A magyar felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68,5 százaléka szerint a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, és csupán 22 százalék gondolja azt, hogy életünk során ezeket megválaszthatnánk – derül ki az Alapjogokért Központ első közvélemény-kutatásából.

Az 1000 fős, reprezentatív mintán készült felmérés szerint mindemellett a megkérdezettek szintén kétharmada, 66 százaléka mondja azt, hogy csak két nem, férfi és női létezik, és mindösszesen 24 százalék gondolja úgy, hogy létezhetnek „további nemek" is.  Ezek alapján látható, hogy a magyar társadalom döntő többsége elutasítja a nemek teremtettségének, illetve a biológiai nemek megkérdőjelezését, de azt is mutatja, hogy az elmúlt időszakban hazánkban is egyre erőteljesebben jelen lévő genderérzékenyítés hatásos tud lenni. Mindebből fakadóan felvethető a kérdés: „utolsó pillanatban" vannak-e a józan ész erői, amikor még széles társadalmi támogatottsággal felléphetnek a férfi és női nem „hagyományos" értelmezése mellett?

Forrás: Alapjogokért Központ
Forrás: Alapjogokért Központ

Ami konzervatív szempontból bíztató ennek kapcsán, az az, hogy míg „elméletben" a magyarok közel negyede gondolja úgy, hogy vannak „társadalmi nemek", a genderideológiából következő konkrét lépések bevezetését már sokkal kevesebben támogatják, különösen, ha a gyermekről van szó. A legnagyobb társadalmi egyetértés abban alakult ki Magyarországon, hogy nem szabad megengedni azt, hogy szülői engedéllyel akár kiskorú gyermekeken is lehessen nemi átalakító műtéteket végezni.  Ezt a magyarok 86 százaléka elutasítja, és mindössze a megkérdezettek 6 százaléka mondja azt, hogy egyetért a gyerekeken végzett nemi átalakító műtétekkel. Emellett a megkérdezettek 65 százaléka utasítja el, hogy férfiak is részt vehessenek női sportversenyeken, és mindösszesen 20 százaléka ért egyet azzal, hogy sportolók születéskori nemüktől függetlenül is indulhassanak azokon.

Forrás: Alapjogokért Központ
Forrás: Alapjogokért Központ

„Genderügyben" az elmúlt időszakban komoly közéleti viták kereszttüzébe kerültek egyes klasszikus irodalmi művek is.

Az Alapjogokért Központ felmérése alapján bár a társadalomnak „csak" 52 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Jókai Mór Az arany ember című regényében a „nemi szerepek" ábrázolása elavult lenne, több mint 70 százaléka utasítja el azt, hogy az ilyen műveket levegyék a fiatalok olvasmánylistáiról. 

Forrás: Alapjogokért Központ