Drasztikus megszorítások az ígéretözön után - a Gyurcsány-koalíció mérlege az önkormányzatokban

GYURCSÁNY Ferenc
Budapest, 2019. április 14. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszédet mond a párt európai parlamenti kampánynyitó rendezvényén a Budapest Kongresszusi Központban 2019. április 14-én. MTI/Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
A rendszerváltozás óta megfigyelhető, hogy a balliberális erők mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választások kampányában a közterhek enyhítésének, jóléti intézkedések bevezetésének, valamint a vállalkozások megsegítésének az ígéretével kampányolnak, majd hatalomra kerülve – pénzhiányra, illetve gazdasági nehézségekre hivatkozva – súlyos megszorításokat vezetnek be. A Századvég – folytatva a balliberális önkormányzati megszorításokról szóló sorozatát – utánajárt annak, hogy a baloldal milyen ígéreteket tett a 2019-es önkormányzati választások kampányában, és ehhez képest milyen politikát folytattak az elmúlt másfél évben azokon a településeken, amelyek vezetését átvették.
Vágólapra másolva!

Mivel kampányoltak a balliberális politikusok, és milyen döntéseket hoztak az önkormányzatokban?

2019-ben a fővárosi baloldali politikusok gyakran elhangzó kampányígérete volt a kerületi önkormányzati bérlakások állományának bővítése. A párbeszédes V. Naszályi Márta, a szocialista, majd a DK-hoz igazolt Kiss László, a "független" Pikó András, az MSZP-s Horváth Csaba, illetve a momentumos Déri Tibor egyaránt bérlakások építését szorgalmazta. Ennek ellenére Budaváron a 2019-ben megválasztott balliberális városvezetők a két és félszeresére emelnék a kerületi lakbéreket, Óbudán egy rendeletmódosítás következtében 1600 bérlőnek a közös költség egy részét is meg kell fizetnie, Józsefvárosban megkezdődött az önkormányzati lakások értékesítése, Zugló baloldali vezetése – a kampányban hangoztatott évi 100 bérlakás megépítése helyett – sok helyen a meglévő lakások felújításáig sem jutott el, míg Újpesten megvonták a fiatal házasok lakáshoz jutásának önkormányzati támogatását. Ezzel párhuzamosan Miskolcon Veres Pál baloldali polgármester "igényvezérelt ingatlanbérlést" ígért, majd a gyakorlatban 44-98 százalék közötti lakbéremelést, és a bérlőkre visszamenőlegesen terhelt kauciófizetési kötelezettséget vezetett volna be, ugyanakkor e törekvése a kormány gazdaságvédelmi intézkedésének köszönhetően – amely megtiltja az önkormányzati lakások bérleti díjának emelését – meghiúsult.

Az önkormányzati voksolást megelőző időszakban balliberális ígéretek sorozata hangzott el a budapesti "parkolási káosz" felszámolásáról, a kedvezmények "átgondolásáról", a közlekedés "megújításáról", valamint arról, hogy a parkolási rendszer nem a "pénzbehajtásról" fog szólni. A reformtervek eredménye az lett, hogy a parkolási díjak Budaváron, Óbudán, Erzsébetvárosban, Ferencvárosban, Újbudán és Zuglóban is emelkedtek, továbbá a baloldal Józsefvárosban a lakossági várakozási hozzájárulás szabályait változtatta meg úgy, hogy a családok parkolással összefüggő kiadásai akár több tízezer forinttal is növekedhetnek. Hasonló képet láthatunk Szombathelyen is, ahol a balliberális szövetség – bizonyos zónákra vonatkozóan – ingyenes parkolással kampányolt, mely kezdeményezés végül a parkolási díjak emelésében merült ki. Szegeden Botka László ugyan dinamikus fejlődést és megújuló városrészeket ígért, ehhez képest bezáratta a Cserepes sori piacot, valamint a parkolási díjak és bérletek árát több mint tíz százalékkal növelné a járványhelyzet megszűnését követően.

