Minden kattintásvadász, oltásellenes cikk emberéletekbe kerül

Dr. Merkely Béla
Vágólapra másolva!
"Nincs semmi értelme gyógyszertárban vásárolt antitestteszttel mérni az ellenanyagszintet az oltások után, ugyanis ezek a tesztek csupán egyetlen antitestet mérnek, azt sem pontosan, ami nem bizonyítja, hogy az egyén valójában védett-e a koronavírus ellen" – mondta dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az Origónak. Hozzátette: a klinikán a laboratóriumokban folyamatosan vizsgálják az oltottaknál a védettséget, és az derült ki, hogy a Magyarországon használt oltások mindegyike megfelelő védelmet nyújt. A rektor azt is hangsúlyozta: a küszöbén vagyunk annak, hogy legyőzzük a járványt. Van vakcinánk – 1,2 millió Sinopharm és több százezer másfajta védőoltás. Rendkívül károsnak tartja azokat a megkérdőjelezhető, nem megalapozott híreszteléseket, amelyeket bizonyos médiumok és a social média megjelenít például a Sinopharm- és az AstraZeneca-vakcinával kapcsolatban. A kínai védőoltás ugyanolyan jó, mint a többi, megvéd a betegség kialakulásától, ráadásul a fiataloknál az egyik legoptimálisabb, mert enyhe oltási reakció jelentkezik, négy hét alatt megkapja mindkét dózist a páciens, és a védettségi kártyával bárhová mehet majd nyáron. Minden kattintásvadász, oltásellenes cikk, amely elbizonytalaníthat sok ezer embert, életekbe kerül – hangsúlyozta a rektor. Interjú dr. Merkely Bélával.
Vágólapra másolva!

Az internetes fórumokon és a social médiában rendszeresen lehet olvasni, hogy sokan az oltások után két-három héttel elmennek a gyógyszertárba, vesznek egy antitestmérőt, és otthon elkészítik a tesztet. Aztán van, akinek ezt mutatja a teszt, van, akinek azt. Érdemes gyógyszertári teszttel, vagy akár laboratóriumban megmérni az antitestszintünket az oltás után?

Visszakérdeznék: az influenza elleni oltások után az emberek megméretik az influenzavírus ellen termelődött antitestszintjüket?

Nem jellemző - sem én, sem a környezetemben élők soha nem mérették az antitestszintjüket az influenza elleni oltás után.

Az influenzát elkapták a járvány alatt, ha beoltatták magukat?

Nem. Megúsztuk a betegséget minden szezonban.

Mert ez a lényege a koronavírus elleni védőoltásnak is. Megértem, hogy sokan aggódnak, félnek a kórokozótól, ami olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem is látható, miközben emberéleteket követel. Ilyenkor jólesik egy kézzelfogható, materiális dolgot fogni a kezünkbe, a bizonyítékát annak, hogy megszereztük a szükséges védettséget a koronavírussal szemben. Az egyetemen mi is ezért végeztünk el néhány száz ellenanyag-vizsgálatot minden új oltás bevezetését követően. Az a különbség, hogy nekünk szakegyetemként ez a feladtunk, rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, és képzett szakemberek értékelik ki az eredményt. Több oka van, hogy miért nem érdemes méretni az oltás után kialakult antitestszintet. Egyrészt a vakcináknak különböző a hatásmechanizmusa. Az mRNS-vakcinák hatására a vírus tüskefehérjének néhány alkotóeleme ellen termel ellenanyagot a szervezet. Az úgynevezett adenovírus vektorvakcinák hasonlóan működnek, de egy kicsit nagyobb fehérjerészecske-csoportra adnak immunválaszt. A Sinopharm az egész vírust juttatja a szervezetbe, így az antitestképzés többfajta vírusfehérje ellen történik.

Ráadásul nagyon különböző az érzékenységük és a specifitásuk. Nem arra találták ki ezeket, hogy a vakcina hatékonyságát mérjék, hanem sokkal inkább arra, hogy azt vizsgálják, korábban megfertőződött-e a páciens, és van-e IGG típusú ellenanyag-termelése, vagy nincs. Vagyis ezek semmilyen módon nem adnak megfelelő választ arra, hogy védettek vagyunk-e a betegség ellen az oltás után.

Forrás: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a gyógyszertári teszt szerint kevés az ellenanyagszintje, vagy akár nem is mutat ki antitestet, attól még védett lehet?

