Az Alapjogokért Központ legújabb kutatása arra a kérdésre keresi a választ, hogy az Európai Bizottság tevékenysége mennyire van összhangban az európaiak elvárásaival. A helyzet sajnos elkeserítő: a Bizottság olyan elvont, ideológiai töltetű kérdéseket helyez előtérbe, mint az úgynevezett jogállamiság vagy a gender, pedig a választók konkrét intézkedéseket várnának az EU-tól az életüket leginkább befolyásoló kérdésekben, mint a jelenleg is tartó pandémia, vagy például a migráció – hangzott el az Alapjogokért Központ „Érdekképviseletnek álcázott öncélú politika-alkotás” című sajtóeseményén.

Kovács István bevezetésként elmondta, hogy az Európa jövője konferenciasorozat a napokban indult, melynek célja, hogy az európai polgárok bevonásával jelölje ki az Európai Unió (EU) jövőbeni irányát, és tegyen javaslatot az uniós döntéshozatal megreformálására. A rendezvénysorozatba az Alapjogokért Központ is be fog kapcsolódni: többek között a mostani sajtótájékoztató háttéranyagának összegzését is megosztják majd az erre szolgáló online platformon.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójaFotó: Polyák Attila - Origo

A Központ munkatársai által készített tanulmány 2019 és 2020 vonatkozásában vizsgálta, hogy az uniós polgárok véleménye szerint az EU-s intézményeknek milyen kérdésekkel kellene foglalkozniuk. Az elemzés ezt hasonlította össze az Európai Bizottság jogalkotási tervében testet öltő politikai prioritásokkal. Az elemzés fő megállapítása, hogy a vizsgált két évben a Bizottság nem vette figyelembe az uniós polgárok álláspontját: ideológiai kérdésekkel – így a jogállamiság vagy a gender kérdésével – foglalkozott, mely nem találkozik a választópolgárok szándékaival. A koronavírus-járvány hatásai miatt jelentősen megváltoztak az európai társadalom preferenciái: míg korábban a migrációval, közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket tartották a legfontosabbnak, addig 2020-ban előtérbe kerültek a gazdasági-szociális biztonság kérdései.

Az Európai Bizottság épülete BrüsszelbenForrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Az Európai Unióban zajló jogállamisági vita kapcsán kiemelte, hogy az Eurobarometer felmérése szerint Magyarországon az uniós átlagot meghaladóan elégedettek a választópolgárok a demokráciával, illetve érzik úgy, hogy a politikai vezetés figyelembe veszi az álláspontjukat. Ezért is érthetetlen, hogy a Bizottság miért nem azokat a tagállamokat vizsgálja, melyekben az állampolgárok is úgy gondolják, hogy baj van a demokráciával.

Kovács Attila kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós tervezési időszakra megfogalmazott két fő prioritásának, a zöld és digitális átalakulásnak a társadalmi támogatottsága csökkent az elmúlt egy évben. Ez figyelmeztető jel a Bizottság számára, mivel kiderülhet, hogy az uniós testület rosszul mérte fel a tagállamok és az uniós polgárok elvárásait. Kiemelte, hogy a Bizottság az ideológiai kérdéseket egyrészt az Európai Szemeszter intézményén, másrészt a tagállami jogállamisági jelentéseken keresztül igyekszik érvényre juttatni a tagállamokkal szemben. Az elmúlt másfél évben világossá vált, hogy a von der Leyen vezette Bizottság is politikai bizottságként, és nem a szerződések őreként határozza meg saját szerepét az uniós politikában.

A sajtótájékoztató végén Kovács István kérdésre válaszolva elmondta, hogy az elemzés elkészítésének célja az volt, hogy felhívják a Bizottság figyelmét arra, hogy az európai polgárok véleménye eltér az uniós testület által képviselt irányvonaltól. Ezért is fogja az Alapjogokért Központ elmondani a véleményét az Európa jövője konferenciasorozat keretén belül.

Kovács Attila hozzátette: úgy tűnik, hogy az elmúlt egy évben a Bizottság a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezés helyett saját ideológiai elképzeléseivel foglalkozott, azokat igyekszik érvényre juttatni az uniós jogalkotásban. Szerinte ez elfogadhatatlan.