Az 1000 fős, reprezentatív mintán készült felmérés szerint mindemellett a megkérdezettek szintén kétharmada,
66 százaléka mondja azt, hogy csak két nem, férfi és női létezik, és mindösszesen 24 százalék gondolja úgy, hogy létezhetnek „további nemek" is.
Ezek alapján látható, hogy a magyar társadalom döntő többsége elutasítja a nemek teremtettségének, illetve a biológiai nemek megkérdőjelezését, de azt is mutatja, hogy az elmúlt időszakban hazánkban is egyre erőteljesebben jelen lévő genderérzékenyítés hatásos tud lenni. Mindebből fakadóan felvethető a kérdés: „utolsó pillanatban" vannak-e a józan ész erői, amikor még széles társadalmi támogatottsággal felléphetnek a férfi és női nem „hagyományos" értelmezése mellett?
Ami konzervatív szempontból bíztató ennek kapcsán, az az, hogy míg „elméletben" a magyarok közel negyede gondolja úgy, hogy vannak „társadalmi nemek", a genderideológiából következő konkrét lépések bevezetését már sokkal kevesebben támogatják, különösen, ha a gyermekről van szó.
A legnagyobb társadalmi egyetértés abban alakult ki Magyarországon, hogy nem szabad megengedni azt, hogy szülői engedéllyel akár kiskorú gyermekeken is lehessen nemi átalakító műtéteket végezni.
Ezt a magyarok 86 százaléka elutasítja, és mindössze a megkérdezettek 6 százaléka mondja azt, hogy egyetért a gyerekeken végzett nemi átalakító műtétekkel. Emellett a megkérdezettek 65 százaléka utasítja el, hogy férfiak is részt vehessenek női sportversenyeken, és mindösszesen 20 százaléka ért egyet azzal, hogy sportolók születéskori nemüktől függetlenül is indulhassanak azokon.
„Genderügyben" az elmúlt időszakban komoly közéleti viták kereszttüzébe kerültek egyes klasszikus irodalmi művek is.
Az Alapjogokért Központ felmérése alapján bár a társadalomnak „csak" 52 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Jókai Mór Az arany ember című regényében a „nemi szerepek" ábrázolása elavult lenne,
több mint 70 százaléka utasítja el azt, hogy az ilyen műveket levegyék a fiatalok olvasmánylistáiról.