Az Európai Unió tagállamai az uniós oltási stratégiában szereplő oltóanyagokon kívüli vakcinákat is beszerezhetnek és alkalmazhatnak állampolgáraik beoltására - közölte Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján, csütörtökön annak kapcsán, hogy Németország tárgyalásokat kezd az orosz vakcina, a Szputnyik beszerzéséről. Emlékezetes: amikor Magyarország szerződött, akkor "óva intett" ettől az Unió.

Azzal összefüggésben feltett kérdésre, hogy Németország csütörtökön bejelentette, tárgyalást kezd Oroszországgal az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz vakcina beszerzéséről kétoldalú alapon, az Európai Uniótól függetlenül, Eric Mamer azt válaszolta: a tagállamoknak lehetőségük van tárgyalni és beszerzési megállapodásokat kötni azokkal a gyógyszergyártókkal, melyek vakcinája nem szerepel az uniós oltási programban.

Ez nem jelenti az uniós oltási stratégia végét - fogalmazott.

Hozzátette azonban: az uniós oltási programban szereplő vakcinák beszerzését illetően a tagállamok nem térhetnek el a közösen létrehozott megállapodásokban rögzített feltételektől.

Az Európai Bizottság eddig a Johnson & Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.

Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a sajtótájékoztatón kiemelte: az uniós testület számára a legfontosabb, hogy biztonságos oltóanyagok kerüljenek az uniós piacra. A beoltás és az oltási kampány ugyanakkor tagállami hatáskörbe tartozik - tette hozzá.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) fontos megállapításokat tesz az oltóanyagok biztonságára és a hatékonyságára vonatkozóan, mivel azonban az oltási politika tagállami hatáskör, a tagországok dönthetnek úgy, hogy az EMA ajánlásainál szigorúbb megközelítést követnek az oltóanyagok esetében.

Egy tagállam vonatkozó döntése ugyanakkor hatással lehet más tagországra is - figyelmeztetett. Mivel az oltási politika tagállami hatáskörbe tartozik, meghatározása az adott tagállam igényei és a saját maga által megállapított járványügyi helyzet alapján történhet - mondta.