Mérlegen a Gyurcsány-koalíció teljesítménye: ígéretekből megszorítások lettek Forrás: MTI/Mohai Balázs

További érdekesség, hogy miközben Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely a megválasztása óta rendszeresen a főváros "kormányzati kivéreztetéséről" beszél, a helyi vendéglátósok számára négy hónapra megítélt, egyösszegű állami bértámogatás megérkezésével a Fővárosi Önkormányzat több vállalkozás számlájáról százezres, illetve milliós összegeket inkasszózott.

Világosan látható tehát, hogy a kormányzat adócsökkentési és munkahelymegőrzési politikájával szemben

a Gyurcsány vezette baloldal járványhelyzetben is a közterhek emelésére, illetve a kedvezmények elvonására fókuszál,

cserben hagyva a bajba jutott embereket és vállalkozásokat. Ezt az állítást támasztja alá a Századvég korábbi elemzése, amely rámutat, hogy a balliberális városvezetők öt településen emelték meg az építményadó és a telekadó mértékét, míg három további városban az építményadó, két településen pedig az idegenforgalmi adó emelését a 2020 decemberében meghirdetett kormányzati adóemelési tilalom akadályozta meg.

Milyen állapotban vették át a baloldali döntéshozók a korábban kormánypárti vezetés alatt álló településeket?

A balliberális önkormányzati vezetők által bevezetett – és a korábban hangoztatott ígéreteikkel szöges ellentétben álló – megszorító intézkedések létjogosultsága azért is vonható kétségbe, mert a fővárosi kerületek és vidéki városok esetében is a korábbi jobboldali városvezetés kiegyensúlyozott költségvetéssel, jelentős folyószámla-, illetve értékpapír-tartalékkal adta át a kormányrudat utódainak.

Ennek megfelelően Budavár irányítását 2,6 milliárd, a II. kerületét 6 milliárd, Óbudáét közel 8 milliárd, Józsefvárosét 7 milliárd, valamint a XVIII. kerületét 5,4 milliárd forintos folyószámla-egyenleggel vehette át 2019 őszén a frissen megválasztott baloldali vezetés. Erzsébetváros 10 milliárd, Ferencváros és Újpest 9-9 milliárd, Újbuda 7 milliárd forintos többlettel került átadásra, ezenfelül a balliberális polgármesterek hivatalba lépésekor Budavár 7,5 milliárd, Józsefváros 6 milliárd forinttal rendelkezett államkötvényekben. Tatabányát 12 milliárd, Érdet megközelítőleg 41 milliárd forintos kasszával vehették át a baloldali polgármesterek.

Erzsébetvárosban Niedermüller Péter, DK-s polgármester 10 milliárd forinttal vette át a költségvetést Forrás: Facebook/Niedermüller Péter

E fejlemények párhuzamba állíthatók a kormányzati hatalom 2002-es átadás-átvételével, melynek során a polgári kormány stabil államkasszát adott át a Medgyessy Péter vezette MSZP-SZDSZ-koalíciónak. A balliberális szövetség a jobboldali kabinet által felhalmozott tartalékok felélése után költségvetési megszorító politikába kezdett, amely Gyurcsány Ferenc regnálása idején teljesedett ki.

Összegezve megállapítható, hogy a baloldali tömb elmúlt másfél éves önkormányzati teljesítménye egyenes folytatása a 2010 előtti kormányzati szerepvállalásuknak.

A kirajzolódó kép azt mutatja ugyanis, hogy a kampányidőszakban megfigyelhető nagyvonalú ígéreteket drasztikus megszorítások követik, amelyek az emberek és a vállalkozások szélesebb körét érintik.

E minta tükrében célszerű értelmezni a Gyurcsány-lista kampányfogásait a 2022-es országgyűlési választások tekintetében is.

Település Mit ígértek? Milyen döntéseket hoztak?