A saját példámat mondom el. Én elkaptam ősszel a koronavírust. Amikor meggyógyultam, megmértem az antitestszintemet. Egyszerűsítve: 2,5 egységnyi antitesttel rendelkeztem, ami nem túl sok. Eközben a Pfizerrel vagy Szputnyikkal beoltott kollégáimnak ezres nagyságrendű ellenanyagszintjük volt. Elképesztő volt a különbség. Én ugyanúgy bementem a covidos betegekhez, részt vettem a gyógyításban, és nem kaptam el újra a betegséget. Pedig tényleg nagyon alacsony volt az ellenanyagszintem. A gyógyulásom után három hónappal megkaptam a Szputnyik-vakcinát. Ennek hatására az ellenanyagszintem négyszázszor annyi lett, mint korábban. Vagyis: ezer fölé emelkedett. Ami nagyon fontos:

a klinikán rendszeresen mérünk ellenanyagszinteket, és azt tapasztaljuk, hogy ha a páciens antitestszintje határérték alatt van, vagy éppen csak felette, akkor sem kapja el a fertőzést.

Ugyanakkor találkoztunk olyan pácienssel, akinél az egyik oltás többezres nagyságrendű antitestszámot váltott ki, mégis felsőlégúti megbetegedést okozott nála az oltások után a koronavírus. Nemcsak a mért antitestektől függ ugyanis a védettség. Létezik sejtes immunitás is, ami ugyancsak rendkívül fontos. Mindamellett fontos, hogy a memóriasejtek megjegyzik-e az információt, és egy esetleges fertőződés esetén megadják-e a "receptet" az ellenanyag gyártására. A szervezet nem tárolja az antitesteket egyetlen vírus esetében sem örökké. Az antitestek eltűnnek bizonyos idő után. A memóriasejtek őrzik a vírus elleni antitest és sejtes immunitás "receptjét".

A klinikán milyen eredményei vannak az antitestméréseknek?

Folyamatosan mérjük az antitestszinteket minden vakcinatípusnál. A Sinopharmnál, a vektorvakcináknál és az mRNS típusú védőoltásoknál is. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy volt négy olyan páciens, akit mRNS-vakcinával oltottak, és egyáltalán nem mutattunk ki ellenanyagot. A Sinopharmmal oltottaknál most intenzívebben mérünk, eddig több mint ötszáz mintát vettünk, és ebből két páciensnél volt az ellenanyagszint a határérték alatt. Ez nagyon jó eredmény. De, ami a lényeg: a kevés antitesttel rendelkezők sem kapták el a betegséget. A betegségen átesetteknél is mérünk antitestszintet: ott jóval magasabb azok száma, akiknél határérték alatt van ez a szint, legalább egyharmaduknál mértünk kevés ellenanyagszintet, és többségük ugyanúgy nem kapta el újra a betegséget.

lőfordult-e a klinikán, hogy valaki két oltás után betegedett meg, és kórházba került? Ha igen, milyen oltásokat kaptak?

Egy-egy eset nálunk is előfordult – a betegeket különböző vakcinákkal oltották. Pfizerrel, Modernával, Szputnyikkal, AstraZenecával és Sinopharmmal. De hangsúlyozom: egy-egy esetben fordult ez elő. Nem látjuk, hogy bizonyos vakcináknál halmozottan jelennének meg a betegek két dózis beadása után. Inkább az a tapasztalat, hogy minden vakcina nagyon jól véd.

Bizonyos vakcinák ellen viszont egyes médiumok, vagy akár a social média rendre megjelentet híreket - ezzel elbizonytalanítva az embereket. Milyen veszélyei vannak ennek?

A küszöbén vagyunk annak, hogy legyőzzük a járványt. Van vakcinánk – 1,2 millió Sinopharm és több százezer másfajta védőoltás.

Rendkívül károsnak tartom azokat a megkérdőjelezhető, nem megalapozott híreszteléseket, amelyeket bizonyos médiumokban és ennek következtében a social média felületeken megjelennek, például a Sinopharm- vagy AstraZeneca-vakcinával kapcsolatban.

