A Sinopharm-vakcinák beadását követően kialakuló ellenanyagszint mértéke akár a több százszorosa is lehet annak, mint amit egy átfertőzöttséggel megszerezhetünk, ezért a híresztelésekkel ellentétben jelenleg nincs szükség a kínai oltóanyag harmadik dózisának felvételére – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Merkely Béla. A szakember hangsúlyozta, hogy ellenanyagszinttől függetlenül a vakcinák felvétele után mindenkinél kialakul a védettség.

A Semmelweis Egyetemen még nem találtunk olyan kínai vakcinával beoltott személyt, akinek ne lett volna pozitív a tüskefehérjével ellenes antitestje két dózis beadását követően, tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltunk – nyilatkozta a kínai vakcina hatékonyságát megkérdőjelező sajtóhírek kapcsán Merkely Béla.

A Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint minden oltás sokkal erősebb immunválaszt vált ki, mint maga a megbetegedés, ez pedig a kínai oltóanyag esetében is igaz.

Az egyetemen végzett laboratóriumi mérési eredmények (SARS-CoV-2-IgG Spike1 Roche antitest) a Sinopharm-vakcinák beadását követően akár több százszoros ellenanyagszintet is mutattak az átfertőzöttségnél tapasztalt értékhez képest, de a legalacsonyabb érték is az átfertőzöttség hatására kialakuló ellenanyagszintnek felelt meg

– magyarázta a professzor.

Gulyás Gábor háziorvos beolt egy pácienst a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagának első adagjával nyíregyházi rendelőjében 2021. március 16-ánForrás: MTI/Balázs Attila

A szakember az oltóanyagok közötti különbségek tudományos hátterét ismertetve elmondta, hogy jelenleg hatféle különböző vakcinát alkalmaznak Magyarországon, viszont ezek az oltóanyagok teljesen más technológiával készülnek, így egyszerre egy oltás nem tud mindenféle előnyt biztosítani.

Tájékoztatása szerint a Pfizer és a Moderna egy teljesen új, a világon először decemberben alkalmazott úgynevezett hírvivő RNS- (mRNS) alapú oltóanyag, amely a koronavírus tüskefehérjéjének egy része ellen termeltet ellenanyagot azáltal, hogy a tüskefehérjének az adott részére vonatkozó információt viszi be a szervezetbe és épít föl fehérjét.

Ezt követően – folytatta – vannak a vektor típusú oltóanyagok – ilyen a Szputnyik V, az AstraZeneca és a Janssen –, amelyeknek az a lényegük, hogy a nem fertőző különböző adenovírusba beleteszik a tüskefehérjének az információját,a szervezet pedig ez ellen a tüskefehérje ellen termel ellenanyagot.

A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcináiForrás: MTI/Rosta Tibor

Ezeket a vakcinatípusokat viszont – mutatott rá – nem lehet összehasonlítani a vírus teljes elölt változatát tartalmazó Sinopharm-vakcinával, ugyanis a kínai oltóanyagban nemcsak a tüskefehérje található meg, hanem rengeteg másféle fehérje is, amelynek következtében

a kínai vakcina nem kifejezetten egyetlen, hanem sokféle fehérje ellen fejt ki immunválaszt.

A Semmelweis Egyetem rektora továbbá hangsúlyozta: egyes médiumok és a socialmedia-felületek sajnálatos módon néha elbizonytalanítják az embereket egyes vakcinákkal kapcsolatban (leggyakrabban az AstraZeneca- és a Sinopharm-oltásokat veszik célba), amelynek következtében az emberek megfeledkeznek ezen vakcinák előnyeiről. Kiemelte, hogy a kínai vakcinának a legenyhébb az oltási reakciója, és mivel teljes elölt vírust tartalmaz, a vírusfehérjének teljes spektrumában véd. Ami azt jelenti, hogy a különböző vírusvariánsok ellen a Sinopharm képes megadni a legszélesebb immunitást.

Merkely BélaFotó: Hirling Bálint - Origo

Arra a kérdésre, hogy szükséges lesz-e egy harmadik oltás felvétele azok számára, akiket a kínai oltóanyaggal oltottak be, Merkely Béla elmondta:

jelenleg sem a Sinopharm, sem a Pfizer esetében nincs szükség az oltóanyag harmadik dózisának felvételére, sőt, véleménye szerint erre a lépésre a közeljövőben biztosan nem kerül sor.

A szakember végül leszögezte, hogy nincs egyenes arányosság a védettség és az ellenanyagszint között, hangsúlyozva, hogy azon beoltottak esetében is kialakul a védettség, akiknél a vakcinák felvételét követően alacsonyabb ellenanyagszintet mutatnak ki.