnson vakcinája, a JanssenForrás: Getty Images via AFP/2021 Getty Images/Michael Ciaglo

A fehérjetüske génjét hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötődik, majd a sejt belsejébe kerül. Itt a sejtmaghoz vándorol, amibe bejuttatja az általa szállított genetikai anyagot. A DNS által kódolt információk úgynevezett hírvivő RNS-be (mRNS) íródnak át. Az mRNS végül a riboszóma nevű sejtszervecskéhez kerül, ahol megtörténik a fehérjetüske legyártása. A fehérjetüskék végül beindítják az immunrendszer működését, és kialakul a védelem.

Az adenovírus-alapú vakcina nem egy ismeretlen technológia, ilyen jellegű oltóanyagokkal már évtizedek óta folynak kísérletek. A szintén a Janssen által fejlesztett, 2020-ban engedélyezett Ebola-vakcina is ezen a módszeren alapul. Ugyancsak adenovírusokat használnak a Szputnyik V és az AstraZeneca koronavírus-vakcinákban is. 

A vakcina összességében 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19-betegség mérsékelt és súlyos formáinak, és 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen az Egyesült Államokban és hét másik országban végzett teszteken. Ez ugyan elmarad más oltóanyagoktól, azonban a Janssen nagy előnye, hogy a szállítás és a tárolás során nem kell fagyasztani. 

Fontos a regisztráció

Az uniós tagállamok közül a második leggyorsabban halad a vakcináció Magyarországon, eddig közel 2,8 millióan oltották be magukat.  A magyar lakosság 27,5%-a már kapott oltást, szemben az uniós 14,4%-os átlaggal. 

Az külön siker, hogy annak ellenére ilyen magas az oltottság aránya, hogy Gyurcsány vezetésével a baloldal mindent elkövetett és elkövet a mai napig, hogy elbizonytalanítsa az embereket az oltásokkal kapcsolatban. És bár ez a szám kiemelkedően magas, azonban ahogy több szakember is leszögezte korábban, a közösségi immunitás eléréséhez még sokaknak be kell oltatnia magát. Ezért egy nagy regisztrációs kampány lesz majd a következő időszakban neves emberek szereplésével - ezt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, valamint Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjúja során. 

A kormány nem teheti kötelezővé az oltást, csak az egészségügyben lehetett volna kötelezővé tenni, de a kormány azt sem tette meg, pedig erre lett volna jogszabályi lehetőség. Ha valóban a regisztrációt most lezárnák, akkor több oltóanyag lenne a hónap végére, mint ahány ember oltást kapott  - mondta Gulyás Gergely. 

Orbán Viktor az oltási kampánnyal kapcsolatban azt mondta: az embereknek egy idő után elege van a háborúból, és felértékelődik a „béke" szó. Akkor lesz béke, ha a vírust oltásokkal sikerült legyőzni. Ehhez regisztrálni kell. Mint mondta, a regisztráltak száma elérte a négymilliót: – Ez növekvő szám, de még mindig kevés, ezért híres embereket kértünk meg arra, hogy egy új kampány formájában igyekezzenek ösztönözni az embereket az oltás beadatására. A hárommillió beoltott számát hamarosan elérjük, a négymilliót május elejére.

Orbán Viktor azt is közölte: Június elejére nyolcmillió magyar állampolgárból képesek leszünk hétmilliót beoltani, de attól tartok, nem lesz annyi magát beoltani akaró személy, mint amennyi vakcina.

Mint ismert, a kormány létrehozott egy regisztrációs felületet, a vakcinainfo.gov.hu-t, ahol jelentkezni lehet az oltásra. A központosított regisztrációs rendszerrel az volt a kormány célja, hogy a vakcináció rendezett körülmények között haladjon. Magyarországnak az átoltottsági versenyben való szereplése visszaigazolta a rendszert, bebizonyítva, hogy az működőképes, sőt, kifejezetten hatékony. 

Több kormányzati politikus is hangsúlyozta, hogy mivel kritikus időszak következik, nagyon fontos a regisztráció. A kormány éppen ezért azt kéri mindenkitől, hogyha eddig nem tette volna meg, jelentkezzen az oltásért, hiszen csak így lehet legyőzni a vírust.