A WHO Európai Regionális igazgatója példa nélkülinek nevezte a magyarországi oltási kampányt. Az ön praxisában hogyan alakult január óta a páciensek oltási hajlandósága?
Egyre dinamikusabban növekszik január óta az emberek oltási hajlandósága. Ennek hátterében minden bizonnyal az áll, hogy a koronavírus harmadik hulláma drámai lefolyású volt. Sokan súlyos szövődményekkel kerültek kórházba, sok családban megjelent a vírus. Akár halállal végződő esetek is voltak.
A pácienseink egyre inkább úgy gondolták, érdemes beadatni az oltást.
Így fokozatosan emelkedett a regisztráltak száma. Akik jelentkeztek oltásra, nagyrészt be is oltottuk őket. Az epidemiológus szakemberek szerint szükséges lenne, hogy az oltható populáció 70-80 százaléka megkapja a védőoltást, így továbbra is buzdítunk a regisztrációra, aki még nem tette meg, hogy elérjük ezt az átoltottsági szintet.
Úgy tűnik, a harmadik hullám leszálló ágában lehetünk. Véleménye szerint ez az oltásoknak vagy a korlátozásoknak köszönhető?
A korlátozó intézkedések némileg szigorodtak a harmadik hullám kezdetén, de a nagymértékű esetszámcsökkenés mindenképpen összefügg azzal, hogy Magyarországon ilyen tempóban zajlanak az oltások, és a regisztráltak nagyobb része megkapta legalább az első oltást.
Sokan már nem azt kérdezik egymástól, hogy kaptak-e oltást, hanem azt, hogy milyet. Szinte státusszimbólummá vált, hogy ki melyik vakcinát kapta. Ön szerint van jó vagy kevésbé jó vakcina?
Egyértelműen azt kell mondanom, hogy minden oltás jó.
A közelmúltban egyeztettünk virológus és infektológus kollégákkal, és mindenki egyöntetűen állította, hogy minden vakcina tökéletesen alkalmas arra, hogy a páciensek ne kerüljenek súlyos szövődményekkel kórházba, vagy ne legyen a fertőzés fatális kimenetelű. Ha azt látjuk, hogy egy oltás 70-80 százalékos, az azt jelenti, hogy száz emberből 70-80 páciens nem betegszik meg, 20-30 ember pedig jó eséllyel otthon tud gyógyulni, enyhe tünetekkel, ha elkapja a vírust. Most pedig ez a legfontosabb, hogy az emberek ne kerüljenek kórházba. Merkely Béla professzor egy helyen azt nyilatkozta, hogy a legjobb oltás az, ami már a karban van. Én ugyanezt vallom.
Ha mégis elbizonytalanodik egy-egy páciens, milyen tanácsokat ad arra, hogy érdemes beadatni az oltást?
Nagyon nagy jelentősége van a háziorvosoktól, szakorvosoktól származó szakmai információnak. Továbbra is azt kérjük a páciensektől, hogy orvosaiktól informálódjanak a vakcinákat illetően. Ők azok, akik releváns válaszokat adnak.
A bizonytalanok megnyerése nem könnyű, ezért sem örvendetes, hogy bizonyos sajtóorgánumok megkérdőjelezik egyes vakcinatípusok hatékonyságát. Ez rendkívüli mértékben megnehezíti az orvosok munkáját, és elbizonytalanítja a pácienseket.
Bizonyos védőoltások elfogadottsága pedig csökken. Pedig az a cél, hogy minél több ember megkapja az oltást, hogy saját magát védje, és a populáció is védett legyen a vírus ellen. Így lesz vége a járványnak, így kaphatjuk vissza a régi életünket.
Több virológus is azt nyilatkozta korábban, hogy a kínai oltás a mutánsok ellen is védelmet nyújt. Önnek mit mondtak a virológus szakemberek, amikor tárgyalt velük? Valóban így lehet?
A kínai védőoltás klasszikus technológiával készült, ami teljes elölt vírust tartalmaz, így az immunrendszer a vírus összes alkotórésze ellen termeli az ellenanyagot, és valószínűleg a sejtes immunválasz is jelentős mértékű. Semmiképpen nem célravezető, ha oltás után a gyógyszertárban vásárolható antitest-teszttel mérünk ellenanyagszintet, mert az nem mutatja pontosan, mennyire vagyunk védettek. Az a teszt egyféle ellenanyagot mér, pedig egyéb antitesteknek is nagy szerepe van abban, hogy megfelelő-e az adott kórokozóra az immunválasz. Újra csak azt tudom mondani. minden vakcina jó, és a betegség súlyos lefolyása ellen védelmet biztosít.
Az ön praxisában előfordultak súlyos oltási reakciók?
Nem találkoztunk súlyos oltási szövődményekkel. Kivétel nélkül enyhe reakciókat tapasztaltak a beoltottak, de volt, akinél semmilyen szövődmény nem lépett fel.
Az oltások sorában nemsokára a fiatalok következnek. Mi a meglátása, eljut-e hozzájuk, hogy nekik is be kell oltatniuk magukat - nemcsak a saját védelmük miatt, hanem a társadalom érdekében is?
Örömmel tapasztaljuk, hogy a faitalok körében is egyre nagyobb az oltási hajlandóság. Talán ők is belátták, hogy ennek társadalmi szempontból is óriási jelentősége van.
Másrészt, mi is tapasztaljuk, hogy a vírus mutánsai a fiatal korosztályt is veszélyeztetik. Sajnálatos módon a húszas, harmincas éveiben járók között is vannak már fatális kimenetelű fertőzések. Fontos az ő védelmük, és társadalmi szinten is lényeges, hogy elérjük a kívánt átoltottsági szintet. Ha ez sikerül, újra visszakapjuk a megszokott életünket. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy az átoltottság előrehaladása és a járványügyi szabályok lazítása ellenére a meglévő intézkedéseket továbbra is fegyelmezetten be kell tartanunk. Magyarországon javulnak a számok - csökken az új fertőzöttek száma -, ugyanakkor világviszonylatban nem győztük még le a járványt. Elég, ha megnézzük Indiát, ahol naponta több százezer új fertőzöttről szólnak a hírek.