A kínai védőoltás ugyanolyan jó, mint a többi, és az emberek egy része ezek miatt a negatív híresztelések miatt mégsem akarja ezt beadatni. Holott két oltással megválthatnánk a szabadságunkat, leállíthatnánk a járványt, és biztosítanánk a családunk immunitását is. Teljesen nyilvánvaló, hogy az AstraZeneca is a rossz híresztelés áldozata lett. Húszmillió AstraZeneca-oltást adtak be csak Angliában, és áprilisban lényegében nem volt már halálos áldozata a járványnak a szigetországban. Németországban, Norvégiában ellehetetlenítették az AstraZeneca védőoltást, az erről megjelenő hírek hatására pedig Magyarországon is kevesen oltatják be magukat ezzel a vakcinával. Az a gond, hogy a híradásokban sokkal erőteljesebben számoltak be arról, hogy egy-egy esetben előfordult vérrögképződés az AstraZenecánál, mint arról, hogy Anglia gyakorlatilag ennek az oltóanyagnak köszönheti a szabadságát.

Ráadásul azt sem hangsúlyozták a híradásokban, hogy a dohányzással százszoros, a fogamzásgátló tabletta rendszeres használatával szintén százszoros a vérrögképződés esélye, a vírusfertőzés pedig ezerszeresére emeli ennek a veszélyét.

Ehhez képest az AstraZeneca védőoltás által kialakult vérrögképződés elenyésző – statisztikailag szinte mérhetetlen. Ezek nem jelennek meg a kommunikációban, és ezért az emberek nem tudnak racionálisan gondolkodni a vakcinaválasztásnál. Várnak egy vágyott védőoltásra, pedig a várakozás közben megfertőződhetnek. Rendszeresen olvasok ilyen-olyan badarságot, megalapozatlan, ellenőrizetlen híreket, és végtelenül bosszant, hogy újra és újra elbizonytalanítják az emberek egy részét, ami az életükbe kerülhet.

Bizonyos vakcinatípusoknál többnyire tapasztalható némi oltási reakció - enyhe fejfájás, fáradtság, levertség, esetleg hőemelkedés. Sok embernél viszont semmilyen oltási reakció nem jelentkezett. Összefüggésben van az oltási reakció az immunrendszer válaszával? Vagyis, akinél nem jelentkeztek tünetek, előfordulhat, hogy nem jól reagált az immunrendszer az oltás után?

Semmi összefüggés nincs a kettő között.

Az emberek túlnyomó többségénél oltási reakciók megjelenése nélkül is nagyon jól reagált az immunrendszer.

Engem Szputnyikkal oltottak, és enyhe fáradtságon kívül semmi más tünet nem jelentkezett, de több kollégám is erről számolt be. Az ellenanyagszint-mérésnél pedig kiderült – ahogy már mondtam is –, hogy az antitestszám a négyszázszorosára emelkedett.

A védettség kialakulása nem az oltási reakciók jelentkezésén múlik.

A nagyon fiataloknál – és döntően a hölgyeknél – erősebb oltási reakció fordulhat elő, az idősebbeknél kevesebb, vagy egyáltalán semmi. Tizenötezer oltást adtam be saját kezűleg, és a legtöbb páciensemet megkérdeztem, hogy mit tapasztalt. Általában az AstraZenecánál és a Modernánál jelentkeztek erősebb panaszok, de a Szputnyiknál, a Sinopharmnál és a Pfizernél enyhébb tüneteket tapasztaltak az emberek.

Az ellenanyagszint-mérésnél viszont kiderült, hogy minden vakcina tökéletesen működött. Nem volt jelentős különbség.

Az indiai vírusmutáns okozhat-e meglepetést itthon?

Az indiai mutáns vírus ellen minden Magyarországon alkalmazott oltások az eddigi adatok alapján jól védenek, ezért véleményem szerint ez nem okoz gondot nálunk. Hazánkban a brit mutáns terjedt el, ez az agresszívebb, virulensebb kórokozó némileg megakadályozza más vírusvariánsok terjedését is. Erről Karikó Katalinnal is beszélgettünk találkozásunk során. A brit mutáns okozta itthon a súlyos harmadik hullámot, és láttuk, hogy ez nem engedte elterjedni a dél-afrikai vírusvariánst sem.

Forrás: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

Már a fiatalok - 16-18 évesek - is megkaphatják a védőoltást. Néhányan úgy gondolják közülük, hogy nem oltatják be magukat, mert rájuk kevésbé veszélyes a vírus. Miért fontos mégis, hogy ők is megkapják a vakcinát?

