A települések szennyvizének összetétele sok tekintetben a lakosság egészségi állapotának lenyomata, hiszen
tartalmaz minden olyan anyagot, kórokozót, ami a csatornahálózatot használó emberek szervezetéből ürül,
vagy a fürdővízzel jut a rendszerbe. Ezt használják ki a szennyvízalapú epidemiológiai vizsgálatok, amelyek sok minden monitorozására alkalmasak – jelezte Pándics Tamás a Magyar Nemzetnek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közegészségügyi laboratóriumi főosztályának vezetője hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például a járványos gyermekbénulás leküzdésében hasznosítja, több országban pedig a lakosság droghasználatát követik nyomon ezzel a módszerrel, hiszen
így akár több millió ember mintáját lehet egyszerre vizsgálni
- írja a lap.
"Magyarországon a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben fellelhető mennyiségét négymillió embertől származó mintából mérjük, ami bőségesen elegendő ahhoz, hogy követni tudjuk a járványügyi folyamatokat. A vizsgálatok segítségével meghatározhatjuk, hogy
az adott településen mekkora a vírus aktuális koncentrációja,
valamint az elmúlt két hét adataival összehasonlítva a változás tendenciáját is láthatjuk. Ezeket az információkat az NNK honlapján rendszeresen közzé is tesszük" – magyarázta a szakember.
Pándics Tamás beszámolt róla, hogy a mintavételi helyek kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy a lakosság minél nagyobb részét és az ország minden földrajzi területét reprezentálják. Így esett a választás a megyeszékhelyekre, a Budapest teljes területét és az agglomeráció egy részét ellátó három szennyvíztelepre, valamint öt további agglomerációs településre (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta), amelyek szennyvizét egyesített mintaként vizsgálják - foglalta össze a Magyar Nemzet.
A heti rendszerességű mintázás során a szennyvíztelepek üzemeltetői veszik le a mintákat, azok fővárosba szállításában a területileg illetékes kormányhivatalok segítenek, a vizsgálat, az elemzés, valamint az előjelzések elkészítése pedig az NNK-ban történik. "Az is fontos, hogy mi kompozit, azaz egy automata mintavevő készülék által a nyers szennyvízből 24 óra alatt levett kevert, így egy adott időszakot sokkal pontosabban leíró szennyvízmintát vizsgálunk.
Attól ugyanakkor nem kell tartani, hogy a szennyvíz fertőzés forrása lehetne, mivel fertőzőképes vírusrészecskét még sehol a világon nem mutattak ki belőle
– emelte ki a főosztályvezető.
Pándics Tamás beszélt arról is, hogy az NNK közegészségügyi laboratóriumában tavaly májusban indult vizsgálatok során
nem magát a kórokozót, hanem annak örökítőanyagát (RNS-ét) mutatják ki, ehhez azonban saját fejlesztésre volt szükség,
ugyanis a légúti vírusok örökítőanyagát szennyvízből korábban sem Magyarországon, sem máshol nem vizsgálták még - folytatta a lap.
"Ezért komoly kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként saját innovációt dolgoztunk ki, amire azért is szükség volt, mert a tömeges megbetegedések megjelenésekor a diagnosztikához nélkülözhetetlen egyes eszközök, alapanyagok világszerte hiánycikké váltak.
Nekünk azonban sikerült kifejlesztetnünk egy olyan eljárást, amely ebben a helyzetben is lehetővé teszi a rendszer folyamatos működtetését.
Maga a víruskimutatás környezeti közegben nem egyszerű, de a főosztályunk, ahol csaknem húsz tudományterület képviselői dolgoznak, erre korábban már felkészült. Ilyen eset volt a 2006-os miskolci vízjárvány, amikor az ivóvízből kellett a vírusokat kimutatni, mert a vízhálózat szennyvízzel fertőződött – tudatta a főosztályvezető.
Hozzáfűzte: a tapasztalataiknak köszönhetően tavaly tavasszal, az első hullám leszálló szakaszában már végeztek vizsgálatokat, illetve
előre tudták jelezni a második, majd a harmadik hullám érkezését is
- írja a Magyar Nemzet.
