László Imre sportorvosi és sportvezetői pályafutása során több nemzetközi szintű doppingbotrány részese volt, aminek következtében nem egyszer kénytelen volt lemondani aktuális tisztségéről - a Kontra utánajárt az újbudai DK-s polgármester korábbi botrányainak, felidézve a múltjának kevésbé ismert részleteit. 

László Imre, Újbuda DK-s polgármestere évtizedeken keresztül megkerülhetetlen alakja volt a hazai súlyemelőknek. Előbb a Magyar Súlyemelő Szövetségnek elnöke, majd a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (International Weightlifting Federation, a továbbiakban: IWF) és a Magyar Olimpiai Bizottság orvosbizottságának is a tagja lett, de pályája csúcsán az európai szervezet alelnökeként is funkcionált.

Doppingbotrány Szöulban

A Kontra korábbi cikkek alapján felidézte, hogy a baloldali politikus időszakát körüllengték a nemzetközivé dagadó doppingbotrányok.  Mint írják, az első nagy lebukás az 1988-as szöuli olimpián volt, ahol két versenyzőt: a világbajnok Szanyi Andort kizárták, a negyedik helyezett Csengeri Kálmán eredményét pedig érvénytelenítették. Ugyanazt a tiltott szert, a sztanozololt mutatták ki náluk, mint a kanadai sprinter Ben Johnsonnál, akit szintén megfosztottak aranyérmétől.

Csengeri egyébként megírta a történetét "Becsaptuk a világot" címmel. A helyezésétől megfosztott sportoló elmesélte, hogy hogyan is doppingoltak, és miként működik az "öntőgép", a magyarok találmánya, amivel egy ideig ki tudták játszani az ellenőröket. "Egy lufiba garantáltan tiszta vizeletet raktak – az orvos vagy a gyúró kölcsönözte –, amit az alsónadrágba helyeztek, onnan préselték bele a mintavételi pohárba, amit aztán ellenőrizhettek az orvosok" - így próbáltak csalni.

Csengeri KálmánForrás: Getty Images

Fontos megemlíteni, hogy László Imre volt ebben az időben a csapat egyik orvosa. Miután Csengeri lebukott az ügyeskedéssel, és visszarendelték, a kapitány kiöntötte a becsempészett mintát, és azt mondta Csengerinek, pisiljen nyugodtan, mert már tiszta, már kiürült a szervezetéből a dopping. Két nap múlva kiderült, hogy ez nagy tévedés volt. A versenyző akkor hallotta először a sztanozolol szót, amit a szervezetében találtak. Kiderült, rosszul mérték be ennek a csodaszernek a kiürülési idejét, ezért akadt fenn a vizsgálaton.

A sportvezetés úgy gondolta, az a legegyszerűbb, ha Csengeri elviszi a balhét, és úgy állították be a helyzetet, mintha nem központi doppingolás lett volna, hanem egyedül ő vett volna be olyan szert, ami tiltólistás volt. Néhány nap múlva megbukott Szanyi is. Az ezüstöt is simán megszerezte volna, de fennakadt a doppingteszten. A jelek szerint szó sincs arról, hogy a versenyzők saját szakállukra doppingoltak volna, hanem - Csengeri könyve szerint - szervezetten, az orvosok és vezetők tudtával szedték a tiltott szereket.

Visszatért a rendszerváltással 

A nemzetközivé dagadó szöuli botrány után az akkori Állami Ifjúsági- és Sporthivatal elfogadta a súlyemelő-szövetség teljes vezetésének, így többek között László Imrének lemondását. A Kontra értékelése szerint, ha marad a szocializmus, László Imre jó eséllyel nem jutott volna újra a súlyemelés közelébe, de a rendszerváltásnak köszönhetően újra visszaszivárgott a hazai szövetségbe.

A portál megjegyzi, hogy a most már polgármesterként dolgozó orvos visszatérésével a doppingügyek is visszatértek a súlyemelőkhöz. 1992 decemberében a ZDF is lehozott egy riportot az akkorra elharapódzódó magyar doppinggyanús ügyletekről. A német televízió arról számolt be az egyik műsorában, hogy Magyarországon virágzik a tiltott teljesítményfokozóknak a fogyasztása és forgalmazása, és a László által vezetett Súlyemelő Szövetséget külön is megemlítették.

Doppingbotrányok kísérték László Imre baloldali polgármester sportvezetői pályafutásátForrás: MTI/Komka Péter

A botrányok nem kerülték el László Imrééket: 1995 végén arról számolt be a Népszava, hogy a súlyemelő Dudás Istvánnál két vizsgálat is doppingszer használatát mutatta ki. A Kontra szerint a helyzet azért is volt különösen kellemetlen, mert a sportoló a 90 kilogrammos súlycsoportban országos bajnok volt.

Parkolópályára tett nemzeti hős

László Imre sportorvosi pályafutásának egyik legdurvább botránya 2000-ben, a sydney-i olimpia előtt volt. Az ötkarikás játékokat megelőzően László komoly ellentétbe került két versenyzővel és edző édesapjukkal, Takács Istvánnal A konfliktus olyannyira elfajult a DK-s politikus által vezetett szövetség és a Takács család, Takács István és az érmeket futószalagon szállító versenyző lánya, Mária között, hogy szervezett doppingolással vádolták meg a szövetséget, és annak felelőseként a vezetőséget nevezték meg.

Az állításuk szerint az egyéni teljesítmények rövid időn belül jelentős, megmagyarázhatatlan javulást mutattak a versenytársaknál. Takács Mária sokéves tapasztalattal jelezte a Napkeltében, hogy a versenytársak ilyen mértékű teljesítményjavulása természetes úton elképzelhetetlen.

Forrás: Kontra

A Kontra szerint Takácsék állítása annak fényében is elgondolkodtató, hogy a Lászlóék védelmében írt fenti, 2000. júniusi Nemzeti Sport-cikkben felhozott, junior világrekordot elért Likerecz Attila júliusban, tehát rá egy hónappal később fenn is akadt a doppingvizsgálaton.

Takács Mária mindössze 2,5 kilóval emelt kevesebbet a limitnél, ami 232,5 kilogramm volt, ezért pedig kimaradt az Európa-bajnokságról és így az olimpia keretből is. Takács Mária esetében az elnökségnek külön kellett szavaznia, ahol végül a László vezette testület, és köztük maga László Imre is leszavazta a sportoló részvételét az Eb-csapatban. Takács eddigre 12 év alatt már 65 világ- és Európa-bajnoki érmet szerzett a szövetségnek és hazájának.

"Ez sem számított Lászlóéknak. László Imre és az elnökség ezzel keresztülhúzta egy született sportember, Takács Mária élete álmát, csak azért, hogy a több évtizedes ellentét után így vegyen elégtételt a családon" - kommentálta a portál.

Lemondott Athén után

Négy évvel később ismét több versenyzőnek kellett doppingolás miatt távoznia: Kecskés Zoltán még a felkészülés alatt lebukott, Kovács Zoltán mintát sem volt hajlandó adni, Gyurkovics Ferencet pedig megfosztották az ezüstérmétől.

László Imre első reakcióként a Doppingellenes Világügynökségre (WADA) mutogatott, azt állítva, hogy a "WADA állam lett az államban". Taktikája nem jött be, és végül lemondott minden pozíciójáról. Ami nem volt kevés, hiszen ekkorra már az európai szövetség alelnöke, a Magyar Olimpia Bizottság és a nemzetközi szövetség orvosbizottságának is tagja volt.