Nagyon fontos, hogy a fiatalok is beadassák a védőoltást, mert ritkábban ugyan, de előfordul, hogy intenzív kezelésre van szükség az esetükben is, ha elkapják a vírust, sőt, százas nagyságrendben 30 év alattiak is elhunytak a betegségben. De azért is lényeges számukra az oltás, mert az ő mobilitásuk a legnagyobb, ők találkoznak a legtöbb emberrel, tehát ők a vektorai a járványnak. Harmadsorban pedig a családjuk védelmében különösen fontos, hogy oltakozzanak. Csak úgy alakulhat ki az úgynevezett fészekimmunitás – vagyis a családon belüli védettség –, ha a tizenévesek is védettek.

Az elmúlt időszakban láthattuk, hogy sok esetben a fiatalok vitték haza a vírust, fertőzték meg a szeretett szülőket, nagyszülőket, és az idősebb korosztálynál súlyos, olykor végzetes megbetegedést okozott a fertőzés.

Ha a fiatal azt szeretné, hogy a családja biztonságban legyen, oltassa be magát.

Nekik ideális egyébként a Sinopharm-vakcina. Kevés az oltási reakció, négy héten belül túl vannak a dózisokon, megkapják a védettségi kártyát, és mehetnek bulizni. Persze, mindig felteszik a kérdést, hogy mehetnek-e majd Európa más országaiba is, ha keleti vakcinával oltatnak. Erre mindig azt mondom, hogy egyáltalán nem tartom valószínűnek, hogy a kínai vagy orosz turistákat mostantól kitiltják Párizsból, Rómából vagy Barcelonából. Elképzelhetetlennek tartom, hogy azt mondják: nem kell a több tízezer kínai és orosz turistától az Euro. Meggyőződésem, hogy a kínai és az orosz vakcina befogadása is küszöbön van. (Éppen néhány napja számoltak be a hírek, hogy engedélyezte a WHO a Sinopharm-vakcinát.) Ellenkező esetben a világ nem tud majd működni.

Néhányan azt mondják, hogy majd utaznak inkább negatív PCR-teszttel... és akkor nem kell az oltás.

Persze, lehet utazni negatív teszttel, de abba gondoljunk bele, hogy attól még védtelen az ember. Bárhol, bármikor elkaphatja a vírust. Magyarországon sem jó kórházba kerülni, de külföldön még rosszabb, ahol esetleg még a nyelvet sem beszéli az ember. Ezért is javaslom mindenkinek, hogy adassa be az oltást.

Még mindig hallhatunk olyan érveket, hogy félnek a mellékhatásoktól, ezért nem adatják be. Ha találkozik ezzel, mit mond a páciensnek?

Fel kell tenni a kérdést: valószínűbb-e, hogy megfertőződik az ember, és súlyos lefolyású - akár halálos - lesz a betegség, vagy inkább az a valószínűbb, hogy az oltástól alakul ki szövődmény, ami lényegében szakirodalmi ritkaság. Statisztikailag nem kimutatható, elhanyagolható ahhoz képest, hogy naponta hányan halnak meg Covid-betegségben. Magyarországon nem is tudok súlyos oltási szövődmény kialakulásáról, pedig már csaknem négy és fél millió embert oltottunk be, közülük mintegy 240 ezret a Semmelweis Egyetemen, tehát ők is, és a családjuk is védett. És ez a legfontosabb. Ezt kell mérlegre tenni.

Az interjú végére elmesélek egy tanulságos történetet. Az egyik páciensünknél nagyon súlyos Covid-betegség alakult ki. Csaknem két hónapig volt műtüdőn. Amikor elengedtem, bejött az irodámba megköszönni az ellátást. Még járókerettel közlekedett, olyan gyenge volt. Éppen nálam forgatott egy televíziós stáb. A riporter megkérdezte tőle, hogy miért nem oltatta be magát. A férfi azt válaszolta: éppen a média és a social média miatt, mert elbizonytalanították, hogy valóban biztonságos-e az oltás. Azt is hozzátette: mióta kivették a tubust a torkából, lekerült a műtüdőről, sorra hívja az ismerőseit, rokonait, hogy azonnal oltassák be magukat, mert neki ugyan szerencséje volt, és túlélte, de senkinek nem szabadna ilyen helyzetbe kerülnie. Minden kattintásvadász, oltásellenes cikk emberéletekbe kerül. Ahány embert lebeszélnek az oltásról ezek a cikkek, annyival több a potenciális beteg, súlyos beteg, sőt, halott. Csak a védőoltás a járványból kivezető egyetlen út.