Égés hiányában jelentősen csökkenthető a káros anyagok kibocsátása, hiszen a cigaretta égésekor végbemenő kémiai folyamat során több mint 7000 vegyi anyag keletkezik, melyek közül 93 bizonyítottan káros, vagy potenciálisan káros az egészségre. Az égés során keletkező füst nemcsak a dohányzóra, de annak környezetére is hatással van: a kellemetlen szagon túl a káros anyagok az ő szervezetükbe is bekerülhetnek. Számba vettük a cigarettafüsttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Köztudott, hogy a cigarettázás ártalmas és számos betegség kialakulásáért felelős, mégis kevesen ismerik az elsődleges veszélyt, hiszen a legtöbben a nikotint tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős összetevőnek, pedig a tudomány jelen állása szerint nem elsődlegesen a nikotin a kiváltó ok, hanem az égés és a folyamatában keletkező füst és kátrány.

Annak ellenére, hogy ismert tény, a füstmentes technológiák sem veszélytelenek – hiszen többek között nikotint tartalmaznak, ami függőséget okozó anyag, és egyéb negatív hatásain kívül megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást – használatukkal a füst hiányában jelentősen csökkenthető lenne a káros anyagok szervezetbe jutása. Laura Rosen, a Tel-Aviv Egyetem professzora az ártalomcsökkentés jeles szakértőjére, Michael Russel-re hivatkozva egy tavaly megrendezett nemzetközi, szakmai konferencián ismertette, hogy nem elősorban a nikotin tehető felelőssé a dohányzás okozta betegségekért, hanem a különböző égéskor felszabaduló kémiai anyagok okozzák elsősorban az egészségkárosító hatást.

A legtöbben a nikotint tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős összetevőnek, pedig a tudomány jelen állása szerint nem elsődlegesen a nikotin a kiváltó ok.Forrás: AFP/Andrew Caballero-Reynolds

A füstben kimutatott több mint 7000 vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek között szerepel hazánk egyik legaggályosabb ivóvíz-szennyező kémiai anyaga: az arzén, vagy az erdőtüzekben és kipufogógázokban egyaránt megtalálható fertőtlenítő- és tartósítószerként is alkalmazott formaldehid. A toxikus nehézfémek közül az ólom is megtalálható a cigarettafüstben, mely az egyik legrégebben ismert foglalkozási mérgezést okozó anyag, de fellelhető a szénvegyületek tökéletlen égése során képződő, főleg belső égésű motorokban jelentkező szén-monoxid.

A erdőtüzekben és kipufogógázokban egyaránt megtalálható formaldehid is alkotóeleme a cigarettafüstnek.Forrás: MTI/Kallos Bea

Esetenként fejfájást okozhat, vagy megemelheti a szívfrekvenciát a nikotin is.A legjobb az lenne, ha el sem kezdenénk dohányozni, mivel így kerülhetőek el leghatékonyabban a dohányzás okozta ártalmak. A dohányzás társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt. Jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a szám a közeljövőben sem változik számottevően.Jól látszik tehát, hogy még mindig sokan vannak, akik az ismert rizikó ellenére rágyújtanak. Ha valaki biztosra akar menni, és 100%-ban csökkenteni akarja a dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalmakat, a leszokásnál biztosan nincs jobb választás. Aki elhatározza magát, azt minden létező eszközzel támogatni kell ebben, mivel a leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, mellyel nemcsak saját magukat, de szeretteiket, barátaikat és kollégáikat is megóvják a veszélytől.

Érdemes megfontolni milyen előnyökkel jár a cigarettázás teljes elhagyása, hiszen köztudottan nincs többé kellemetlen szájszag, füstszagú ruhák, ráadásul az ételek íze intenzívebb, kevesebb a köhögés, és növekvő tendenciát mutat a várható élettartam is. A reggeli cigarettát érdemes almára cserélni, a stressz okozta rágyújtás helyett pihenő, vagy öt perc mozgás javallott.Ha valaki az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem teszi le valamilyen okból a cigarettát, akkor érdemes tájékozódnia a füstmentes alternatívákról. Ezek a technológiák égés és füst nélkül működnek, azonban nikotint tartalmaznak, így lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohányterékek. Jelen ismereteink szerint az égéssel járó hagyományos dohánytermékek hordozzák a legnagyobb egészségügyi kockázatot, ezért az egyes alternatívák kifejlesztése során a cél az égés és a füst megszűntetése volt. Ma már vannak olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így az ezekre való áttéréssel nagy fokú ártalomcsökkentés érhető el, így nemcsak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve. Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a dohányhevítéses technológiák, vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna is.

A cigarettázás alternatíváinak kifejlesztése során a cél az égés és a füst megszűntetése volt.Forrás: Shutterstock

Fontos tudni, hogy : a füstmentes technológiák nem veszélytelenek, mivel tartalmaznak például nikotint és hosszútávú hatásukat még kutatják. Az égéstermék keletkezésének hiányában jelentősen csökkenthető a káros anyagok kibocsátása, ám a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való teljes tartózkodás biztosítja.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.