Magyarországon két nagyon fontos módszerrel vizsgálják a járvány alakulását: az egyik a betegek mintájából végzett PCR-alapú meghatározás, a másik pedig a szennyvízvizsgálat, amely azon tünetmentes fertőzöttek vírusürítését is mutatja, akiket nem teszteltek.
A szennyvízalapú előrejelzés segítségével tehát az egészségügyi ellátórendszer időben felkészülhet a tünetes betegek számának emelkedésére.
"A két metódus egymással karöltve működik, és egy év távlatából kijelenthető, hogy az eredmények szorosan korrelálnak egymással.
Jelenleg öt-hat nappal előre tudjuk jelezni a járványhelyzetben várhatóan bekövetkező változásokat,
ez az időtartam pedig lehetőséget ad mind a hatóságok, mind a lakosság felkészítésére – fogalmazott Pándics Tamás az interjúban.
A szennyvízvizsgálatok természetesen nemcsak a lakosság tájékoztatását, hanem a döntéshozók támogatását is szolgálják; a mérésekből származó információk az NNK vezetőjén,
Müller Cecília országos tisztifőorvoson keresztül jutnak el az Operatív Törzshöz.
"Például amikor még a tömeges megbetegedések megjelenése előtt Kásler Miklós miniszter már bejelentette a második hullám érkezését, akkor is a szennyvízvizsgálatok eredményeire hivatkozott "– emlékeztetett.
A szakember kitért rá az interjúban, hogy a módszert az igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztik, így vált lehetővé, hogy most már a különféle vírusvariánsokat is ki tudják mutatni a szennyvízből.
"Az eredmények azt igazolják, hogy a korábban jellemző
eredeti vírustörzs már csak nagyon kis mennyiségben van jelen, és jelenleg a brit mutáns dominál országszerte.
Ez pedig jelentősen hozzájárult a mostani, kedvezőtlen járványügyi statisztikákhoz" – jegyezte meg. Hozzátette: a legújabb vizsgálatok eredményei szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációjában országosan stagnáló, illetve enyhén mérséklődő tendencia figyelhető meg, ami azt mutatja, hogy
hamarosan elérünk a harmadik hullám tetejére.
"Világosan látszik, hogy a magyarországi oltási program, illetve a néhány hete bevezetett korlátozó intézkedések hatékonyak, ezek eredménye, hogy a napi új esetszámokban érdemi emelkedést várhatóan már nem fogunk tapasztalni. A javulást azonban csak az újonnan regisztrált fertőzöttek számának huzamosabb ideig tartó csökkenése fogja meghozni, ez tehermentesíti majd az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő hatalmas nyomást" – közölte a főosztályvezető.
Pándics Tamás kijelentette a Magyar Nemzetnek, hogy
a vizsgálatokat mindaddig folytatni fogják, amíg a koronavírus-járvány jelen van hazánkban,
a módszert pedig ezt követően is megtartják, a jövőben például az influenzajárványok előrejelzésére hasznosítják majd.
A szakember úgy véli, ez a fajta vizsgálat unikálisnak számít a világban.
"Sok helyen monitorozzák tudományos érdeklődésből a szennyvizet,
hazánkon kívül azonban Európában mindössze néhány államban, például Németországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Finnországban történik ilyen
szisztematikus, rendszeres és előjelzésre használt mintavételezés. A módszer működéséről és hatékonyságáról az Egészségügyi Világszervezet felkérésére nemzetközi szakmai fórumokon rendszeresen beszámolunk – hangsúlyozta a tudós az interjúban, aki a WHO Európai környezet és egészség Bizottságát is vezeti.
Tájékoztatása szerint hosszú távon mind
az Európai Unió, mind a WHO kiemelkedően fontos feladatként jelölte meg a szennyvízalapú vizsgálatokat,
az unió pedig harmonizációs folyamatot indított azért, hogy a tagállamok egymással összehasonlítható módszerekkel dolgozzanak - írja a lap.
"Ebben mi is aktívan részt veszünk, és megosztjuk a tapasztalatainkat a tagországokkal, amelyek alapján ők is kiépíthetik a saját diagnosztikai rendszereiket. Víz- és környezethigiéné terén Magyarország élen jár az európai mezőnyben, hiszen hazánknak nagyon hosszú múltra visszatekintő tradíciója van ezen a területen – szögezte le Pándics Tamás.