(Megvalósult vagy tervezett intézkedések)

Mennyivel adták át a kasszát a kormánypárti vezetők?
Budapest

Önkormányzati ingatlanok felhasználásával teret biztosítanak helyi kisvállalkozásoknak


Egyenlő munkáért egyenlő bér

Utcák felújítása esetén közműalagutak

Iparűzési adó elengedett felét beszedné


283 elbocsátás


9-15 elbocsátás


23 elbocsátás


Útfelújítási keretmegvonás

78 milliárd forint fejlesztési hitel, működési hitel nem volt, a BKV hitel nélkül gazdálkodott
I. kerület (Budavár) Szociális és valóban piaci önkormányzati bérlakáspályázat

Életjáradék-program

Biztonságos és átlátható közterület-használat

Drasztikusan megemelt lakbérek

Háromszorosára emelt közterület-használati díj

Parkolási díjak emelése

2,6 milliárd forint volt a kerületi folyószámlán, és 7,5 milliárd forintot tartottak Magyar Államkötvényben
II. kerület A parkolás nem a pénzbehajtásról szól Parkolási költségek megkétszerezése 6 milliárd forint a számlán
III. kerület (Óbuda)

Parkolási kedvezmények átgondolása

Bérlakásépítés

Közel ötvenszeres drágulás a parkolásban az albérleteseknek

Átháruló közös költség a bérlakásoknál

8 milliárd forintos többlet a folyószámlán
IV. kerület (Újpest)

Bérlakásépítés

Újpesti közlekedés megújítása

Egymillió forintos vissza nem térítendő lakáshoz jutási támogatás megvonása

Leállított útfelújítás

Bank- és értékpapírszámlán levő pénz és állampapír-állomány összege 9 milliárd forint
VII. kerület (Erzsébetváros) Parkolási kérdések rendezése Parkolási díjak megemelése 10 milliárd forintos többlet
VIII. kerület (Józsefváros) Bérlakásépítés

Kerületi lakások értékesítése

Drágább parkolás

Összesen 13 milliárd forint a bankszámlán és államkötvényekben
IX. kerület (Ferencváros) Átlátható, gazdaságos parkolás-üzemeltetés bevezetése Éves parkolási engedély díjának hatszoros megemelése 9 milliárd forintos többlet
XI. kerület (Újbuda) A kerületi polgárok érdekeinek képviselete

Építmény- és telekadó-emelés

Cafeteria megfelezése, illetve elvonása

Egy havi bérnek megfelelő jutalom elvonása az önkormányzati dolgozóktól

Hatszorosára emelt parkolási díj

7 milliárd forintos költségvetési többlet
XIV. kerület (Zugló)

Bérpótlék az óvodai dolgozók számára

Bérlakások építése

Elmaradt a bérpótlék

Meglévő önkormányzati bérlakások felújításának elmaradása

Parkolási díj növekedése

-
XV. kerület Pótlékrendszer kiterjesztése Elmaradt a bérpótlékok bevezetése -
XVIII. kerület (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) Pedagógushiány megszüntetése 29 óvoda összevonása 5,4 milliárd forint a folyószámlán
XIX. kerület (Kispest) Kossuth téri piac teljes átépítése Piaci napi helyhasználati díjának 30 százalékos emelése; árudatérítési díj emelése -
Eger Gasztronómiai negyed kialakítása a turisták számára Idegenforgalmi adó megemelése 25 milliárd forintos többlet
Érd 250 ezer forintos csatorna-hozzájárulási díj visszafizetése Elmaradt a díj visszafizetése 40,5 milliárd forint fejlesztésekre fordítható forrás, és mintegy 500 millió forint működésre fordítandó keret
Miskolc

Közösségi alapú közlekedés

Bérlakásprogram

Tömegközlekedési járatcsökkentés, viteldíjak emelése;

Lakbér- és kaucióemelés

2,3 milliárd forint a város számláján
Szeged Megújuló városrészek

Piacbezárás

Parkolási díjak és bérletek árának megemelése a járványhelyzet megszűnésével

-
Szombathely Ingyenes parkolás bevezetése bizonyos zónákban Megemelt parkolási díjak 12 milliárd forintos többlet
Tatabánya - Önkormányzati dolgozók elbocsátása 12 milliárd forint bankszámlán és állampapírokban
Vác Osztrák típusú kisváros

Közterület-használati díj megemelése

Megnövelték a lakosságra háruló tisztítandó terület nagyságát, a zöld zsákok árát 50-ről 180 forintra emelték;
A karbantartáshoz szükséges eszközbeszerzés a lakosság terheit növeli

Fizetés nélküli állásidő elrendelése

140 millió forintos többlet

Forrás: Századvég