Megválasztása óta összesen egy! sajtótájékoztatót tartott, ami példa nélküli az USA elnökeinek történetében. Cserébe ezen az egy nyilvános megszólalásán összevissza beszélt. Amikor épp nem a mondat felét felejtette el - amin aztán zavartan, fejvakargatva kacarászott -, akkor olyan marhaságokat beszélt, hogy ő már 120 éve a szenátus tagja. Roppant kínos volt végignézni, ahogy folyamatosan, hebegve-habogva keresi a tekinteteket, mint aki azt várja, végre súgjon már neki valaki.
Nem csoda hát, hogy az embernek az az érzése támad: tudatosan rejtegetik az új elnököt a közvélemény elől. Jó kérdés, hogyan engedheti meg magának mindezt a világ egyik vezető hatalmának vezetője, ráadásul egy világjárvány idején...
Az internet persze nem felejt, s ez még akkor is így van, ha a közösségi médiacenzorok igyekeznek elrejteni Biden aranyköpéseit. Például az ilyeneket:
"A szegény gyerekek is vannak olyan jók, mint a fehér gyerekek."
"Én minden rasszt szeretek, még a rosszakat is."
Játsszunk el egy pillanatra a gondolattal, vajon mi történt volna, ha Trump mondott volna hasonlókat. Jól emlékszünk: Trumpot a média mikroszkóppal figyelte, hol lehet belekötni, mikor mond majd valami olyat, amiből azonnal ügyet lehet csinálni, amit a balliberális fake news birodalom hírként harsoghatott.
Bidennek persze mindent meg kell bocsájtani, hiszen demokrata. Aki - a globalista hálózat segítségével - olyan kabinetet - kvázi a nyílt társadalom prototípusának beillő kirakatkormányt - alakított, amibe nem pusztán képesség és tehetség alapján kerültek emberek, hanem kvótáknak megfelelve, bőrszín, nem és szexuális orientáció alapján.
Innentől kezdve Biden bármit megtehet, a liberális tudatipar pedig lelkesen asszisztál neki, még a legvállalhatatlanabb helyzeteket is tisztára mosva.
A liberális, mainstream média például nem reklámozza azt sem, hogy Biden - baloldali politikushoz méltó módon - azonnal egy arcátlan átveréssel kezdte a kormányzását.
Nem titok, hogy a demokraták erősen építenek a neomarxista eszmékkel vastagon átitatott egyetemi rendszer által manipulált fiatalokra, akik a kutatások szerint nagy többségben Bidenre szavaztak, amit részben annak köszönhetett, hogy kampányában radikális tandíjcsökkentést, sőt egyenesen a diákhitel eltörlését ígérte a diákoknak.
Ám nem sokkal elnöki kinevezése után inkább visszakozott, és kitáncolt ígéretéből, faképnél hagyva az elképesztő méretű diákhiteltől szenvedő szavazóit. De ez csupán egy példa a sok közül, amely azt bizonyítja, hogy Bidennek és csapatának ígérgetése és a valóság köszönőviszonyban sincs egymással.
Nekünk, magyaroknak mindez persze nem újdonság, volt alkalmunk hozzászokni, mit is jelent az, amikor baloldali politikusok a kampányban összevissza ígérgetnek irracionális dolgokat, majd kormányon épp az ellenkezőjét teszik annak, amit ígértek.
Biden elképesztő bakijai, elszólásai, botladozásai láttán akár vállat is rándíthatnánk, mondván: az USA magánügye, hogy egy ilyen ember hatalomra kerülhetett. De tekintettel az Államok világhatalmi szerepére és törekvéseire, s arra a felsőbbrendűségi attitűdre, amelynek égisze alatt az USA jó ideje a világ csendőrének és a demokrácia fő exportőrének képzeli magát, a helyzet korántsem vidám.
Elemzők egy része máris a hidegháború visszatérését vizionálja, látva az amerikai-orosz kapcsolatok zuhanórepülését, amit szintén a Biden-kabinet elmúlt 100 napos "eredményei" közé sorolhatunk, rögtön a gendersemleges wc-k nyomasztóan fontos ügye mellé.
S ha Biden Putyinnak olyan minősíthetetlen stílusban kezdett üzengetni, ahogy az elmúlt hónapokban tette, csupán idő kérdése, mikor következik a sorban Magyarország, hogy bennünket is keményen kioktasson demokráciából.
Nem kérdés, hogy közeledve 2022-höz, ez az újbalos, neomarxista Biden-csapat és a mögötte álló, globalista hálózat minden erejét latba veti majd, hogy beavatkozzon a magyarországi választásokba.
Nem szabad lebecsülnünk az erejüket! Mert Biden csupán egy báb, egy demens bácsika, a mögötte álló erők viszont életveszélyesek...